Bűn és bűnhődés – a Telegram sztori

Onnan lehet tudni, hogy a világ nagy és kataklizmaszerű változások előtt áll, hogy napról napra egyre több embert börtönöznek be úgynevezett gondolati bűncselekmények miatt. A hagyományos bűnök, mint gyilkosság, erőszak, lopás, rablás, sikkasztás, alig ütik át az illetékes hatóságok ingerküszöbét. Viszont, ha csúnyát mondunk vagy gondolunk az aktuális hatalomról, az azonnali heves reakciót és végül börtönbüntetést vonhat maga után.

Jómagam azon generáció tagjai közé tartozom, akiknek ez tapasztalati úton nem jelent újdonságot, hiszen a Kádár-rendszerben szocializálódtunk, amelynek büntetőjoga létrehozta és előszeretettel alkalmazta az „izgatás” törvényi tényállását. Ez nem szexuális jellegű, hanem államellenes bűncselekmény volt, melyet a korabeli állambiztonsági szervek, értsd: III/III, derítettek fel, és valódi szabadságvesztés, minimum két év járt érte. Nagyon vad dolgokat nem kell hozzáképzelni ehhez; elég volt egy festékszórós felirat a ház falára, hogy „ruszkik haza”, vagy ha lett volna akkor értelme az elhíresült mondásnak, akkor a „K1G” felirat röpcédulán, postaládába dobva sokat ért volna egy Gyorskocsi utcai zárkába szóló beutalóhoz. Viszont mi ahhoz is hozzászoktunk, hogy ez az akkori „minden társadalmak legjobbikában”, keleten, a kommunizmusban van így, nem pedig a „hanyatló kapitalizmusban”, ahol simán lehetett kritizálni az amerikai elnököt, a német kancellárt, sőt az angol királynőt is. A Sex Pistols nevű brit punkzenekar simán lefasisztázta egyik dalában II. Erzsébetet; lemezük ott virított a boltok kirakataiban, a nyugati rádiók pedig játszották a zenéjüket. A rendszer annak rendje és módja szerint meg is bukott – mármint az, amelyik börtönbe zárta a véleményt és a szólásszabadságot, vagyis a kommunista rendszer.

Néhány évtizedet követően újra kinyíltak a börtöncellák ajtajai, és szép sorban masíroznak befelé a modern világ gonosztevői, akik nem átallották negatív véleményüket kifejezni néhány etnikai vagy vallási radikális okból elkövetett gyilkosság kapcsán az interneten, súlyosan veszélyeztetve a társadalom biztonságát. Csakhogy ez most nem keleten, hanem a csodálatos, magukat liberálisnak hazudó demokráciákban történik, nyugaton, 2024-ben. Angliában jelenleg 12 éves gyerekeket tartanak fogva néhány viccesnek szánt internetes mém megosztása miatt. Az izgatást felváltotta a gyűlöletbeszéd; ma ez alapján lehet legkönnyebben kiérdemelni egy zárt intézmény „vendégszeretetét”.

Sokkal nagyobb súllyal esik a latba az a tevékenység, amikor valaki ilyen cselekményeknek felületet biztosít, és ezzel a veszélyes eszmék terjedésének ad teret. Így járt a Telegram nevű portál megálmodója és működtetője, az orosz származású, de Franciaország és még két földrajzi entitás állampolgára, Pavel Durov, akit a francia hatóságok múlt pénteken tartóztattak le és tartanak fogva azóta. Úgy hírlik, hogy Durov a fogadására felsorakozott rendőri egység vezetőinek azt próbálta elmondani, hogy azért érkezett az országba, mert Macron elnök vacsorára hívta meg. Valószínűsíthető, hogy a meghívás inkább csapdába csalás volt, mivel a bilincs ennek ellenére kattant, és az elnök nem sietett vendége segítségére. A hatóságok a Telegram vezérét csupa olyan cselekménnyel vádolják, amelyek az abszurditást messze meghaladják. Ilyenek például a terrorizmus, kábítószercsempészet, kiskorúak szexuális zaklatásának elősegítése stb. Valódi bűne persze nyilvánvalóan távol áll ezektől. Leginkább azért akarják a világ urai eltüntetni Durovot, és cégét beszántani, mert nem működik együtt a nyugati titkosszolgálati infrastruktúrát sajátjukként kezelő háttérhatalmi erőkkel. Gondolom, senkinek nem mondok azzal újat, hogy egyetlen internetes platform sem üzemelhet háborítatlanul, ha nem teszi lehetővé az amerikai hírszerző közösség vagy az alárendeltségébe tartozó nyugati szolgálatok számára – beleértve a Mossadot is –, hogy szabadon garázdálkodjanak a felhasználók adataiban, tevékenységük totális kontroll alatt tartásával. Ennek legegyszerűbb módja az úgynevezett hátsó kapu nyitása, amivel garantált a teljes körű hozzáférés az előbb említett adatokhoz. A másik alapvetően elvárt tevékenység a cenzúra érvényesítése, melynek szabályait nem a platform irányítói határozzák meg, hanem különféle jogszabályok, amiket persze a liberális demokraták alkottak meg. 2024 februárjában módosították a francia büntető törvénykönyvet, és új cikket vezettek be, amely vádat emelhet az online szolgáltatók tulajdonosai ellen. A 323-3-2. cikk felelősséget ír elő „olyan személyre, akinek tevékenysége online platformszolgáltatás nyújtásából áll” és aki „tudatosan lehetővé teszi olyan termékek, tartalom vagy szolgáltatások átadását, amelyek átadása, felajánlása, megszerzése vagy birtoklása nyilvánvalóan tiltott”. Durovot azzal vádolják, hogy nem működik együtt, és az illetékes hatóságok kérésére a törvény által engedélyezett lehallgatások végrehajtásához és működtetéséhez szükséges információk vagy dokumentumok közlését megtagadja. Az ügy alapja valószínűleg az, hogy a bűnüldöző szervezetek illegális tartalmat jelentettek be – az értesítéssel a Telegram ugyan értesült arról, hogy mit tárol –, de lassan vagy nem válaszolt a cég.

Az Európai Bizottság már megállapította, hogy a Twitter/X is megsértette az EU digitális szolgáltatásokról szóló törvényét. Ez valószínűleg milliárd eurós bírságot von maga után, de a Durov-ügy azt sugallja, hogy Elon Musknak is alaposan meg kell gondolnia, hogy Európába, és különösen Franciaországba utazzon.

Mit kell tudni Durovról?

A nyolc nyelven beszélő, alig 40 éves Pavel Durov igazi „balhés fickó”. Számítástechnikai zseni, némi autisztikus tünetekkel. 1995-ben, 11 éves korában már olyan programozói képességekkel rendelkezett, hogy egy nap alatt feltörte iskolájának teljes számítógépes hálózatát és megszerezte a jelszavait, egy igazgatói tiltást követően. Az egyetemen Pavel az egyik legjobb hallgató volt, magas szintű intelligenciáját többször bizonyította. Durov többször nyert nyelvészeti, programozási és tervezési versenyeket, az Orosz Föderáció állandó ösztöndíjasa volt, háromszor nyerte el az igen rangos Potanyin-díjat. Első nagy műve – az orosz Facebook, vagyis a VKontakte, amely létrehozásának története erősen hajaz Zuckerbergék sztorijára. 2006-ban Durov egy régi barátja, aki korábban az USA-ban tanult, mesélt neki a Facebook közösségi hálózat növekvő népszerűségéről, így felmerült az ötlet, hogy létrehozzanak egy orosz nyelvű közösségi hálózatot. Pavel vette át a projekt kreatív részét, testvére, Nikolaj, a műszaki részt, közös barátaik pedig anyagilag támogatták a projektet. Ebből lett a Vkontakte nevű platform, az orosz Facebook, amelyre egy év alatt több mint 3 millió felhasználót regisztráltak. Később anyagi viták miatt Durov kiszállt a platformból és létrehozta a Telegramot. 2011-ben, a moszkvai kormányellenes tömegtüntetésekkel összefüggésben, a különleges erők csapatai jelentek meg Durov házának ajtaja előtt, mivel felmerült a gyanú, hogy a szervezők a VK platformot használják. Ez önmagában még nem lett volna probléma, azonban a tüntetők egy csoportja egyre agresszívabbá vált, és Molotov-koktélos támadások, valamint más terrorcselekmények kezdtek terjedni Moszkvában, a politikai ellenzék aktivistái részéről. Durov megtagadta az együttműködést az orosz rendfenntartó szervekkel.

2011-től kezdett aktívan dolgozni egy olyan titkosítási folyamaton, amely teljesen biztonságossá teszi a végpontokon elhelyezkedő felek kommunikációját. Ebből lett később a már-már legalább 700 millió aktív felhasználó által használt Telegram. Két év megfeszített munka alatt testvére, Nikolaj Durov, kifejlesztette az egyedülálló MTProto titkosítási protokollt, amely az alkalmazás alapjává vált. Ennek a funkciónak köszönhetően a felhasználók titkos Telegram-csetekben kommunikálnak magas szintű biztonsággal és adatvédelemmel. A Telegram az alábbi országokban számít a legnépszerűbb üzenetküldő alkalmazásnak: Irán, Oroszország, Malajzia, Ukrajna, Kazahsztán, Izrael, India, Olaszország, Spanyolország, Szaúd-Arábia és Szingapúr. Egyre nagyobb népszerűségnek örvend a nyugati világ legtöbb országában is. Az USA-ban készült legfrissebb felmérések szerint a használók száma már több tízmillióra tehető. És itt jelenik meg az igazi veszély a háttérhatalom számára. Durov maga is beszélt több interjúban arról, hogy mind az európai titkosszolgálatok, mind a CIA nyomást gyakorol rá, hogy adja ki számukra a Telegram alkalmazásban részt vevő több százmillió felhasználó adatait, valamint biztosítson betekintést a forráskódokba, amely gyakorlatilag a lehallgatást tenné lehetővé. Durov minden ilyen kérést kategorikusan visszautasított.

2017-ben Franciaország és az Egyesült Arab Emírségek hírszerző szolgálatai közös akciót hajtottak végre Pavel Durov telefonjának feltörésére. A „Purple Music” kódnevű akció a francia hatóságok „rendkívüli aggodalma” hátterében zajlott amiatt, hogy az Iszlám Állam terrorcsoport a Telegram segítségével toboroz és tervez terrortámadásokat. Macron 2018-ban felajánlotta Durovnak, hogy a Telegram központját Párizsba helyezze át, de az visszautasította az ajánlatot. A Haaretz izraeli újság néhány nappal Pavel Durov letartóztatása előtt arról számolt be, hogy a Telegram „jelentős kihívás elé állította Izraelt”: „Sok technológiai cég egyszerűsített olyan mechanizmusokat, amelyeken keresztül az államok elérhetik őket a tartalom cenzúrázására, de a Telegram a legkevésbé együttműködő mind közül.” Azt is hozzáteszik, hogy a Telegramnak nem sikerült eltávolítania az antiszemita tartalmat.

Pavel Durov letartóztatása nagy felzúdulást váltott ki a világban. Többek szerint a Telegram elleni eljárás abszolút hasonlít Edward Snowden ügyéhez, akit szintén meghurcoltak, amikor nyilvánosságra hozta több amerikai szolgálat lehallgatásait, amelyekben törvénysértések egész sora történt. Az amerikai Snowden, akit az USA törvényei szerint, ha bűnösnek találnak, akár halálbüntetést is kaphat, végül Moszkvában talált menedéket. Snowden az X közösségi hálózaton tett közzé egy bejegyzést: „Durov letartóztatása támadás a szólás- és egyesülési szabadság alapvető emberi jogai ellen. Meglepett és mélységesen elszomorít, hogy Macron a túszejtés szintjére süllyedt, hogy hozzáférjen a magánkommunikációhoz. Ez nemcsak Franciaországot, hanem az egész világot megalázza.”

Marija Zaharova, az orosz külügyi szóvivő szerint: „2018-ban egy 26 civil szervezetből álló csoport, köztük a Human Rights Watch, az Amnesty International, a Freedom House, a Riporterek Határok Nélkül, az Újságírók Védelmének Bizottsága és mások elítélték az orosz bíróság döntését a Telegram blokkolásáról. Ezek a nyugati civil szervezetek felszólították az orosz hatóságokat, hogy hagyjanak fel a Telegram akadályozásával. Arra kérték az ENSZ-t, az Európa Tanácsot, az EBESZ-t, az Európai Uniót, az Egyesült Államokat és más kormányokat, hogy lépjenek fel Oroszország intézkedései ellen, és védjék meg a szólásszabadsághoz és a magánélethez való alapvető jogokat. Felszólították továbbá az internetes vállalatokat, hogy lépjenek fel az észszerűtlen és törvénytelen követelésekkel szemben, amelyek sértik a felhasználóik jogait. Követelték, hogy az orosz hatóságok garantálják a globális hálózat felhasználóinak a weboldalakon való közzétételhez és az információk névtelen megtekintéséhez való jogát, hangsúlyozva, hogy minden korlátozást bíróságnak kell engedélyeznie, és annak teljes mértékben meg kell felelnie az emberi jogok európai egyezményének.”

Kim Dotcom német üzletember és politikai aktivista azt írta az X-en: „Csak tömegpropagandával tudta az amerikai kormányzat végrehajtani az Oroszország elleni proxyháborúját Ukrajnában, és Kínát főgonosznak festeni. Mindezt annak érdekében, hogy megállítsák a BRICS, a Nyugatot szétzúzó, többpólusú erőközpont terjeszkedését. Milyen kellemetlen, hogy a Telegram volt a fő igazságforrás arról, hogy mi folyik valójában Ukrajnában, leleplezve az Oroszország elleni amerikai proxyháború gonosz arcát.”

Tucker Carlson szerint Durovot azért tartóztatták le, mert „nem hajlandó cenzúrázni az igazságot. A sötétség gyorsan leereszkedik a korábban szabad világra.”

Elon Musk, a Tesla és az X/Twitter tulajdonosa azt írta, hogy Durov példája csak a kezdet. Szerinte a szólás és információs szabadságnak vége van nyugaton.

A Telegram népszerűsége világszerte megugrott a letartóztatás hírére – jelentette a TechCrunch, a Sensor Tower piackutató cég globális letöltésekről szóló elemzésére hivatkozva. Az Egyesült Államokban a Telegram, amelynek havonta mintegy 1 milliárd aktív felhasználója van, a második helyre lépett elő a játékok nélkül számított top alkalmazások listáján.

Jelenleg az amerikai hírszerző közösség képviselői megfigyelőként ülnek a közösségi hálózatok felügyelőbizottságaiban. Ezzel egyidejűleg folytatódik a csavarok meghúzása a digitális szférában. Az Egyesült Államokban megpróbálják megszervezni a TikTok átvételét – azzal, hogy átruházzák valakire az amerikai informatikai vállalatoktól. Hasonló célból nyomást lehet gyakorolni Pavel Durovra is. A digitális platformok piacának újraelosztásáért folytatott háború tehát csak lendületet vesz. És az nyer, aki együttműködik, ha fennmarad a jelenlegi világrend. Szerencsére ez egyáltalán nincs kőbe vésve, sőt…

Frissítés: Augusztus 28-án a francia bíróság 5 millió euró óvadék fejében bírósági felügyelet alá helyezte Pavel Durovot. Ez azt jelenti, hogy szabadlábra kerül, de nem hagyhatja el Franciaországot és hetente kétszer jelentkeznie kell a rendőrségen. Legfrissebb értékelések szerint akár 10 év börtönre is ítélhetik.

 

Hajda Iván (főszerkesztő, VDTA Blog)

 

Kiemelt képen: Pavel Durov / Fotó: english.jagran.com/