KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Kérjük, támogassa a magyarok emberi jogaiért küzdő Nemzeti Jogvédő Szolgálatot (njsz.hu) a személyi jövedelemadója 1%-ával!

Adószám: 19334684-1-05

Az Euronews szerint Magyarország az „EU útjában lévő bukkanó”

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

Tíz új tagállammal, köztük hazánkkal bővült az Európai Unió 2004. május elsején. Ezzel 15-ről 25-re nőtt a tagállamok száma. Hazánkon túl az új csatlakozók a következők voltak: Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia.

A tömb jelenleg 27 országot foglal magában. Utoljára, 2022-ben Horvátország csatlakozott. Az Egyesült Királyság viszont kilépett.

Mint az Euronews írja: a 10 tagállam 20 százalékos népességnövekedést jelentett, és az EU területe is csaknem ugyanennyivel nőtt. Az EU teljes GDP-je mintegy 9 százalékkal nőtt, miközben az egy főre jutó GDP csökkent.

A bővítési évforduló kapcsán az Euronews kifaggatta Michael Emersont, a CEPS Brussels vezető kutatóját, aki szerint a bővítésnek elsősorban gazdasági és társadalmi előnyei voltak, politikaiak kevésbé.

Hozzátette:

„a gazdaság nagyon jól ment. Az összes új tagállam gyorsabban növekedett, mint a régiek. A pénzügyi stabilitás meglehetősen jó volt. Ami az embereket illeti, a migráció mind kifelé, mind befelé nagyon szabadon és rendezett módon zajlott. 

Ami a politikát illeti, van néhány bukkanó az úton, más néven Lengyelország és Magyarország, és talán Szlovákia.”

Jelenleg kilenc ország szeretne csatlakozni az EU-hoz: Szerbia, Montenegró, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Albánia, Törökország, Ukrajna, Grúzia és Moldova. Tavaly növekedési tervet adtak a hat nyugat-balkáni országnak (az öt tagjelölt országnak és Koszovónak), és jelentős reformokért cserébe hozzáférést ajánlottak az EU egységes piacának egyes részeihez.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke hétfőn azt mondta, hogy az EU-nak nagyobbnak kell lennie, különben azt kockáztatja, hogy keleti szárnyán „új vasfüggöny” alakul ki.

Emerson az Euronewsnak azt mondta, hogy fennáll annak a lehetősége, hogy ezek az új országok megsértik a blokk értékeit és érdekeit:

„a Balkán esetében, mondhatnám, hogy politikai oldalról védintézkedésekkel lehet továbblépni. Természetesen Ukrajna egyedi eset, egy nagy-nagy eset, és nem tudjuk, hogyan fog végződni a háború.”

Az IPSOS/Euronews hóeleji közvélemény-kutatása szerint az uniós polgárok 45 százaléka támogatja Ukrajna csatlakozását a blokkhoz, míg 35 százalék nyíltan ellenzi, 20 százalék pedig bizonytalan.

Egyébként az EU-nak hivatalosan hat „értéke” van. Az 1992-es maastrichti szerződés a tagállamokkal szemben fogalmazott meg alapelvi elvárásokat, amelyeket azonban a lisszaboni szerződés kiszélesített, és értékké nevezett át. Ezek: az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok.

Mandiner

Kiemelt kép: illusztráció

LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük