A magyar oktatási kormányzat súlyos és végzetes támadása a magyarság (és a kereszténység) ellen

Ha Széchenyi, Klebelsberg vagy Munkácsy Mihály most feltámadnának, bizonyára messze elkergetnék azokat, akik ma az oktatáspolitikát irányítják Magyarországon. Mert ilyen támadást, mint amilyet most tapasztalunk, még a kommunisták sem engedtek meg maguknak Magyarország, a magyar fiatalság és így, a magyar jövő ellen.

A zeneoktatás lebutítása után évtizedekkel, most a képzőművészet ismeretének lehetőségét veszik el a magyar, tanuló ifjúságtól. Attól a magyar, tanuló ifjúságtól, amely már ma sem tudja megmondani, hogy ki volt Giotto, Botticelli, Leonardo, Paál László, hol született Mozart, Beethoven vagy Liszt Ferenc, és ki festette a Krisztus trilógiát vagy a Lilaruhás nőt. (Igaz, talán a magyar Parlamentben és a felelős minisztériumban is hiába kérdezgetnénk mindezt…)

Kivezetik ugyanis a művészettörténet tantárgyat a középiskolákból. Ergo: a magyar diákok, a magyar fiatalok nem ismerik majd a görög, a római, a középkori építészetet, nem tudják majd, hogy mi a gót és a román stílus, a dór és a jón oszlopfő, de fogalmuk sem lesz arról sem, hogy mikor épülhetett és milyen stílusban a kerci apátság vagy Szent Márton hegyének ékessége, az ezer esztendős Benedek-rendi kolostor…

Ez pedig, mind magyar-, mind keresztényellenesség, hiszen keresztény értékvédelemről harsog a politika, miközben magát a keresztény és magyar értéket egyszerűen úgy kirekesztik az oktatásból, mint a háztartási boltból a petróleumlámpa üvegburájának és a petróleumnak az árusítását.

Magyar-, és keresztényellenesség ez a javából, hiszen a kiművelt emberfők helyett, a mindennapos tornaórák lesántult és üresfejű diákjait küldjük a nagybetűs életbe, akiknek a szépre, a megcsodálhatóra igényük sem lesz. Ahogyan ma már alig-alig találunk a telefonnyomkodó generációban olyanokat, akik szívesen ülnek be a Zeneakadémia koncertjeire, vagy szabadidős programként a Szépművészeti Múzeum meglátogatását terveznék. Milyen magyar jövő az, amelyből a legalapvetőbb műveltséget, a lélek gyengéddé tételét, a szeretetre való hajlandóságot és e hajlandóság iránti igényt irtja ki a keresztény értékeket és a magyarságot nagy elánnal védő kormány oktatási kormányzata?

Kik azok, akik bármilyen érdekből vagy utasításra vállalják azt, hogy a magyar fiatalság hülyén, műveletlenül kerüljön ki a középiskolából? Milyen értékű és milyen kulturáltságú emberek azok, akik a mai világ tudatlan és erkölcstelen ideológiájára nevelik a magyar fiatalokat azzal, hogy a műveltség lehetőségét is megvonják tőlük?

Ma nem elvenni kellene a művészettörténetet, mint tantárgyat, hanem visszaadni a zeneoktatást, mert – Kodály szerint: „Ha egy szóval akarnók jellemezni e nevelés lényegét, az a szó nem lehetne más, mint: ének… Mechanizálódó korunk olyan úton halad, melynek végén az ember géppé válik. Ettől csak az ének szelleme véd meg.”

Egy másik, idevágó és meggyőző idézet Klebelsberg Kunótól származik: „Az igazi műveltség fellendíti a gazdasági életet és gazdagságot teremt. Ellenben még a gazdag emberek és a társadalmak is tönkremennek igazi műveltség nélkül.”

A latin nyelv felületes és beszédkészséget egyáltalán nem fejlesztő tanítása is ennek az aljas és műveltségellenes, proli folyamatnak az eredménye! 

Valami ördögi hazudozás, valami nemzet-, és gyermekellenes háború folyik az oktatásügyben évtizedek óta. És ennek a tragédiának, látjuk ma már a következményeit. Ha pedig, még azt is megszüntetjük, ami a megmaradt középosztály számára is kevés, akkor Magyarország a sötét, kulturálatlan, primitív, keresztényietlen és hazaszeretet nélküli értéktelenséggé válik, amely beállhat a lezüllött és megszállt Európa országainak halálraítélt sorába.

Csak emlékeztetném a művészettörténet tantárgy és ezzel a magyar kultúra jövőjének terrorista bevagonírozóit Széchenyi István gróf szavaira: „A haza igazi ereje, a kiművelt emberfőkben van.” – és nem azokéban, akik porig züllesztik a magyar iskolarendszert és tananyagot.

Nem túlzás és nem hangulatkeltés, ha a magyarság és a kereszténység elleni támadásról beszélünk ez esetben, mert a magyar kultúra és a kereszténység, úgy tartozik össze, mint a test és a lélek… ha elszakítjuk egymástól, az a halál…

Stoffán György

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

 

Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.

Kérjük Önöket, hogy a

DONATE

gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!

A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.

Nagyon köszönjük!