„Megfigyelt áldozat” vagy a Kádár-rendszer bírája? Erőss Pál esete lerántja a leplet

Az ügynökakták botránya újabb fejezettel gazdagodott: kiderült, hogy a miniszterelnök nagyapja, dr. Erőss Pál neve is felkerült a nyitottaktak.hu adatbázisára, majd „informatikai hiba” miatt lekerült onnan. A hivatalos magyarázat szerint őt „megfigyelt személyként” tartották nyilván, nem ügynökként. Csakhogy a korabeli dokumentumok és Erőss Pál saját szavai egészen más képet festenek: az „áldozat” karrierje éppen 1956 után ívelt fel, és a Kádár-rendszer legfelsőbb bírói köreiben folytatódott.

„32 éves igazságügyi szolgálat” – 1956-tól

A Magyar Nemzet és a Tűzfalcsoport által feltárt korabeli források szerint Erőss Pál maga mondta egy 1988-as Népszava-interjúban, hogy „32 éves igazságügyi szolgálata” 1956-ban kezdődött – vagyis éppen abban az évben, amikor a forradalmat leverték, és megkezdődött a megtorlás. Ezután a karrierje töretlenül ívelt felfelé: 1966-ban már a Fővárosi Bíróság bírája és szakoktatási felelőse volt, 1979-től a Legfelsőbb Bíróság tagja, 1981-től pedig az Igazságügyi Minisztérium Polgári Osztályát vezette.

Magyar Péter 2024-ben azt állította, hogy nagyapja „fegyverrel harcolt a hazájáért”, soha nem volt párttag, és ügynök sem volt. A Tűzfalcsoport azonban rámutat: hogyan lehetett valaki „fegyverrel harcoló szabadságharcos”, amikor éppen 1956-ban a Markó utcai bíróság fogalmazója volt, majd a kádári megtorlás éveiben lett bíró?

A 164-es „hiba” és a kimaradt „nagy halak”

A Demokrata november 4-i cikke szerint dr. Erőss Pál neve „informatikai hiba miatt” jelent meg a nyitottaktak.hu adatbázisában, és a levéltár közleménye szerint őt „nem hálózati személyként, hanem megfigyelt személyként” tartják nyilván. Vagyis a hivatalos magyarázat szerint ő is a 164 tévesen felkerült név egyike volt, és a hibajavítás során eltávolították a listáról.

Eközben a Magyar Nemzet szerint Schiffer András éles kritikát fogalmazott meg, amiért Horn Gyula és Medgyessy Péter neve nem szerepel a listán. A „nagy halak” kimaradtak, míg a „kisemberek” (Szikora Róbert, Lezsák Sándor) nevei ott maradtak a nyilvánosság előtt.

Erőss Pál esete nem csupán egy újabb „informatikai hiba”. A karrierje azt mutatja, hogy nem az üldözöttek, hanem a rendszer haszonélvezőinek pályáját futotta be – még akkor is, ha nem volt párttag és nem volt ügynök. A „megfigyelt” minősítés pedig éppen arra jó, hogy elfedje ezt a tényt: a belügyi szervek sokakat figyeltek meg, akik a rendszeren belül voltak, de valamiért „érdekesek” voltak.

A 164-es „informatikai hiba” pedig kényelmes magyarázat arra, hogy a listáról eltűnjenek a kormányfő családját érintő kínos nevek – miközben a „kisemberek” nevei ott maradnak a nyilvánosság előtt. A kettős mérce nem a listában van, hanem abban, ahogyan a listát kezelik.

Szerző: Bős Zoltán
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Kiemelt képen: Dr. Erőss Pál / Forrás: NIF-archívum

#ErőssPál #Ügynökakták #KettősMérce #KádárRendszer #NIF

Legfrissebb anyagaink:

„Uram, segíts!” – Hős rendőrök állították meg a krakkói merénylőt

Bencsik András: Üres címer – zombiknak

300 drón, 76 rakéta, 9 régió: Kijevben elfogyott az áram, a víz és a fűtés

Az orosz műhold „agresszív”, a nyugati „kereskedelmi” – így működik a kettős mérce az űrben

„Történelmi igazságtétel” helyett 164 ártatlan – köztük egy ’56-os hős

Deák Dániel: Magyar Péter válságtanácskozást tartott Ruff Bálinttal az ügynökakták miatt

Stoffán György: Cifra nyomorúság