Věra Jourová elvenné a médiafelügyeletet a tagállamok nemzeti hatásköréből – tovább korlátoznák a sajtószabadságot az Európai Unióban
Az Európai Uniónak jobban kell védekeznie a dezinformáció ellen – jelentette ki Věra Jourová uniós biztos a közelmúltban tett berlini látogatása során. Ennek érdekében az EU Bizottsága saját médiafelügyeleti hatóságot tervez, amely jobban koordinálná és felügyelné a cenzúrát az összes uniós országban.
Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke, az értékekért és az átláthatóságért felelős biztos Berlinben tett kétnapos látogatása során „megbeszéléseket folytatott a demokrácia megerősítéséről, a dezinformáció elleni küzdelemről és a médiaszabadság előmozdításáról” – olvasható az Európai Bizottság sajtóközleményében.
A Bertelsmann Alapítvány által ebben a témában szervezett rendezvényen Jourová a média és a kormánypárti politikusok képviselőivel vitatta meg az EU Bizottság által tervezett „Védelmi demokráciacsomagot”. Az uniós biztos figyelmeztetett az ellenséges dezinformáció fokozódására. Ezzel kapcsolatban a BILD am Sonntagnak nyilatkozott:
„Sok országban egyre inkább terjed az a narratíva, hogy Oroszország nem agresszor, hanem áldozat”.
Ezzel egyértelművé tette, hogy a dezinformáció elleni küzdelem nem a hamis információk terjesztése elleni harc. Az EU Bizottság az EU-ban uralkodó narratíva ellenőrzésével foglalkozik. Dezinformáció tehát minden olyan nézet, amely eltér az EU Bizottság irányvonalától.
A biztos úgy látja, hogy Németország a külföldi, de különösen az orosz dezinformáció középpontjában áll. Oroszország milliárdokat fektet a dezinformációba – mondta Jourová. Az EU aligha tenne valamit ennek ellensúlyozására – állította a biztos. Ezzel összefüggésben megvédte az RT (Russia Today) betiltását. Az RT-t úgy jellemezte, mint
„a Kreml háborús propagandájának” szócsövét.
A programban a Bundestag tagjaival való találkozó mellett szerepelt egy találkozó állítólag „független” orosz újságírókkal is.
Az EU Bizottsága jelenleg a külföldről fizetett médiumok és szervezetek bejelentési kötelezettségét vizsgálja. Ezt, az Oroszországban alkalmazott gyakorlatot az EU Bizottsága hevesen bírálja arra hivatkozva, hogy Oroszországban veszélyben van a vélemény- és sajtószabadság. Grúziában, ahol hasonló törvényt akartak bevezetni, az EU a finanszírozás megvonásával fenyegetőzött, mire a törvényjavaslatot visszavonták. Az EU Bizottsága ugyanakkor nem tekinti a sajtó- és véleménynyilvánítás szabadságát fenyegető veszélynek az Egyesült Államokban ide vonatkozó, 1938-as amerikai törvényt, a Foreign Agents Registration Act-et. Az USA-ban minden külföldi finanszírozású médiának és szervezetnek szigorú előírásoknak kell megfelelnie.
Előre látható, hogy az úgynevezett dezinformáció elleni küzdelem keretében az EU-ban tovább fogják korlátozni a vélemény-, sajtó- és információszabadságot. Ennek alapja az „európai médiaszabadságról szóló törvény”. Ezzel összefüggésben tervezik egy európai médiafelügyeleti hatóság létrehozását. Az EU Bizottsága a jelek szerint azt szeretné, ha a média szabályozása közvetlenül Brüsszelbe kerülne, amivel mindenekelőtt saját hatáskörét bővítené ki. Eddig ugyanis a médiafelügyelet az egyes EU-tagállamok nemzeti hatáskörébe tartozott.
Mementó 2006 emlékmű
