A Nemzeti InternetFigyelő 2009 óta mondja ki azt, amit a mainstream elhallgat. Ezért 2022 óta a Google korlátozza a keresőben való láthatóságunkat, a Facebook pedig csökkenti az elérésünket. A bevételünk elapadt – de a NIF nem áll meg.
Ha hisztek abban, amit csinálunk, kérjük, támogassatok minket. Minden adomány – akármilyen kicsi – segít. Nem a Google-tól függünk. Hanem tőletek.
Most különösen nagy szükségünk van a támogatásotokra!
Rabosítás előtt a miniszterelnök: Magyar Pétert lopás miatt hallgatják ki – példátlan helyzet a magyar történelemben
A kormányfőt rabosíthatják, miközben ő politikai foglyokat gyárt
A kőkemény tény: Magyarország hivatalban lévő miniszterelnökét egy klasszikus köztörvényes bűncselekmény – lopás – gyanúsítottjaként hallgathatják ki, és akár rabosíthatják is. Ilyenre a magyar történelemben még nem volt példa.
Hétfőn gyanúsítottként hallgathatja ki a Központi Nyomozó Főügyészség Magyar Pétert a 2024-es telefonlopási ügyben – és a kihallgatás részeként sor kerülhet a miniszterelnök rabosítására is. Az Országgyűlés szeptember 28-án függesztette fel a miniszterelnök mentelmi jogát, így elhárult az akadály a gyanúsítotti kihallgatás elől.
A vád: telefonlopás egy szórakozóhelyen
Az ügy előzménye 2024. június 21-re nyúlik vissza. Magyar Péter az Ötkert nevű budapesti szórakozóhelyen konfliktusba került egy férfival, aki videófelvételt készített róla. A sértett állítása szerint Magyar kivette a kezéből a mobiltelefonját, majd a készülékkel távozott, és később a Dunába dobta azt. A telefont végül búvárok hozták felszínre.
Az ügyben indult eljárás később lopás gyanújával került a Központi Nyomozó Főügyészséghez. Magyar vitatta, hogy bűncselekményt követett volna el. Az eljárás hosszú időre megakadt, mert Magyar időközben európai parlamenti képviselő lett – az EP azonban nem függesztette fel a mentelmi jogát. Miután EP-mandátuma megszűnt és bekerült a magyar Országgyűlésbe, ismét lehetőség nyílt az eljárás folytatására.
Rabosítás: fénykép, ujjlenyomat, tenyérnyomat
A gyanúsítotti kihallgatás során Magyar Pétert rabosíthatják is – vagyis fényképfelvétel készülhet róla, valamint ujj- és tenyérnyomatot rögzíthetnek. Ez a lépés önmagában is rendkívüli: hivatalban lévő magyar miniszterelnök ellen ilyenre még soha nem került sor.
Történelmi párhuzamok: Batthyánytól Gyurcsányig
Magyarország történetében több olyan miniszterelnököt és államfőt is találunk, akit letartóztattak, fogságba vetettek, bíróság elé állítottak vagy akár kivégeztek – de ezeket az eseteket nem lehet párhuzamba állítani egy hétköznapi köztörvényes büntetőeljárással.
Batthyány Lajost 1849 januárjában tartóztatták le, majd haditörvényszék elé állították. Az eljárás politikai megtorlás volt: felségárulás miatt ítélték halálra, és 1849. október 6-án kivégezték. A Nemzeti Archívum kifejezetten koncepciós eljárásként ír a perről.
Horthy Miklós kormányzót a sikertelen kiugrási kísérlet után, 1944 októberében a németek vették őrizetbe és hurcolták Németországba. A háború végén amerikai fogságba került, majd a háborúban játszott szerepéről hallgatták ki. Nürnbergben végül tanúként szerepelt. Ez tehát ugyancsak háborús-politikai történet volt, nem egy hétköznapi köztörvényes büntetőügy.
Arra ugyanakkor már volt példa, hogy korábbi miniszterelnököt gyanúsítottként hallgassanak ki Magyarországon. Gyurcsány Ferenc mentelmi jogát 2011-ben függesztette fel az Országgyűlés, majd a volt kormányfőt a Sukoró-ügyben hivatali visszaélés megalapozott gyanújával hallgatta ki a Központi Nyomozó Főügyészség. Gyurcsány tagadta a bűncselekmény elkövetését és politikai eljárásnak nevezte az ügyet.
Magyar Péter esete ezért nem abban példa nélküli, hogy egy volt vagy jelenlegi kormányfő büntetőeljárás alá kerül, hanem abban, hogy hivatalban lévő magyar miniszterelnököt egy klasszikus vagyon elleni köztörvényes bűncselekmény – lopás – gyanúsítottjaként hallgathatnak ki és rabosíthatnak.
Lehetséges szankciók: max. két év, de reálisabb a pénzbüntetés
Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász korábban azt mondta, hogy a Magyar Péterrel szemben felmerült minősítés kisebb értékre elkövetett lopás lehet, amely vétségnek számít. Ennek büntetési tétele legfeljebb két év szabadságvesztés, de pénzbüntetés, közérdekű munka vagy felfüggesztett szabadságvesztés is kiszabható. Az alkotmányjogász szerint az ügy jellegére tekintettel a pénzbüntetés vagy más enyhébb szankció reálisabb, mint a letöltendő szabadságvesztés.
Magyar Péter hétfői megjelenése így elsősorban nem azért lehet történelmi jelentőségű, mert szabadságelvonás fenyegetné, hanem azért, mert Magyarország hivatalban lévő miniszterelnöke gyanúsítottként jelenhet meg az ügyészségen egy lopási ügyben. A miniszterelnök ugyanakkor élhet azzal a lehetőséggel is, hogy egy másik időpontot kér a kihallgatására.
Kettős mérce: politikai foglyokat gyárt, miközben őt lopás miatt hallgatják ki
Amíg Magyar Péter Hankó Balázst, Varga-Bajusz Veronikát és Bús Balázst politikai fogolyként tartja rács mögött – koncepciós eljárásokkal, 17,3 milliárdos vádakkal –, addig ő maga egy hétköznapi lopási ügy gyanúsítottjaként áll az ügyészség elé. Ez a kettős mérce lelepleződése.
A Tisza-rezsim vezére tehát nemzeti oldali politikusokat tartóztattat le politikai alapon, miközben a saját büntetőügyében rabosíthatják. Aki másokat politikai fogolyként tart fogva, az most maga kerül a vádlottak padjára – és ez a történelem iróniája.
