Brüsszel lezárta az Északi Áramlatot, de az amerikai-orosz alku már készül
Az Európai Bizottság szerdán kimondta: az Északi Áramlat a háború után sem indul újra, függetlenül a béketárgyalásoktól. A döntés jogi alapja a 2027-es kivezetési határidő. Közben kiderült: Jared Kushner és Kirill Dmitrijev arról tárgyalt, hogy amerikai befektetők részesedést szerezzenek a vezetékben, és a háború után újrainduljon a gázszállítás. Az EU most ezt az alkut próbálja megállítani – a kérdés az, hogy ki fizeti meg az árát.
„Fegyverré vált, és megfizettük az árát”
Az Európai Bizottság szerdai sajtótájékoztatóján Paula Pinho szóvivő leszögezte: az Északi Áramlat nem fog újra orosz gázt szállítani Európába, még akkor sem, ha véget ér a háború Ukrajnában. „Ismerjük túl jól annak a rejtett költségeit, hogy Oroszországtól függünk fosszilis tüzelőanyagok beszerzésében. Ezeket fegyverré alakították, és mi megfizettük az árát, ezért nem felejtjük el” – idézte a Euronews.
A jogi háttér: 2027-es kivezetés
A bejelentés nem légüres térben született. Az uniós tagállamok januárban véglegesítették azt a jogszabályt, amely 2027 végéig teljesen kivezeti az orosz gázimportot. A rövid távú LNG-szerződések már kifutottak, a hosszú távúak 2027 januárjáig szűnnek meg, a vezetékes szállítások – köztük az Északi Áramlathoz kötődő szerződések – pedig 2027 szeptemberéig. Anna-Kaisa Itkonen energiaügyi szóvivő szerint a jogszabály „nem kapcsolódik szankciókhoz vagy geopolitikai eseményekhez”, tehát „bármi történik is, kivezetjük az orosz gázt és LNG-t az európai piacról”.
Ami a háttérben készül: amerikai pénz, orosz gáz
A brüsszeli bejelentés éppen akkor érkezett, amikor a Magyar Nemzet és a Reuters is arról számolt be: Jared Kushner, Donald Trump veje és Kirill Dmitrijev, Putyin közvetlen tanácsadója titkos tárgyalásokat folytatott arról, hogy amerikai magánbefektetők tulajdonrészt szerezzenek az Északi Áramlatban, és a háború lezárulta után újrainduljon a gázszállítás Európába. A terv része az orosz Lukoil európai eszközeinek értékesítése is egy amerikai–katari–emírségbeli konzorciumnak, cserébe a szankciók enyhítéséért.
Ki fizeti meg az árát?
A brüsszeli döntés első látásra „Oroszország elleni” lépés. A valóságban viszont egy amerikai–orosz üzleti alku keresztülhúzása, amelynek a német ipar és a kelet-európai fogyasztók látják kárát. Az orosz vezetékes gáz aránya 2021-ben még 40 százalék volt, 2025-re 6 százalékra esett – miközben Európa tömegesen állt át a drágább amerikai LNG-re. A kremli szóvivő, Dmitrij Peskov szerint az EU „azt a fát vágja ki, amelyen ül” – utalva arra, hogy az olcsó orosz energia évtizedekig a német versenyképesség egyik alapja volt.
Meddig tart még a nyugalom?
Az Északi Áramlat újraindításához nem elég egy békeegyezmény. Új bizottsági javaslat és minősített többség kellene az uniós jogszabály módosításához – és a tagállamok többsége továbbra is úgy véli, hogy az orosz energiától való függés elfogadhatatlan biztonsági kockázat. A labda tehát Brüsszelnél van, de a háttérben már zajlik a következő játszma: ki kapja meg az Északi Áramlat feletti ellenőrzést, és ki fizeti meg a számlát.
Szerző: Vágréti Gábor
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Kiemelt képen: Fotó: NIF-archívum
#ÉszakiÁramlat #OroszGáz #Brüsszel #EU #NIF
