Brüsszel gyorsan Tusk oldalára állt – de a „puccs” szót nem mondta ki
Az Európai Bizottság szombaton, a hétvége közepén, minden szokásos egyeztetés nélkül jelentette ki: a lengyel parlamentnek joga van bírákat kinevezni az Alkotmánybíróságba. A nyilatkozat nem ítélte el a pénteki rendőri akciót, és nem használta a „puccs” szót – de egyértelműen a Tusk-kormány jogi álláspontját erősítette. Közben az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) nyíltan kiálltak Nawrocki elnök mellett, és „súlyos jogsértésnek” nevezték a kormány lépését.
A Bizottság nyilatkozata: „A Szejm joga”
Az Európai Bizottság szóvivője szombaton az Euronewsnak azt nyilatkozta: „Az Alkotmánybíróság nyolc új tagjának megválasztása a Szejm, a lengyel parlament alkotmányos hatáskörébe tartozik.” A szóvivő hozzátette: „A lengyel hatóságok feladata biztosítani, hogy az Alkotmánybíróság a lengyel alkotmánnyal és az EU Bíróságának ítélkezési gyakorlatával összhangban működjön.”
A Bizottság emellett hivatkozott az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2026. május 5-i ideiglenes intézkedésére, amely kötelezi a lengyel hatóságokat, hogy ne akadályozzák a 2026 márciusában megválasztott bírák hivatalba lépését – írta az Euronews. A Politico szerint a Bizottság „gondosan megfogalmazott nyilatkozatban” látszólag támogatta Tusk álláspontját.
Amit a Bizottság nem mondott ki
A Politico rámutat: Michael McGrath biztos nem ítélte el a pénteki felfüggesztést – azt a lépést, amely kirobbantotta a válságot. A Bizottság nem használta a „puccs” szót, és nem üdvözölte a rendőri akciót sem. A nyilatkozat csak annyit mondott: a bírák kinevezése a parlament joga.
Az ECR: „Súlyos jogsértés”
Ezzel szemben az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) csoport társelnökei szombaton nyilatkozatban ítélték el a Tusk-kormány lépését. Nicola Procaccini szerint
Patryk Jaki, az ECR másik társelnöke ennél is élesebben fogalmazott:
„Tusk bal-liberális kormánya rendőrséget vetett be, hogy erőszakkal telepítse be a saját embereit az Alkotmánybíróságba, akik bírónak adják ki magukat.”
A Jaki szerint a rendőrség megakadályozta a parlamenti képviselők belépését is, és megpróbálta elzárni Nawrocki elnököt is.
„Senki nem maradhat közömbös az iránt, ami Lengyelországban történik”
– mondta.
Az ECR nyilatkozata jól mutatja, hogy a „gyors brüsszeli reakció” nem volt teljesen egységes: míg a Bizottság Tusk jogi álláspontját erősítette, a jobboldali EP-frakció nyíltan Nawrocki mellett állt ki.
Ami a háttérben zajlik
A válság gyökere a 2015 és 2023 közötti PiS-kormány igazságügyi reformjaiban rejlik. A Tusk-kormány 2023-as hatalomra kerülése óta próbálja visszafordítani ezeket, de Nawrocki elnök blokkolja a parlament által megválasztott bírák esküjének elfogadását. A mostani akció nem előzmény nélküli: 2023 végén a Tusk-kormány egy héten belül elbocsátotta az állami televízió, rádió és hírügynökség vezetőit – ugyanezt a módszert látjuk most az Alkotmánybíróságon. A NIF korábban beszámolt róla, hogy a Tusk-kormány „a lengyel alaptörvénnyel teljesen szembemenve” vette át a közmédiát.
A Bizottság nyilatkozata nem a rendőri akciót igazolta, hanem a bírák kinevezésének jogi keretét erősítette. A gyorsaság azonban felveti a kérdést: miért sietett Brüsszel a hétvége közepén, minden egyeztetés nélkül, egy olyan nyilatkozattal, amely pontosan a Tusk-kormány álláspontját támasztja alá? Lehet, hogy ez csak a jogi következetesség, de lehet, hogy egy előre leegyeztetett forgatókönyv része. A választ mindenki döntse el maga.
Szerző: Vágréti Gábor
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Kiemelt képen: Donald Tusk és Ursula von der Leyen / Fotó: AFP/John Thys
#Lengyelország #Tusk #Nawrocki #EurópaiBizottság #NIF
