KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

A New York Times cáfolja a „provokáció nélkül indított” háború amerikai narratíváját

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

2022. február óta az amerikai médiában Ukrajnáról szóló cikkek azt állítják, hogy az orosz-ukrán konfliktus az oroszok által „provokáció nélkül indított” háború.  A „provokáció nélkül indított” mintha kötelező kifejezéssé vált volna ebben az összefüggésben.

A nagyközönséget úgy informálták, hogy Ukrajna ártatlan, és az invázióra egyedül Vlagyimir Putyin, orosz elnök, szándékai és pszichikai állapota ad magyarázatot.

A New York Times terjedelmes cikke, amely a háború kezdetének második évfordulóján, 2022. február 24-én jelent meg, ezt a narratívát teljesen felülírja.  A cikk több éves szisztematikus és átfogó amerikai katonai és hírszerzési kampányról számol be.  Ez volt az orosz invázió kiváltó oka.

A jelentés évtizedes CIA akcióról ír, amelyben az ukrán hírszerzést, a HUR-t  felépíti a CIA.  Eközben több oroszellenes provokáció is történik: több merénylet, és kémkedés.

A  New York Times (NYT) szerint:

„Egy idősebb európai tisztviselő szerint, 2021 végén Putyin már foglalkozott a teljes körű invázió gondolatával, mert az orosz hírszerzéstől megtudta, hogy a CIA és az angol MI6 átvette Ukrajna felett az irányítást.  A cél az volt, hogy Ukrajnából Oroszország elleni műveletekre szolgáló hídfőállás létesüljön.”

A NYT jelentése részletesen alátámasztja az orosz hírszerzés meggyőződését.  A CIA 2014 óta képezi ki az ukrán fegyveres erőket, az ukrán hírszerzést, valamint a gerillaharcosokat.  Ezek az egységek gyakran követtek el merényleteket és más katonai provokációkat az Ukrajnában lévő oroszpártiak ellen, valamint a Krímben állomásozó orosz erők ellen.   Később Oroszországon belül is merényleteket követtek el.

A NYT szerint:

„2016-ra már mély volt az együttműködés.  Az ukránoknak nem tetszett az USA túlzott óvatossága, és elkezdtek saját indíttatásból merényleteket és más halálos kimenetelű műveleteket elkövetni.  Az efféle műveletekkel elvileg megszegték azokat a szabályokat, amelyekbe a Fehér Ház szerint maguk az ukránok is beleegyeztek.  Az USA megfenyegette Ukrajnát, hogy megszüntetik az amerikai támogatást, de a fenyegetést nem váltották be.”

Másszóval a CIA által felfegyverzett és kiképzett ukrán gerillák szisztematikus merényleteket követtek ellen olyan emberek ellen, akik Ukrajna orosz kapcsolatait szerették volna erősíteni.

A kampány a 2014. évi Majdan-puccsal kezdődött, amikor a NATO és az EU által támogatott neonáci csoportok megdöntötték a választott oroszpárti kormányt.   Helyére a milliárdos pro-imperialista Petro Porosenkot helyezték.

A NYT egyébként hallgat a puccsot megelőző két évtizedes közép- és kelet-európai NATO terjeszkedésről, ami a Nyugat szovjet vezetőknek tett ígérete ellenére történt.  A Times azt sem említi, hogy a CIA szerepet játszott a Majdan-puccsban.

Ez is érdekelheti:  Döntött a bíróság: hiába csapott le a brüsszeli karhatalom, szerdán Orbán Viktor és Mateusz Morawieczki is felszólal

Arról viszont ír a NYT, hogy a Majdan-puccs után lényegében CIA intervenció történt Ukrajnában.  Az amerikai hírszerzésnek jelentős szerepe volt abban, hogy Ukrajna és Oroszország között konfliktus tört ki.  A művelet az orosz szeparatisták elleni erőszakkal kezdődött, és az orosz invázió után lett belőle totális háború. A teljes műveletben három amerikai elnöki adminisztráció érintett: Obama, Trump, és a jelenlegi Biden adminisztráció.

A NYT megírja, hogy a művelet során merényleteket követtek el Kelet-Ukrajnában, oroszpárti politikusok ellen, valamint gerillaakciókat hajtottak végre a Krímben állomásozó orosz erők ellen is.

Az ukrán Ötödik Egység feladata volt, hogy merényleteket hajtson végre.  A NYT egy 2016-ban végrehajtott merényletről a következőket írja:

„Az orosz erők által megszállt kelet-ukrajnai Donyeck városban egy robbanás végzett az orosz szeparatista parancsnokkal, Arszen Pavlovval, fedőnevén, Motorolával.

A CIA nem sokkal később tudta meg, hogy a merényletben részt vevők az Ötödik Egységhez tartoztak, és hogy egymás között a „lift” jelszót használták.  Az Ötödik Egység részesült CIA kiképzésben.”

A cikk egy másik merényletet is leír: „Egy ukrán rakéta végzett Mihail Tolsztikkal, más néven Givivel, egy szeparatista parancsnokkal.  A rakétavetőt ukrán ügynökök állították fel azzal az épülettel szemben, amelyben Tolsztik irodája is volt, a ravaszt távirányítóval húzták meg.  A rakétát közvetlenül azután lőtték ki, hogy Givi belépett az irodájába.  Ez az információ ukrán és amerikai hivatalnokoktól származik.”

Amióta elkezdődött a teljeskörű háború, az ukrán titkosszolgálat a merényleteket orosz területekre is kiterjesztette.  Daria Dugina Putyin párti publicista is ilyen merényletben halt meg, de meghalt több orosz kormány- és katonai hivatalnok is.

A CIA azóta is folytat hírszerzői tevékenységet az ukrán titkosszolgálaton keresztül orosz katonai és más műveletekről.  Olyan sok információt gyűjtenek, hogy gyakran az ukránok nem is tudják elemezni az adatokat, így azok nagy része az USÁ-ba, a Virginia állambeli Langleyben található központhoz kerül.  Egy korábbi, Washington Postban megjelent írás szerint, napi több százezer lehallgatott üzenetet küld a HUR Virginiába.  Az üzenetek nem csak Ukrajnával kapcsolatosak, hanem más, világszerte zajló, orosz műveletekkel is.

A CIA már jóval az orosz bevonulás előtt próbálkozott egy széleskörű oroszellenes támadással.   A Times szerint:

„A CIA és a HUR közötti együttműködés Oroszország ellen olyan sikeres volt, hogy a CIA más európai titkosszolgálatokat is be akart vonni.

Ez is érdekelheti:  A Russia Today így számol be a Brüsszelben történt botrányról

A Russia House, a CIA Oroszországgal foglalkozó részlegének vezetője titkos találkozót szervezett Hágában, amelyen jelen volt a CIA, az angol MI6, az ukrán HUR, és a holland hírszerzés is.

Titkos koalíció jött létre Oroszország ellen, amelyben Ukrajna részvétele kulcsfontosságú volt.”

Ezek az események jóval megelőzték a 2022-es orosz bevonulást.  A teljes körű háború kitörése után a CIA még jobban kiterjesztette az ukrajnai kampányát.  A háború után az USA kivonta ugyan állampolgárait Ukrajnából, de ez nem vonatkozott a CIA ügynökökre, akik az ország nyugati részére költöztek.   Ezek az ügynökök segítették az ukránokat, információval látták el őket az éppen folyó orosz katonai műveletekkel kapcsolatban.

A NYT írja: „A CIA heteken belül megjelent, ügynökök tucatjait küldte Kijevbe.  Egy CIA hivatalnok így nyilatkozott: a CIA húzza meg a fegyvereken a ravaszt?  Nem.  Segít abban, hogy hova kell célozni?  Nagyon is.

Az ukrán katonai bázisokon is jelen vannak a CIA alkalmazottai.  Itt az orosz célpontokkal kapcsolatban egyeztetett az ukrán és az amerikai ügynökség.”

A CIA részt vett a háború irányításában.  Így végsősoron maga az USA is háborúban áll Oroszországgal, egy atomhatalommal, és nem igaz az, amit Biden állít, hogy az USA csak távolról segíti Ukrajnát.  Mindez úgy történik, hogy az amerikai nép semmit sem tud az egészről.

A NYT cikke tekinthető az amerikai média ellen intézett súlyos vádemelésnek is, bár ez nyilván nem volt a szerző tudatos szándéka, ha a következő állítást nézzük: „Ennek a hírszerzési együttműködésnek a részletei idáig titokban maradtak, a New York Times is most tudósít róla először.”  Azaz, idáig maga a NYT sem tudósított a fentiekről.   Egy korábbi New York Times szerkesztő, Bill Keller, mondta, hogy „a sajtószabadság azt is jelenti, hogy megvan a szabadság, hogy valamit ne hozzunk nyilvánosságra, és ezzel a szabadsággal rendszeresen élünk is.”  Hozzátehetjük, hogy különösen akkor, amikor az amerikai imperializmus bűneiről van szó.

A szóban forgó NYT cikk sem igazi oknyomozó leleplezés, hanem sokkal inkább egy irányított kiszivárogtatás.  Az USA mértékadó újságja szerint a cikk két szerzője, Adam Entous és Michael Schwirtz, „mintegy kétszáz interjút készített ukrajnai, amerikai, és európai hivatalnokokkal”. Ez nem történhetett meg sem a CIA, sem a Zelenszkij-rezsim, sem az ukrán titkosszolgálatok tudta, engedélye, és valószínűleg bíztatása nélkül.

Közben egy igazi újságíró, Julian Assange, bírósági döntésre vár, hogy kiadják-e az amerikai államnak.   Az USA-ban olyan per vár rá, aminek a kimenetele Assange számára jó esetben 175 év börtön, de a halálos ítéletnek is nagy a valószínűsége.  Assange és a Wikileaks „bűne”, hogy nem alkalmazkodtak a burzsoá újságírás szabályaihoz, és nem kértek engedélyt az amerikai hadseregtől, hogy nyilvánosságra hozzák az általuk elkövetett sorozatos emberiség ellenes bűnök bizonyítékait.  Ezen bűnök között szerepel iraki és afgán civilek legyilkolása, más országok kormányainak erőszakos befolyásolása, valamint a CIA és a National Security Agency által végzett adatgyűjtés civilekről.

Ez is érdekelheti:  Brüsszel polgármestere elvágná az áramot a konzervatív konferencia helyszínén

A CIA valószínűleg azért szivárogtatta ki a NYT cikkben megírtakat, mert magán az amerikai eliten belül is konfliktus tárgyát képezi az ukrán konfliktusban való további részvétel kérdése.  A Zelenszkij rezsim ellenoffenzívája nem vezetett semmilyen eredményre, az emberi és anyagi veszteségek viszont tetemesek.  Az amerikai kongresszus Republikánus szárnya megakadályozta, hogy az USA anyagilag tovább támogassa Ukrajnát. Szerintük az USA ne fektessen többet ilyen veszteséges műveletbe, s a fő ellenségre összpontosítson, Kínára.

Azzal, hogy a CIA kiszivárogtatja a New York Timesnak, hogy az ukrán katonai rezsim teljes CIA kontroll alatt áll, az ügynökség nyomást akar gyakorolni a Republikánusokra, hogy álljanak be a sorba, és szavazzák meg az Ukrajnának nyújtandó támogatást.  A kimondatlan érv, hogy itt nem egy távoli ország rezsimjének támogatásáról van szó, hanem egy amerikai háborúról, amelyben az amerikai szerep kulcsfontosságú.  Kiszervezett imperialista projektről van szó.

Ezzel a NYT azt is beismerte, hogy az utóbbi két év háborús tudósítása nem több mint háborús propaganda. A propaganda célja, hogy az amerikai közvéleményt meggyőzze a háború támogatásának szükségességéről. A háború célja Oroszország leigázása és szétverése.

 

Patrick Martin cikke. Megjelent a New York Times 2024. február 26-i számában

Az eredeti cikk: New York Times report demolishes the narrative of the “unprovoked war” in Ukraine

Fordította: Hetényi Balázs

Magyar BékekörNemzeti InternetFigyelő (NIF)

Kiemelt képen: A Szociális Nemzetgyűlés önkéntesei hűségesküt tesznek Ukrajnának, mielőtt Ukrajna keleti részébe küldik őket, hogy csatlakozzanak az „Azov” különleges zászlóaljhoz Kijevben, 2014. június 3-án, kedden. (AP Photo/Sergej Chuzavkov)

LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük