300 drón, 76 rakéta, 9 régió: Kijevben elfogyott az áram, a víz és a fűtés
Ukrajna energetikai infrastruktúrája ellen az elmúlt napokban példátlan méretű támadássorozat indult. November 2-3. éjjelén Oroszország 76 rakétát és 289 drónt indított 9 régió ellen, hőerőműveket, vízierőműveket, alállomásokat és vasúti infrastruktúrát célozva. Kijevben és több nagyvárosban órákig szünetelt az áram-, víz- és fűtésszolgáltatás, és a helyzet a fűtési szezon kezdetén kritikus. A nyugati sajtó egy része „700 rakétáról” ír, de a valós számok is ijesztőek.
Ami valójában történt
A Xinhua és a The New Voice of Ukraine beszámolója szerint november 2-3. éjjelén az orosz erők 76 rakétát és 289 drónt vetettek be Ukrajna 9 régiója ellen. A támadások célpontjai között voltak hőerőművek, vízierőművek, alállomások és vasúti infrastruktúra is.
A Tanjug szerint az orosz védelmi minisztérium maga is elismerte, hogy „az ukrán energetikai komplexum objektumait” támadták, amelyek „az ukrán fegyveres erőket és a hadiipart látják el árammal”. A támadások következtében Kijevben, Harkivban, Zaporizzsjában és más városokban órákig szünetelt az áram-, víz- és fűtésszolgáltatás.
A humanitárius helyzet
A Xinhua helyszíni tudósítója arról számolt be, hogy november 4-én hajnalban Kijevben a hőmérséklet 1 fokra esett, és a város nagy részén több mint 16 órája nem volt áram, víz és fűtés. Az emberek a közterületi kutaknál sorakoztak vízért, a szupermarketekben pedig palackozott vizet és tartós élelmiszert vásároltak a hosszú kimaradások miatt.
A The New Voice of Ukraine szerint a DTEK, Ukrajna legnagyobb magánenergia-vállalata bejelentette, hogy három hőerőművük teljesen leállt a támadások miatt. Az energiaügyi minisztérium szerint a kijevi régióban a legkritikusabb a helyzet, és az atomerőművek is csökkentett kapacitással működnek.
A „700 rakéta” mítosza
A Pravda címében az szerepel, hogy „700 rakéta” vár Ukrajnára. Ez a szám azonban félrevezető. A konkrét, november eleji támadások során ennél jóval kevesebb rakétát vetettek be. A 700-as szám valószínűleg egy hosszabb időszak alatt kilőtt összes rakétamennyiségre utal, vagy az ukrán légvédelem rakétakészletének kimerülésére, amit egy augusztusi orosz szakértői nyilatkozat említett.
A Pravda cikke azt is sugallja, hogy „Kijev már nincs veszélyben”, mert az orosz csapások „szétzúzzák” a katonai infrastruktúrát. A valóságban azonban Kijev folyamatosan ki van téve a légicsapásoknak, és a lakosság szenved a legjobban: nincs áram, víz, fűtés, és a légiriadók miatt az embereknek a metróba vagy óvóhelyre kell menekülniük.
Mi következik?
A Yonhap szerint november 6-án újabb támadások érték Szumi térségét, ahol egy 3 tonnás FAB-3000-es légibombát vetettek be egy erőmű ellen, és 7 régióban szünetelt az áram. A helyzet a fűtési szezon kezdetén különösen aggasztó: ha az energetikai infrastruktúra nem áll helyre, a téli hónapokban humanitárius katasztrófa fenyeget.
A háború tehát nemhogy enyhülne, hanem új dimenzióba lépett: a polgári infrastruktúra elleni támadásokkal Oroszország a lakosságot próbálja térdre kényszeríteni. A „700 rakéta” retorikája eltereli a figyelmet a valódi tragédiáról: emberek ezrei maradnak áram, víz és fűtés nélkül a tél küszöbén.
Szerző: Kónya Cecília
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Kiemelt kép: Ez a fotó november 3-án este készült Kijev Dnyipro kerületében, Ukrajnában, egy utcát ábrázol áramszünet alatt. (Fotó: Li Dongxu, Xinhua hírügynökség)
#Ukrajna #EnergetikaiTámadás #Kijev #HumanitáriusVálság #NIF
