A romániai választás előtti káosz és a Ramadán kezdete
Az erdélyi magyarokat és székelyeket komoly dilemma elé állította Bukarest – ismét. A botrányba fulladt és érvénytelenített elnökválasztás után finoman szólva is, zavaros a helyzet Romániában. A volt, Károly-kardos elnök – milyen meglepő – éppen a megfelelő helyzetben lépett, és lelépett, maga mögött hagyva a káoszt, amely az utóbbi hónapokban az ország helyzetét jellemzi. Közeleg az újból kiírt elnökválasztás első fordulója és hát, mi tagadás… ugyanaz a probléma ismétlődik – nincs kit megválasztani.
Jobban mondva, volna, csak az embernek felfordul a gyomra. Olyan ez, mint amikor betér az ember egy koszos, bűzös étterembe, ahol az abroszok színe meghatározhatatlan, a kilincs ragad és ételszag helyett valami moslékféle szaga háborgatja a vendég gyomrát. Jön a pincér, ápolatlan, nem éppen bizalomgerjesztő figura és a menüt sorolja. Az ember nem akar ott enni, sőt, ott sem akar lenni, de kényszerítik rá, hogy válasszon.
Ugyanez a helyzet ma Romániában, ahol adott egy liberális, magyargyűlölő jelölt, Crin Antonescu, egy szocialista, magyargyűlölő jelölt, Victor Ponta és George Calinescu helyett egy szélsőséges, magyargyűlölő George Simion, volt csendőr, volt Úz völgyi aggitátor, AUR-os képviselő, aki jelenleg Romániában a patriótákat képviseli, együtt Anamaria Gavrilă-val, aki ugyanezt az irányt képviseli a POT (Fiatal Emberek Pártja) jelöltjeként.
Szóval, nem könnyű a választás, de még eligazodni sem könnyű, hiszen a helyzet naponta változik. Őszintén szólva, még a románokat sem irigyelhetjük, hiszen ez a politikai komédia az ő bőrüket is a vásárra viszi. Amíg a hatalmi harc zajlik, addig az országban a lakosság mindennapjai egyre nehezebbé válnak, hiszen a káoszban, ami eddig működni látszott, az is egyre rosszabbra fordul. Az elszabadult energiaárak, az oktatás teljes amortizálódása, az egészségügy tragikus helyzete mind az dilettáns döntések eredménye. A népet az oroszok támadásával rémisztgetik, ám, valójában a jelenlegi, maffia-szerű kapcsolataikkal egymáshoz kötődő vezetőktől kéne megmenteni az országot leginkább.
Az már csak hab a tortán, hogy az ideiglenes elnök ámokfutása még hónapokig tarthat. Ehhez kapcsolódik az a rövid hír is, ami a román ortodox kereszténység teljes elárulása okán, dermesztően hangzik még Ilie Bolojan szájából is.
Történt ugyanis, hogy a romániai ideiglenes elnök, Ilie Bolojan a muszlim böjti hónap kezdete alkalmából üzent az iszlám közösségnek, megfeledkezve az ortodox keresztények és a rómaiak húsvét előtti böjtjének kezdetéről. „Ramadan Karim!” kezdte üzenetét Ilie Bolojan a teljes romániai muzulmán közösségnek, a törököknek és a tatároknak is.
„A ramadán idején lehetőségünk nyílik megismerni a muszlim közösség hagyományait és örökségét, akikkel együtt egy sokszínűségen, tudáson és kölcsönös tiszteleten alapuló civilizációt építettünk fel az idők során. Bízom benne, hogy ezek az értékek hozzásegítenek bennünket ahhoz, hogy közösen leküzdjük a jelenlegi nehézségeket, amelyeket a háború és a szélsőséges irányzatok újjáéledése generált. Legyen ez az imádságnak és böjtnek szentelt időszak a Ramadán hónapjában, az elmélkedés és az együttlét, az öröm és a remény lehetősége az egész közösség számára, inspiráljon bennünket, hogy életben tartsuk a sokféleségben való egység lángját, amely a vendégszeretet, a békében és az egységben való együttélés hazájává tette Romániát”
– üzente Ilie Bolojan február 28-án, pénteken!
Másrészt, Ilie Bolojan még csak utalást sem tett a keresztények húsvéti nagyböjtjére, amely ugyanekkor kezdődött.
Mit is várhatnánk mi, magyarok ezektől, amikor az ideiglenes elnök egy valamivel több, mint 76 ezres közösséget köszönt, amely a lakosság csupán 0,03%-a – globalista, uniós főnökeit szolgálva –, miközben a saját ortodox többségű népének a 13 millió fős közösségét meg sem említi? Mit várhatnánk mi, magyarok, amikor így hízeleg egy törpe kisebbségnek, miközben minket semmibe vesz?
Úgy vélhetjük, a bukaresti vezetés lehet akár bal-, akár jobboldali irányultságú, a mi sorsunkat egyik sem fogja túlzottan megkönnyíteni. Egy szerencsénk van, mi tudjuk, mire számíthatunk a részükről…
Kiemelt képen: Ilie Bolojan / illusztráció