Törvényileg korlátoznák a kárpátaljai magyarok nemzetiségi jogait
A 2020-as év magyar vonatkozású kárpátaljai történései megmutatták, hogy Ukrajnának törvényileg kellene korlátoznia a kárpátaljai magyarok nemzetiségi jogait, mert a magyarok, lévén törvénytisztelő állampolgárok, mindent a saját hasznukra fordítanak, ami nincs a törvényekben szabályozva – írta Olekszandr Havros ungvári író, újságíró, az amerikai fenntartású ukrán Szabadság Rádió tudósítója a médium honlapján vasárnap megjelent kárpátaljai évértékelő elemzésében.
A magyarellenes média-megnyilvánulásairól ismert szerző szerint idén Kárpátalja nyugalmát ismét „külföldről inspirált zavarkeltés” bolygatta meg, aminek köszönhetően az idei év ismét keresztbe húzta Budapest reményeit, hogy rendezheti kapcsolatait az új ukrán vezetéssel az utóbbi által tett engedmények révén. Nagyrészt ugyanis – állította – a magyarok maguk provokálják a feszültséget, időről időre átlépve a vörös vonalakat, ahogy ezt vezető magyarországi állami tisztségviselők tették, amikor a helyhatósági választásokon a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és Beregszász polgármesterjelöltje mellett agitáltak. Azonban Budapest „provokatív cselekményeire” Kijev megfelelő választ adott két vezető magyar állami tisztségviselő Ukrajnából történt kitiltásával – nyugtázta megelégedéssel a cikkíró.
Havros szerint továbbra is változatlan Magyarország általános viszonyulása Kárpátaljához mint örökbirtokához, ami – a szavaival – az utóbbi időben példátlanul felerősödött a különféle (magyar) civil szervezetek és alapítványok finanszírozásával. „Ukrajna határ menti területén lényegében információs, pénzügyi, politikai struktúrák egész hálózata van kialakulóban a velünk szemben agresszivitást mutató szomszédos ország támogatásával” – fogalmazott a cikkíró.
A szerző vélekedése szerint Magyarország örömmel fogadta KMKSZ-es kedvenceinek a helyhatósági választásokon elért jó eredményeit, ám – mint örömmel konstatálta – a nyolc magyar képviselő bejutása a Kárpátaljai Megyei Tanácsba pirruszi győzelemnek bizonyult, mert nemhogy nem vették be őket a koalícióba, de még hatalmi tisztségeket sem kaptak, amire hagyományosan számítottak. Ráadásul még az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) is elkezdett érdeklődni a Budapestről finanszírozott magyar szervezetek, sőt Brenzovics László KMKSZ-elnök tevékenysége iránt – írta.
Mint az ungvári újságíró évek óta következetesen sulykolja az ukrán közvéleménybe, ezúttal is hangsúlyozza, hogy a magyaroknak semmi nem elég, még a Janukovics-rezsim kisebbségbarát politikáját is elutasították. Mint emlékeztetett, Kovács Miklós korábbi KMKSZ-elnöknek 2012-ben kevés volt az akkori regionális nyelvtörvény, egyenesen területi autonómiát követelt. Ukrajnának ezért – mint fogalmazott – gondoskodnia kell a nemzetbiztonságáról, ahogy ezt minden „civilizált nép” teszi, és „nem szabad megengednie a szomszédnak, aki állandóan akadályokat gördít az ukrán euroatlanti törekvések elé, hogy nálunk rendezkedjen.”
Konklúzióként a szerző azt indítványozza: „Ukrajnának törvényileg kellene korlátoznia a lehetséges provokációk terét”, hogy ne fordulhasson elő a szürteihez hasonló kázus, amikor a helyi önkormányzat képviselői elénekelték a magyar himnuszt. Mivel hasonló konfliktushelyzetek többször előfordultak a magyar zászló állami intézmények épületeire történő kitűzése miatt, ezért már régen törvényileg kellett volna szabályozni ezt a problémát, világosan rögzítve, milyen esetekben engedélyezett más államok jelképeinek használata ukrán állami intézményekben – mutatott rá, szorgalmazva büntetés megállapítását ezeknek a jogszabályoknak a megsértéséért. „Ezáltal megszűnik az alap az információs manipulációkhoz és szembenálláshoz. A magyarok törvénytisztelő állampolgárok, ezért mindent, ami nincs a törvényekben előírva, a maguk hasznára fordítanak. Ukrajnának mint államnak meg kell tanulnia megvédeni a saját érdekeit” – zárta a demokrácia elveit sajátos módon értelmező passzussal a magyarokra kihegyezett évértékelő elemzését Olekszandr Havros.
Forrás: Kárpátalja.ma
Mementó 2006 emlékmű
