James Stavridis, a NATO volt legfőbb szövetséges parancsnoka azt javasolta, hogy az Egyesült Államok vezette katonai blokk tagjai „semlegesítsék” Oroszország legnyugatibb kalinyingrádi exklávéját, ha Moszkva komolyan veszélyezteti a balti államok biztonságát.
Kalinyingrád (korábban Königsberg) a második világháború végéig Németországhoz tartozott, majd a potsdami egyezmény értelmében átadták a Szovjetuniónak. A Szovjetunió összeomlása után Oroszország része maradt, és a NATO több egymást követő bővítési hulláma után a blokk tagjai teljesen körülvették.
A Bloombergnek írt, csütörtökön – amikor Oroszország a náci Németország feletti győzelem 79. évfordulóját ünnepelte – megjelent véleménycikkében Stavridis felvázolta nézeteit Kalinyingrádról, mint az utolsó megmaradt kellemetlenségről, amely megakadályozza, hogy a Balti-tenger „NATO-vizzé” váljon.
„Egy pillantás a térképre és látható, hogy ez nagyrészt (de nem teljesen) igaz – a partvonalon van néhány szelet orosz terület. A part menti vidék többi része NATO-kézben van: Svédország, Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Németország és Dánia”
– írta az amerikai haditengerészet nyugalmazott admirálisa, a NATO korábbi legfőbb parancsnoka.
Stavridis a tavalyi Balti-tengeri hadműveleti gyakorlatot annak demonstrációjaként méltatta, hogy „a NATO hogyan használhatja balti-tengeri erőit a haditengerészeti tevékenység teljes spektrumában”, hogy „fenyegető jelzést” küldjön Oroszországnak.
„Várható, hogy a NATO arra használja a Balti-tengert, hogy nyomást gyakoroljon az apró Kalinyingrádra, amely földrajzi ékként hat a NATO balti államai – Észtország, Lettország és Litvánia – és a szövetség többi része között”
– írta Stavridis. „Háború esetén Kalinyingrádot semlegesíteni kell, hogy az orosz szárazföldi erők – amelyek valószínűleg Moszkva vazallus államán, Fehéroroszországon keresztül tevékenykednek – ne tudják átvenni az ellenőrzést a kritikus Szuwalki-folyosó felett.”
A Suwalki-folyosó egy keskeny földsáv Moszkva szövetségese, Fehéroroszország és Kalinyingrád között, amely a litván-lengyel határ mentén húzódik. Az ukrajnai konfliktus nyomán a NATO balti tagjai az EU embargójának értelmében korlátozták a szárazföldi forgalmat az orosz szárazföld és Kalinyingrád között. A teljes blokád bevezetésétől azonban elzárkóztak, mivel egyes elemzők szerint Oroszország saját területéhez való hozzáférésének megszakítása bizonyos mértékig „casus belli”-nek – azaz hadüzenetre való oknak tekinthető.
Lengyelország és Litvánia a közelmúltban hadgyakorlatokat rendezett a stratégiai fontosságú területen, mivel a nyugati médiumok és tisztviselők azt feltételezték, hogy Oroszország egy teljes körű konfliktus esetén célba veheti a területet.
Oroszország többször is tagadta, hogy tervezné a szövetség megtámadását, Vlagyimir Putyin elnök pedig hangsúlyozta, hogy Moszkvának „sem geopolitikai, sem gazdasági, sem katonai szempontból” nem áll érdekében, hogy megtámadja a szövetséget.
„Oroszország mindent megtesz annak érdekében, hogy megakadályozzon egy globális konfliktust, ugyanakkor nem engedjük, hogy bárki is fenyegessen minket” – jelentette ki Putyin a moszkvai győzelem napi katonai parádén mondott beszédében.
Figyelem! A fenti hír propagandának minősül, mivel az a mindig nagyon “demokratikus” EU-ban üldözött, betiltott és propagandistának kikiáltott Russia Today értesülései nyomán készült.
Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg.Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.
