Hirdetés

Buta demagógia helyett… Gondolatok a Kúria döntéséről

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

kuria

Most, hogy már aludtunk néhányat a Kúria 2013. december 16-i döntésére, nézzük az egyes pontokat:

1. A Kúriának igaza van abban, hogy a „deviza alapú” kölcsönöket kedvezőbb kamattal kínálták. Azt azonban a Kúria elfelejtette, hogy ez csak egy induló állapot volt. A pénzintézetek többé nem alkalmazták a kedvező deviza kamatot, hanem szubjektív kamatképzést folytattak. A Kúria állásfoglalása tehát megerősíti, hogy a svájci frank kamatának alkalmazása továbbiakban is per tárgya lehet, sőt kell, hogy legyen. A svájci frank kamatlába ugyanis 2008. év végétől nulla körüli értékre csökkent, míg a magyar „deviza alapú” kölcsönök kamata 8-10% nagyságrendre emelkedett. Tehát, per útján a svájci frank kamata szerinti elszámolás kierőltetésével jelentős előnyt érhetnek el a kölcsönfelvevők, ami nagyrészt kompenzálja az árfolyam emelkedését.

A Kúria megfogalmazása szerint a kölcsönfelvevők „devizában adósodtak el”. Ez egy érdekes megállapítás. Mindenki tudja, hogy az ügylet mögött nincs deviza. Egyetlen bank sem vett fel svájci frank kölcsönt, a szabadpiacon nem volt 7.000 milliárd forintnak megfelelő svájci frank, tehát sem a vásárlás, sem a swap ügylet nem volt lehetséges. Végül, az un. szintetikus devizával manipulálni lehet a könyvelést, de nem lehet belőle svájci frank kölcsönt nyújtani. A bíróság és így a Kúria kötelessége is, hogy döntéstét bizonyítékok alapján hozza meg, ami jelen esetben nem így történt.

2. Az „adóst terhelő árfolyamkockázat nem ütközik jogszabályba.” A Kúria megállapítása igaz. Az árfolyamkockázat azonban nem része egy kölcsönszerződésnek. Az árfolyamkockázat egy befektetési szerződési elem. A kölcsönfelvevők azonban nem befektetési szerződést kívántak kötni, hanem kölcsönt felvenni, ezért a pénzintézet és a kölcsönfelvevők közötti szerződés nem felel meg a felek akaratának. Ezt pedig a Kúriának meg kellett volna állapítani.
A szerződési terheknek a szerződés megkötését követő – előre nem látható – egyoldalú eltolódása” kijelentés a Kúria részéről közgazdaságilag nem megalapozott. Ha a szerződéskötés időpontjában fennálló 20 éves trendet tekintjük, akkor előre látható volt a jövőbeni árfolyam emelkedés bekövetkezése. Ez éppen úgy látható, mint ahogy ma is becsülni lehet a jövőbeni emelkedés mértékét. Az „érvénytelenségi oknak a szerződés megkötésekor kell fennállnia.” Fennállt! Az árfolyam a szerződések jellemző súlyponti időpontjában, 2007 nyarán, mintegy 40 HUF/CHF értékkel a trend alatt volt. Gazdasági törvényszerűség, hogy az árfolyam emelkedésével meg kel, hogy szűnjön. Azt nem lehetett tudni, hogy ez 2008. októberben következik-e be, de azt igen, hogy be fog következni. Erről pedig a kölcsönfelvevőket tájékoztatni kellett volna.

3. 4. és 5. A Kúria ebben a három pontban mutatta meg a kibontakozás lehetőségét. A pénzintézetek nem vették komolyan a tájékoztatást és nem adták meg a szükséges információkat. A tájékoztatás elmaradása a jogszabály megkerülése miatt semmiségi elem. A tájékoztatás nem pótolható, de területe, amelyre a tájékoztatásnak ki kellett volna terjedni, mint semmisségi elem kiküszöbölhető. Ez nem más, mint a deviza hatásának kiemelése a szerződésből.

Mind a pénzintézet, mind a kölcsönfelvevők részére előnyös, ha a szerződés fenntartható, ami a részleges érvénytelenség révén érhető el. Így, egy forintszerződés jön létre, ami a szerződés megkötésétől érvényessé válik, azaz rendezi a felek kapcsolatát.

6. Az egyoldalú szerződésmódosítás feltételének megítélésében a Kúria bevárja az Európai Unió Bírósága döntését.

7. Teljesen igaza van a Kúriának abban, hogy a „szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások valamelyik fél lényeges jogos érdekét sértő hatását” orvosolni kormányzati feladat.

A Kúria állásfoglalása az embereknek csalódást okozott.

Arra számítottak, hogy a Kúria kimondja, hogy a „deviza alapú” szerződések tulajdonképpen forintszerződések. A banki befolyás azonban sokkal erősebb, minthogy a Kúria a Törvényesség elvét betartva dönthetett volna. Ez érzékelhető az 1. pontban, mikor devizaszerződésnek nyilvánítja azokat a szerződéseket, ahol az ügyfelek soha sem láttak devizát. A Kúria nem állapítja meg, hogy a felek nem befektetési szerződést kötöttek, már pedig az árfolyam egy kölcsönszerződésnek nem része. Hasonló az árfolyammal kapcsolatos téves nézete is.

A Kúria döntésének azonban van egy nagyon pozitív hatása is. Felhívja a figyelmet arra, hogy a pénzintézetek nem tartották be az árfolyam változásával kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget, ami jogszabály megkerülése révén semmisségi elem. Ha a devizát kivesszük a szerződésből, akkor forintszerződésként a szerződés teljesíthető. A Kúria tehát megjelölte az utat, csak fel kell ismerni és alkalmazni.

A Kúria egy, az Európai Unió Bíróságánál folyamatban lévő ügy lezárása előtti állásfoglalást el akarta kerülni. Ez nekünk nem jó, de a Kúria véleménye érthető.

Az is teljesen érthető, hogy egy kormányzati kérdés megoldása nem a Kúria hatáskörébe tartozik. Viszont nem kellene, hogy kormányzati kérdés legyen, ha a Kúria a már feltárt jogsértéseket a valós állapot szerint helyrerakta volna.

A labdázás tehát az egyes hatalmi szintek között tovább folyik. A jelenlegi döntés ugyanis nem hozott átfogó megoldást. Erről azonban a kölcsönfelvevők is tehetnek. Miközben a Kúria épületében döntés folyik, az épület előtt 20 ember tüntet, miközben a téma legalább kétmillió embert érint. A tüntetők aránya 0,001 %! Addig nem lesz megoldás, amíg csak 20 ember tüntet. Ukrajnában, Romániában pillanatok alatt tízezrek mennek az utcára, mert valamit akarnak. De a devizahitelesek itt nem akarnak semmit.

Makkos Albert

FKGP.hu – Nemzeti InternetFigyelő

Facebook hozzászólások

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás