Bemutatták Zétényi Zsoltnak a kommunizmus eddig elhallgatott áldozataival kapcsolatos tanulmányát 📺

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

Bemutatták Zétényi Zsolt jogász, volt MDF-es országgyűlési képviselő tanulmányát a kommunizmus eddig elhallgatott áldozatairól kedden Budapesten, a Civil Összefogás Fórum – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) sajtótájékoztatóján.

Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a CÖKA keretében működő Civil Igazságtételi Bizottság elnöke felidézte: Zétényi Zsolt nevéhez fűződik több – az 1990-es évek elején kidolgozott – igazságtételi törvény. Azok célja az volt, hogy a kommunista bűnösöket – legalább részben – bíróság elé állítsák, és jogilag is igazságot szolgáltassanak a kommunista rendszer áldozatainak, mártírjainak, jogfosztottjainak. Ezt akkor megakadályozták – tette hozzá.

A baloldalra utalva úgy fogalmazott: akik 2022-ben a parlamenti választásokon hatalomra készülnek, “azoknak a kezéhez és felmenőik kezéhez vér tapad”. Nemcsak 2006, hanem 1956 és az azt követő megtorlások miatt is – emelte ki, hozzátéve: ha átmennek a Zétényi-féle igazságtételi törvények, őket elszámoltatták volna tetteikért és megkapták volna méltó büntetésüket.

Ismertetése szerint Zétényi Zsolt tanulmánya a fellelhető adatok alapján azon elpusztított magyarok becsülhető számát igyekszik megmutatni, akik országhatáron belül vagy azon kívül a kommunista államhatalom vagy a kommunista eszmeiség által vezérelt személyek önkényének, koholt pereknek, fegyverhasználatnak, agyonverésnek, kényszervallatásnak és munkatábori körülményeknek estek áldozatul.

Zétényi Zsolt az eseményen hangsúlyozta: a Váry Albert egykori koronaügyész-helyettes által a 1919-es Tanácsköztársaság vörösuralmának áldozatairól 1920-ban megjelentetett jelentéshez hasonló összefoglaló az 1944-től számított több évtizedes kommunista diktatúra halálos áldozatairól nem készült. “A mi kísérletünk (…) egy indító anyag” – mondta.

A részletekről közölte: az 1919-es vörösterrornak 365 és 590 közötti halálos áldozata volt. Szintén a kommunista bűnök közé sorolta, hogy a szovjet-orosz hadsereg ezres-tízezres nagyságrendben mészárolt le magukat megadó, fegyvertelen hadifoglyokat. Szólt arról is, hogy a szintén a szovjet hadsereg által elkövetett hivatalosan 250 ezer világháborús nemi erőszak száma a valóságban ennél jóval nagyobb lehetett, számos esetben pedig az áldozat halálával is járt, továbbá ötven katolikus pap halt mártírhalált abban az időben.

Zétényi Zsolt kitért arra, 1944-től az erőszakszervezetekben a szovjet befolyás meghatározó volt. Erre példaként említette az 1945 tavaszán elkövetett gyömrői tömeggyilkosságot, amelynek később nem lett következménye.

A Délvidékre térve ismertette, hogy a jugoszláv partizánok a többi között marxista-kommunista indíttatású bosszúja következtében 20-45 ezer magyart gyilkoltak meg, miközben a hivatalos adatok ötezer áldozatot említenek. Ugyanott – folytatta – 35 katolikus pap is áldozatul esett.

Zétényi Zsolt azt is közölte, hogy szovjet táborokba hurcolt 700-800 ezer magyar és magyarországi német közül 200-300 ezren nem tértek vissza, ők az embertelen körülmények, az éhség, a kegyetlen őrzés, a bántalmazás és a kimerültség miatt vesztették életüket. Úgy folytatta: a “markánsan politikai összetételű” népbíróságok 1945 és 1949 között 189 embert végeztettek ki háborús és népellenes bűntettek miatt, azok felülvizsgálata nem történt meg. Szavai szerint azt homály fedi, hogy közülük hányan voltak bűnösök vagy ártatlanok.

Emlékeztetett arra, hogy 1989-ig hatályban volt az az 1946-os “hóhértörvény”, amely alapján végeztek ki 1956-os vádlottak közül 253 embert. A munkásmozgalmi emberek által indított törvénytelen perekben 418 vádlott közül 28-at végeztek ki “saját elvtársaik” – jelezte. 1956 kapcsán Zétényi Zsolt azt mondta: el kell különíteni a bírósági és nem bírósági úton történt emberöléseket, ugyanis a szovjet haderő számtalan sebesültet a kórházakban ölt meg, a forradalom és szabadságharc hivatalosan becsült háromezer halottjánál valójában lényegesen több emberéletet követelt 1956.

Az azt követő megtorlásokban név szerint 229 halálbüntetést szabtak ki, azonban egyes források 300 és 400 közöttire teszik az áldozatok számát – közölte.

Zétényi Zsolt mintegy 120 oldalas tanulmányának összesítése szerint a népbírósági jog 1945. február 4-ei hatálybalépésétől 1988 júliusáig Magyarországon 1230 kivégzés történt, közülük 901-nek bizonyítottan politikai oka volt.

MTI

Kiemelt kép 2022Plusz

Kapcsolódó:

Mérlegen a 2006 őszi brutális rendőrterror és megtorlások miatti igazságtételi küzdelem 📺

Facebook hozzászólások

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás