A NATO erőforrások mozgósítását tervezi, hogy elkerülje vereségét Oroszországtól – mondja magyar szakértő

A magyar kormány szerint Ukrajna NATO-csatlakozása “szóba sem jöhet”, mert ott fegyveres konfliktus zajlik.

A NATO a soron következő vilniusi csúcstalálkozóján katonai és anyagi erőforrások mozgósítását tervezi, hogy elkerülje vereségét az ukrajnai konfliktus miatt keletkezett összecsapásban – mondta Simó Endre, a Magyar Békeközösség elnöke szerdán a TASZSZ-nak.

A TASZSZ érdeklődésére, hogy a csúcs milyen hatással lehet az ukrajnai helyzetre, a szakértő azt mondta: „A NATO-ban együtt van jelen a hajlam a háború kiszélesítésére Oroszország legyőzésének reményében, és a kompromisszumra Oroszországgal.  De a héják hangja még mindig erősebb a galambokénál.”

Emlékeztetett, hogy tavaly Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azt mondta, egy orosz győzelem Ukrajnában az észak-atlanti szövetség vereségét jelentené. „Úgy gondolom, hogy Vilniusban a tömb nagyobb katonai és anyagi erőket fog mozgósítani, hogy elkerülje kudarcát” – mondta a magyar szakértő.

Bővebben a NATO terveiről

A NATO terveire összpontosítva rámutatott, hogy “az Ukrajnának eddig nyújtott támogatás nem hozta meg a remélt eredményeket”. Éppen ezért “várhatóan növelik a Kijevnek szállítandó fegyverek arzenálját, és bővítik a “biztonsági garanciák” körét” – mondta. “Szóba került atomfegyverek telepítése is Ukrajnával határos egyes kelet-európai NATO-tagállamok területén” – hangsúlyozta Simó.

Elmondása szerint “azt is tervezik, hogy Lengyelország és a balti államok, esetleg mások is csapatokat küldjenek Ukrajnába”. Ezt a döntést azonban a szövetség tagországai egyénileg hozzák meg. Ugyanakkor “nem világos számukra, hogy Oroszország különbséget tenne-e az egyes NATO-államok, és a NATO egészének beavatkozása között” – folytatta.

Magyarország álláspontja

A csúcson így vagy úgy megvitatják Ukrajna NATO-taggá válásának kilátásait, amit a szövetség számos tagállamának vezetője nyíltan megkérdőjelez. Stoltenberg a Sky Newsnak adott vasárnapi interjújában elismerte, hogy blokkon belüli nézeteltérések vannak ebben a kérdésben, míg Joe Biden amerikai elnök a CNN-nek azt mondta, hogy Ukrajna még nem áll készen a NATO-tagságra.

A magyar kormány a maga részéről kijelentette, hogy Ukrajna NATO-csatlakozása “szóba sem jöhetett”, mivel ott fegyveres konfliktus zajlik. Emellett Budapest figyelmeztetett, hogy megakadályozza Ukrajna integrációját az euro-atlanti intézményekbe mindaddig, amíg Kijev helyre nem állítja a magyar etnikai kisebbség jogait Ukrajna kárpátaljai térségében. Emellett Magyarország továbbra sem hajlandó fegyvert szállítani Ukrajnának, és kiállt az ukrán konfliktus tárgyalásos úton történő rendezése mellett.

“Orbán Viktor békepolitikája ugyan egyedülálló a NATO-ban, de olyanokra is hatást gyakorol, akik ma még a héják közé tartoznak. Noha a magyar kormány odáig még nem merészkedett el, hogy nyiltan kiálljon a 2021. december 15-én előterjesztett orosz biztonsági követelések kielégítése mellett, Orbán és Ferenc pápa 2023. április 28-i budapesti megbeszélésén egyetértés volt abban, hogy nem teremthető béke az orosz biztonsági követelések legalább részbeni teljesítése nélkül”

– mondta a Magyar szakértő.

2021. decemberében Oroszország megküldte az Egyesült Államoknak és a NATO-nak a biztonsági garanciákra vonatkozó javaslatait, amelyek között szerepelt a szövetség azon kötelezettségvállalásának jogi rögzítése, hogy nem terjeszkedik tovább Keletre, és vissza kell helyeznie katonai infrastruktúráját a szövetség 1997-es határaihoz. 2022. január végén Washington és Brüsszel írásos választ adtak Moszkvának, jelezve, hogy a Nyugat nem hajlandó teljesíteni Oroszország alapvető követeléseit.

 

A TASZSZ angol és orosz nyelven kiadott tudósítói jelentése az alábbi linken érhető el:

https://tass.com/world/1644783

https://tass.ru/mezhdunarodnaya-panorama/18231875

Budapest, 2023. július 10. hétfő (TASZSZ)

Kiadta: Magyar Békekör