Bedő Árpád: Czigány Imre emlékezete
A minket egy hete itt hagyott Czigány Imre a Győr-Moson-Sopron vármegye Szil községének köréből származó Czigány család tagja volt
1956-ban — 10 évesen — jelen volt a Kossuth téren, a tömegmészárlás helyszínén. Családjával ekkor elhagyta Magyarországot. Kezdetben Olaszországban, majd Nyugat- Németországban telepedtek le. Imre középiskoláit a Bajor Szövetségi Állam Burg Kastl várában működtetett magyar gimnáziumban töltötte, ahol megismerkedett későbbi feleségével, Máriával, kivel négy — magyar anyanyelvű — gyermeket neveltek fel. Nyugdíjba vonulásáig Brüsszelben, a mai Európai Unió Bizottságában dolgozott, szakértőként.
Bárki azonnal felteheti a kérdést, hogyan kerültünk — végül is — baráti kapcsolatba ilyen távolságból, teljesen más előélettel?
1990-ben Reiner Péterrel elindultunk, hogy részt vegyünk Hollandiában az ottani magyarok évtizedekkel előbb alapított Mikes Kelemen Körének szokásos, évenkénti összejövetelén (tanulmányi napjain), amit minden évben más-más helyszínen, szeptember első hetének második felében tartottak. Mondanom sem kell, hogy ekkor a ’89-’90-es európai változások nagy idejét éltük. Imre ezen az összejövetelen meggyőző erejű, komoly előadást tartott a magyar nemzet európai jövőjét, a nemzet egyesítésének általa vélt lehetőségét előbb alapított Mikes Kelemen Körének szokásos, évenkénti összejövetelén (tanulmányi napjain), amit minden évben más-más helyszínen, szeptember első hetének második felében tartottak.
Mondanom sem kell, hogy ekkor a ’89-’90-es európai változások nagy idejét éltük. Imre ezen az összejövetelen meggyőző erejű, komoly előadást tartott a magyar nemzet európai jövőjét, a nemzet egyesítésének általa vélt lehetőségét bemutatva. Most nincs alkalom arra, hogy az előadás tartalmát ismertessük. Talán elegendő annyit mondanunk, hogy az előadást követően az első hozzászóló Fejtő Ferenc volt, aki rendszerint lényegbe vágó, nehezen megválaszolható kérdéseket tett fel az előadónak. Imre előadása után azonban azt mondta, hogy egyetért minden szavával. Mi ekkor ismerkedtünk meg.
Magam — az MDF egyik nemzetpolitikusaként — úgy láttam, Imrének az MDF-es kormány külügyi tanácsadójának kellene lennie. Hazatértünk után a magunk részéről mindent megtettünk, hogy ezt a célt elérjük, de kitartó tevékenységünk eredménytelen volt. Látván, hogy a kormányzat határozottan visszafogott nemzetpolitikát gyakorol, Imrével és másokkal együtt megalapítottuk a Kárpát-Alpok alapítványt, és ebben a keretben dolgoztunk a magyar nemzet lehetséges egyesítésén. Alapítványunk szervezésében tájékoztató, tapasztalat-átadó megbeszéléseket folytattunk a
határainkon kívül élő nemzetpolitikusokkal.
Alapítványunk — akkor még titkosan, Árva Vince pálos szerzetes segítségével — megtartotta az első Kárpát-medencei autonómia konferenciát a Gellért-hegyi Sziklakápolnában. Ott találkoztak először a magyar nemzetrészek autonómiával foglalkozó, bátor politikusai, határainkon kívül élő nemzetpolitikusokkal.
Meg kell említenünk egy fontos nemzetpolitikai fogalmat, amit emlékezetem szerint Imre fogalmazott meg körünkben: ez a társnemzet fogalma. Azért említem, mert a felvidéki összes megválasztott magyar helyhatósági és parlamenti képviselő — eredeti céljait sajnos el nem érő, de igen jelentős — 1994. január 8-i komáromi nemzeti nagygyűlésének előkészítésében elsősorban Czigány Imre és Duray Miklós szellemi irányítása mellett a Kárpát-Alpok Alapítvány az Eger melletti Noszvajon előkészítő konferenciát tartott közel
száz megválasztott felvidéki magyar képviselőnek Nemzet és társnemzet címmel.
Alapítványunk szervezte a Kárpát-medencei magyar nemzetrészek magyar polgármestereinek konferenciáit, melyekből a kétévenként Gödöllőn megtartott Magyar Polgármesterek Világtalálkozója lett. Mi az autonómiával foglalkoztunk és Imre alapvető tanácsadói, kapcsolat-építő és vendéglátói segítsége nélkül nem tudtunk volna megfelelően cselekedni. A Székely Nemzeti Tanács brüsszeli, eredményes tárgyalásai előkészítésében, a témakörök elemzésében jelentős segítséget adott Csapó Józsefnek, a Székely Nemzeti Tanács akkori elnökének.
Imre készített egy részletes tervet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács célkitűzései számára, amit magam olvastam fel, és adtam át Marosvásárhelyt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ülésén a Vártemplomban. Imre bekapcsolódott a Magyarok Világszövetsége munkájába is.
Czigány Imre nyugdíjas évei egy részét Kölnben, más részét itt, Budán vett házában élte. Váratlan, hirtelen halála itt történt, házának kertjében, négy nappal az
után, hogy közös barátunkkal, hármasban nálam töltöttünk egy kellemes estét.
Őrizzük meg emlékét!
Nyugodjék békében!
Buda, 2025. január 26.
Bedő Árpád
Kiemelt képen: Czigány Imre / Fotó: MVSZ
https://internetfigyelo.com/konya-hamar-sandor-czigany-imre-koszoruja/