Ő írta meg a forgatókönyvet, most ő az elnök – de a Fidesz szerint ez illegitim
Az Alkotmánybíróság november 2-i teljes ülése titkos szavazással Sonnevend Pált választotta elnökévé három évre. A megválasztással azonnal hivatalba lépett, és pályázatában a testület iránti bizalom helyreállítását jelölte meg fő feladatként. A Fidesz szerint azonban Sonnevend nem legitim módon lett alkotmánybíró, ezért elnök sem lehet – mivel a testületből „a jogállamiság lábbal tiprásával” eltávolított Hende Csaba helyére ültette a Tisza önkénye. A háttérben ott van Sonnevend májusi írása is, amelyben maga vetette fel a hivatalban lévő bírák mandátumának idő előtti lezárását.
A tények: titkos szavazás, azonnali hivatalba lépés
Az Alkotmánybíróság hétfői teljes ülése titkos szavazással Sonnevend Pált választotta a testület elnökévé. Megbízatása három évre szól, és a megválasztással azonnal hivatalba lépett – írta a Telex és a Jogászvilág. Pályázatában a legfontosabb feladatai közé sorolta az alkotmánybíráskodás iránti bizalom helyreállítását, a testület belső kohéziójának erősítését és a kapcsolatok újjáépítését az európai testvérintézményekkel.
Sonnevendet a Tisza-frakció jelölte alkotmánybírónak júliusban, Hende Csaba megbízatásának megszűnése után. Az Országgyűlés július 27-én 138 igen és 6 nem szavazat mellett választotta meg – a Fidesz–KDNP bojkottálta a voksolást [citation:6][citation:8].
A Fidesz: „Illegitim módon bitorolja a székét”
A Fidesz az MTI-hez eljuttatott közleményében élesen bírálta a megválasztást. Szerintük „Sonnevend Pál nem legitim módon lett alkotmánybíró, ezért az Alkotmánybíróság elnöke sem lehet”. A párt szerint mivel a testületből „a jogállamiság lábbal tiprásával eltávolított Hende Csaba helyére ültette a Tisza önkénye”, Sonnevend „alkotmányellenes módon bitorolja a székét” – írta a 24.hu és az Infostart. A közlemény zárása szerint „a jogállamiság helyreállítását követően a Tisza önkényuralmának kiépítői és statisztái is rövid úton oda kerülnek, ahová valók”.
A Fidesz álláspontja szerint Hende Csaba alkotmánybírói megbízatása „illegitim alaptörvényi és alkotmányellenes jogszabályi rendelkezések miatt szűnt meg”, és a folyamatban lévő alkotmányjogi panaszok, valamint normakontroll-eljárások eredményessége esetén „valójában nincs is üresedés” – írta a Telex.
A „forgatókönyvíró”: Sonnevend májusi írása
A Tűzfalcsoport által felvázolt összefüggés nem légből kapott. A Magyar Nemzet is megírta: Sonnevend 2026. május 9-én, alig hetekkel a Tisza győzelme után publikálta a Verfassungsblogon a „Constitutional Repair!” című írását. Ebben – a lap szerint – olyan megoldásokat vetett fel, amelyek „nagyon is konkrét beavatkozást irányoznak elő a közjogi intézmények személyi és szervezeti viszonyaiba”, köztük a hivatalban lévő alkotmánybírák mandátumának idő előtti lezárását.
A Tisza 17. alaptörvény-módosítása lényegében ezt a logikát követte: visszaállította a 70 éves korhatárt a hivatalban lévő bírákra is, aminek következtében Polt Péter, Haszonicsné Ádám Mária, Juhász Miklós és Lomnici Zoltán távozni kényszerült szeptember 1-jétől. Hende Csaba mandátuma pedig azért szűnt meg, mert a módosítás értelmében már nem volt választható országgyűlési képviselővé [citation:3][citation:6]. Vagyis egy olyan jogász foglalhatta el Hende székét, aki néhány hónappal korábban maga érvelt amellett, hogy bizonyos körülmények között elfogadható lehet hivatalban lévő alkotmánybírák mandátumának idő előtti lezárása – írta a Magyar Nemzet.
Miért fontos ez?
A történet nem csupán egy elnökválasztásról szól. Arról szól, hogy egy intézmény élére olyan ember került, aki maga dolgozta ki annak elméleti alapját, hogyan lehet „elfogadható módon” felszabadítani a helyeket – majd az egyiket ő maga foglalta el. A Fidesz szerint ez illegitim; a Tisza szerint ez a „jogállamiság helyreállítása”. A titkos szavazás eredménye azt mutatja, hogy Sonnevend támogatást kapott a korábbi (Fidesz-érában választott) bírák közül is – ami önmagában is árulkodó.
Ha egy testület elnöke úgy kerül a helyére, hogy előtte maga vázolta fel a helyfelszabadítás „elfogadható” útját, akkor a „bizalom helyreállításáról” szóló ígéret legalábbis nehezen egyeztethető össze a körülményekkel. A kérdés az, hogy egy ilyen elnök mennyire tudja hitelesen képviselni azt az intézményt, amelynek a legitimitását maga is vitathatóvá tette.
Szerző: Bős Zoltán
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Kiemelt képen: Sonnevend Pál / Fotó: Horváth Júlia / 24.hu
#SonnevendPál #Alkotmánybíróság #Tisza #Fidesz #NIF
