KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Kérjük, támogassa a magyarok emberi jogaiért küzdő Nemzeti Jogvédő Szolgálatot (njsz.hu) a személyi jövedelemadója 1%-ával!

Adószám: 19334684-1-05

Akár 43 fok feletti forróságra és pusztító viharokra készülhetünk Magyarországon is

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

Az Egyesült Arab Emírségekben a múlt héten kitört óriási vihar és a dubaji árvíz, illetve a Meteorológiai Világszervezet (WMO) és az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus (C3S) hétfőn kiadott közös jelentése azt jelzi, hogy a világ megbukott az éghajlatváltozással szembeni küzdelemben. Az itt bekövetkezett áradás komoly, klímaváltozással összefüggő problémákat szemléltet, amivel a modern világ nem boldogul: többek között a vízelvezetés hiányát. A legfrissebb jelentések azt is kimutatták, hogy Európa a leggyorsabban melegedő kontinens.

A szakemberek szerint a korábban lakhatatlannak minősített (fél)sivatagos területekre épült új városok (mint például Dubaj) elzárják a természetes vízelnyelő rendszereket, és a régebbi települések sem mentesek a problémától, mivel egyre gyakoribbá válnak azok az esőzések, amikor hatalmas mennyiségű csapadékkal kell számolni.

Felhőkarcolók és a Zajed sejk út Dubajban (Fotó: MTI/EPA/Ali Haider)

Amikor leaszfaltozunk egy utat, arra tekinthetünk úgy, mint ami már nincs is ott

– mondta egy fenntarthatósági szakértő a jövő egyik nagy városfejlesztési és klímatechnikai kihívásáról a CNBC online portálnak. Szerinte a múlt heti dubaji árvíz jól szemléltette, hogyan bukik meg a várostervezés az éghajlatváltozás egyik legfontosabb próbáján.

Abban a világban, amelyet a szélsőséges időjárási jelenségek növekvő valószínűsége jellemez, már nem számít, hogy milyen nagyok és modernek lesznek a világszerte egyre inkább terjeszkedő települések, hiszen nem tudják a vizet elvezetni, ha egyszerre túl sok esik belőle.

Szakemberek szerint az Egyesült Arab Emírségek városa, Dubaj és a hozzá hasonló, korábban lakhatatlan területekre épült települések olyan 20. századi városfejlesztési elképzeléseket tükröznek, amelyek a természetes vízfelvevő rendszerek elzárását eredményezik.

Ha ehhez hozzáadjuk a növekvő népességet és a hulladék ezzel arányosan növekvő mennyiségét, akkor nyilvánvaló, hogy egyre több a világra nehezedő kihívás.

Az Egyesült Arab Emírségek egyes részein a múlt héten az éves csapadékátlagnak megfelelő mennyiségű eső esett, és ez a tendencia a jövőben várhatóan tovább erősödik a klímaváltozás miatt. Soha nem láttak ehhez hasonlót: a múlt heti esőzés volt a legnagyobb mennyiségű csapadék, amelyet az 1949-ben elkezdett csapadékmérés óta regisztráltak. A tudósok szerint a múlt heti események jól mutatják, hogy mi történik a világban, ha a klímaváltozás elleni küzdelemről beszélünk.

Ez is érdekelheti:  Az EU a „hadigazdaság” irányába mozdul

Európa a leggyorsabban melegedő kontinens

A Meteorológiai Világszervezet és az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus hétfőn kiadott közös jelentése szerint Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, hőmérséklete a globális átlagnál csaknem kétszer gyorsabban emelkedik. A szervezet egyúttal felhívta a figyelmet a felmelegedés súlyos egészségügyi és gazdasági következményeire.

A legutóbbi ötéves átlagok alapján az európai hőmérséklet jelenleg 2,3 fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet, miközben ez az érték globálisan 1,3  fokkal magasabb. A 2015-ös párizsi klímaegyezmény országai az iparosodás előtti korszakhoz képest a globális felmelegedés 1,5 foknál való megállítását tűzték ki célul

– hangsúlyozta a WMO és a Copernicus jelentése, amely az üvegházhatású gázok kibocsátásában látta a tavalyi rendkívüli hőség fő okát, és megjegyezte, hogy emellett az El Nino időjárási jelenség is szerepet játszott benne.

A két szervezet arra figyelmeztetett, hogy a világ nem tesz eleget a globális felmelegedés következményei ellen.

A tavalyi hőhullámok a tengerek vizét is szokatlanul erősen felmelegítették, az európai tengerek felszíni hőmérséklete a feljegyzések kezdete óta a legmagasabb volt 2023-ban. A csapadék mennyisége Európában az átlagosnál 7 százalékkal volt magasabb. A kontinens folyóinak harmadán vonult le nagy árhullám és 16 százalékán volt súlyos árvíz.

A Loire, a Rajna és a Duna vízgyűjtő területén az októbertől decemberig tartó viharos időszakban rekordközeli vagy rekordmagas vízhozamokat mértek. Az áradások Európa-szerte mintegy 1,6 millió ember életét érintették – írja az Origó.

MN

Kiemelt kép: Árvízzel elöntött út Dubajban 2024. április 17-én. Az időjárási adatok 1949-es rögzítése óta még soha nem esett le ilyen gyorsan ennyi csapadék a térségben. A heves esőzések következtében egy ember életét vesztette. (Fotó: MTI/EPA)

LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük