Hirdetés

„A Királyok és szentek – Az Árpádok kora” – Megismételhetetlen kiállítás Székesfehérváron

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

A két világháború között, az akkori magyar kormány álma volt, hogy az Árpádok-koráról kiállítást rendezzenek a Fővárosban. Ezt a nagy ívű tervet a második világháború keresztülhúzta. Így, most kerülhetett sor Székesfehérvárott, egy régóta dédelgetett, gyönyörű, magyar álom megvalósítására, „A Királyok és szentek – Az Árpádok kora” című kiállításra, amely méltó kulturális esemény abban az évben, amelyben Székesfehérvár alapításának 1050. évfordulóját, az Aranybulla kiadásának 800. évfordulóját ünnepeljük.

A Szent István Múzeum teljes felújítása és kibővítése után, ezzel a monumentális történelmi kiállítással nyitotta meg kapuit.

Az Árpádok kora című kiállítással először valósul meg hazánkban olyan tárlat, amely az Árpád-kor anyagi és szellemi kultúráját komplexen bemutatja.

A 10.-13. századból származó régészeti leleteket, könyv- és levéltári ritkaságokat, ereklyéket gazdagon felvonultató kiállításban több mint 40 hazai, és csaknem 20 külföldi intézmény műtárgyai láthatók 17 teremben, 1800 nm-en. A tárlat 2022. március 18-tól minden nap, meghosszabbított nyitva tartással várja a látogatókat előre láthatólag három hónapon keresztül, azonban tárgyalások folynak arról, hogy Szent István napjáig, augusztus 20-áig maradjon a kiállítás Magyarország első történelmi fővárosában.

Régészeti anyagok
Az Árpád-házi kor kardjai

Lapunk részt vett a megnyitó ünnepségsorozaton, ahol elsőként Vargha Tamás Székesfehérvár országgyűlési képviselője köszöntötte a jelenlévőket, majd L. Simon László, a Nemzeti Múzeum főigazgatója, dr. Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója, Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum igazgatója és dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár Megyei Jogú Város polgármestere mondott köszöntőbeszédet.

Ezt követően az erdélyi tánckincsek között is legszebbet, a vajdaszentiványi csárdás-, és fordulót mutatta be Németh Gergő és Osztotics Renáta. A zeneileg igen különleges, szép cimbalom muzsikát csak egy brácsa és női énekhang kísérte.

Makoldi Miklós, a kiállítás kurátora érdekes egyháztörténeti tényre is felhívta a szakmai közönség figyelmét. Eszerint, az Árpád-ház több szentet adott a világnak a maga korában, mint az összes európai dinasztia együttesen, továbbá felhívta a figyelmet arra is, hogy sokan, az Árpád-ház létét Szent Istvántól számolják, noha, valójában Árpád vezér volt az első Árpád-házi uralkodó. Makoldi arról is beszélt, hogy a Kárpát-medence nem választóvonal Kelet és Nyugat között, hanem megkerülhetetlen, hiszen középen van. Máig sokan szeretnék magukénak tudni az előnyös geopolitikai adottságai és természeti kincsei – főleg a vízkészlete – miatt. A kiállítás anyagát illetően kitért arra is, hogy a magyarországi kiállított kincsek szinte egytől egyig a régészeti ásatások során kerültek felszínre, hiszen, nálunk nem maradhattak meg régmúltunk emlékei, mert a tatár, a török (és részben a szovjet) dúlások és megszállások elpusztították minden értékünket, történelmi relikviánkat. Így, a kiállítás hazai emlékeinek nagy része régészeink munkáját dicséri. A kiállítás anyagát tették tehát, egésszé a külföldről kölcsönzött Árpád-házi korból megmaradt magyar relikviák, oklevelek és egyéb, csodálatra méltó tárgyi emlékek. A kiállítás kurátora, mint Cser-Palkovics András polgármester is, külön kérte a jelenlévőket, hogy hozzák el a fiatalokat, népszerűsítsék a tárlatot, hiszen, eddig soha nem volt látható az Árpád-ház négyszáz esztendejének összegyűjtött csodája, és minden bizonnyal megismételhetetlen ez a tárlat. Nemcsak a sok száz munkatárs, a kiállításért dolgozó tudós és szakember számára büszkeség, hanem – reményei szerint – minden látogató átérzi majd e korszak jelentőségét és erősíti is a nemzettudatot.

A nagyközönség számára délután kettőkor nyitotta meg kapuit a minden bizonnyal országos jelentőségű kiállítás, amely a kormány támogatása nélkül nem jöhetett volna létre. A egykori ciszterci kolostor előtt felállított színpadot a Vox Mirabilis Kamarakórus vette birtokába. Hamarosan tájékoztató jellegű kiadvány is megjelenik arról, miként lehet az iskoláknak regisztrálni, ha meg kívánják látogatni a kiállítást – mondta el Cser-Palkovics András, aki hozzátette: – Azt szeretnénk, ha minél több fiatal, diák ismerné meg múltunk e nagyszerű négyszáz évét, annak kincseit, értékeit, relikviáit, törtnetét múzeumpedagógusi tárlatvezetéssel. Itt nem a bevétel a fontos, hanem a lelki épülés, a magyar önbizalom és a nemzettudat erősítése…

Az ünnepi megnyitó után megkérdeztük, mit jelent az Ön számára ez a kiállítás?  

 

Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere:

  • Két nagy jelentősége van számunkra, a város és a megye számára: az egyik, hogy megújult a Szent István Király Múzeum, amely egy új szárnyat is kapott a kolostorunk mellé. A másik jelentősége ennek a napnak, hogy ezzel a fantasztikus jelentőségű kiállítással nyithatjuk meg az épületegyüttest. A kiállítás anyaga így, együtt, soha nem volt és valószínűleg soha nem is lesz megismételhető.

 

L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója:

  • Ez a kiállítás megmutatja ennek a nemzetnek a gazdagságát, hiszen az Árpád-kor értékeit, leleteit, kincseit gyűjti egybe, és láthatjuk, hogy micsoda kulturális örökség maradt ránk a koraközépkorból… Az erős és független középkori Magyarország bemutatása erőt ad a mai nemzedéknek.

Vargha Tamás országgyűlési képviselő:

  • Óriási öröm és szellemi izgalom volt ebben a munkában részt venni. Nagyszerű élmény látni az évszázadok alatt leromlott állapotba került Fő utcai kolostort újból régi fényében ragyogni és új funkciójában megnyílni. A kiállítás egy dinasztia négy-ötszáz évét fogja át, és ennek az az üzenete, hogy felelősek vagyunk a múlt emlékeit, nagyságát és dicsőségét megőrizni, átadni, de felelősséggel tartozunk a jövő nemzedékekért is. Meg kell ismertetnünk azt, hogy mi az a fundamentum, az a csodálatos múlt, amire ez az ország épült. Ezt szolgálja ez a kiállítás és ezt szolgáljuk mi, itt mindannyian, akik örömmel vettünk részt 2013. óta abban a munkában, amelynek az eredménye a mai napon, szívet-lelket gyönyörködtetve, teljes egészében valóra válhatott.

 

Excellenciás Spányi Antal megyéspüspök:

  • Szent István valami csodálatos döntést hozott, amikor eldöntötte, hogy a magyarság útja a továbbiakban a kereszténység, Krisztus útja lesz. Ma már látjuk, hogy ez a magyarság életének az útját jelentette. Szent István ezt még csak a hitében érezhette… Ennek a kereszténységnek minden kincsét az Árpád-ház hozta be ebbe az országba, ennek a népnek a lelkébe. És ennek a népnek a szívében születtek meg azok a szentek, akik az Árpád-házhoz köthetők és a szentek között is a legnagyobbak közé tartoznak. A mi Árpád-házi szentjeink, az egyetemes egyház legnagyobb szentjei. Amikor ezt a kiállítást végignéztem, a lelkemet megragadta a múltnak ez a gazdagsága, szépsége, amelyért felelősséget kell éreznünk és nem csak őriznünk kell, hanem az életünkben méltónak kell lennünk hozzá. Ez rajzolódik ki napjainkban, amikor a menekültek között nem teszünk különbséget, nem nézzük, hogy magyar-e vagy ukrán. Bajban van, és keresztényi módon segítünk neki. Ezt azok is így gondolják, akik egyébként nem járnak templomba… mert a lelkük mélyén ez természetes… Hiszen, mint olvashatjuk a Bibliában, a szentek unokái vagyunk. Ezt az életet kell élnünk nekünk is. A kiállítást nagyon jó szívvel ajánlom minden magyarnak, hiszen építi a lelket, erősíti a keresztény elkötelezettséget és jót fog tenni a gondolkodásuknak.

 

Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója:

  • A Magyarságkutató Intézetnek nem ez az első kiállítása. Korábban az „Ezer és ezer jel” kiállításunkat a Nemzeti Múzeumban rendeztük, és erre a kiállításra is mintegy ezer magyar emléket hozhattunk el három oroszországi múzeumból. Megrendeztük az „Atillától az Árpád-házig” kiállítást. Ez pedig a harmadik és egyben a legnagyobb horderejű tárlat, amelyben szervezőként vettünk részt. A kiállítás kurátorát is mi adtuk. Hatalmas munka van ebben. Ennek a kiállításnak kiemelkedik a témája, az időszaka. A Turul-dinasztia, a későbbi szent királyok nemzetsége, mai nevén ismerve Árpád-ház 400 éves tevékenységét, erejét, hatalmát, egyházépítő munkáját, a Kárpát-medence védelmét, gazdagítását öleli föl ez a tárlat, amit itt láthatunk. Makoldi Miklós elmondta, hogy nem csak tárgyak vannak kiállítva, hanem a kiállításnak küldetése van, amit haza lehet vinni és le lehet szűrni egy átlagos kiállításhoz képest. Ez a kiállítás tükröket mutat föl, példákat állít. Láthatunk például, olyan személyeket, olyan szenteket, uralkodókat és olyan vezetőket, akikhez érdemes hasonlítani, láthatunk olyan példákat, amelyek a minőségben, a precizitásban azt mutatják, hogy ide kellene visszatérni, ezt a vonalat kellene folytatni a mi életünkben is. Ezek mind-mind – ahogyan Németh László mondta –, a minőség forradalma. Az Árpád-házi királyok is ezt hajtották végre a IX. századtól Közép-Európában, a Kárpát-medencében. A lényeg, hogy el kellene ezen gondolkodni, ami egy üzenet is lehet, hogy más népek, akik minket körülvesznek, egy-egy személyre egy egész filmipart építenek, egy egész brendet, hősökké válnak, sorozatok születnek… Mi, ma élő magyarok, az Árpád-ház tagjait nem ismerjük annyira, amennyire kellene. Ez a kiállítás azt is segíti, hogy megismerjük őket, hiszen itt olyan királyokról, uralkodókról, hercegekről, királynőkről, királynékról van szó, akik önmagukban is megérnének akár egy-egy mozifilmet, sorozatot. Tehát, van nekünk bőven elég szellemi kincsünk, hőseink szolgáltak mintául, a’tekintetben, hogy kik lehetnek az igazi példaképeink, kikről érdemes akár ma is beszélni, kinek az életét, mintáját érdemes tovább vinni…

***

Az újságíró, a tudósító, néha elmondhatja a véleményét… – Végigjárva a kiállítást, egyszerűen más emberként jöttem ki a tizenhét terem bódító valóságából. Ezek voltunk mi, magyarok, a Turul-dinasztia, más néven Árpád-ház, Európa legnagyobbjai között is a legnagyobbak… négyszáz évig minden velünk élő nép javára és dicsőségére… Igen! Székesfehérvár királyai, a város 1050. esztendős múltja, s a törvények kibocsájtásának 800. éves évfordulója külön-külön is élmény, gazdagodás, erő. És ennek az erőnek meg kell mutatkoznia a következő ezer esztendőben is… Magyarul, keresztényként a Kárpát-medencében!

Szt. István kardja
A kiállítás bejárata
A kiállítás bejárata
(Az iskolák kedvezményes jeggyel látogathatják a kiállítást. Az osztályok előzetes regisztrációt követően, tárlatvezetéssel, múzeumpedagógiai foglalkozáson vehetnek részt. Érdeklődni és jelentkezni a [email protected] e-mail címen illetve munkaidőben, a 06 70 649 5462 telefonszámon lehet.)

Kép és szöveg: Czeglédi Andrea

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Facebook hozzászólások

toggle
%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás