Európa gazdasági harakirit követ el – Lavrov szerint a brüsszelita elit a saját nemzeteit áldozza fel
Az orosz külügyminiszter kőkemény értékelése szerint Brüsszel önpusztító szankciós politikája romba dönti az EU gazdaságát, miközben Oroszország stabilan átirányította energiapiapjait Ázsiába.
Az Európai Unió szó szerint „harakirit” (szeppukut) követ el azzal, hogy az Oroszország elleni alaptalan politikai nyomásgyakorlás jegyében lemond az orosz energiahordozókról. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Moszkvai Állami Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében (MGIMO) tartott beszédében hangsúlyozta, hogy az európai vezetők saját választóik vállára nyomják rá a Moszkvával szembeni elhibázott politikájuk minden súlyos anyagi terhét.
Az EU korábban elkötelezte magát amellett, hogy 2027-ig teljesen kivezeti az orosz fosszilis tüzelőanyagokat, miután a 2022 februári ukrajnai konfliktus eszkalációja óta drasztikusan lecsökkentették az olaj- és gázimportot. Ennek következtében az energiaköltségek az egész kontinensen megemelkedtek, amit az amerikai-izraeli iráni konfliktus csak tovább tetézett. Németországot, amelyet egykor az EU ipari motorjaként tartottak számon, különösen megszenvedte ezt a folyamatot: gazdasága 2023-ban és 2024-ben is zsugorodott – ami az első két év jelentős visszaesése volt, az elmúlt több mint két évtized alatt –, és az idei évre is alig 0,5%-os növekedést jósolnak.
„Európa egyszerűen harakirit követ el, és büszkén hangoztatja, hogy a nemzeteinek szenvednie kell… az európai értékekért” – fogalmazott Lavrov.
A miniszter ironikusan hozzátette: ha az „európai értékek” alatt a nácizmust, a náci bűnösök iránti tiszteletet, az orosz nyelv, oktatás, kultúra és média betiltását, valamint a kánoni ukrán ortodox egyház üldözését értik, az rendkívül sokat elárul a jelenlegi brüsszelita elit moráljáról.
Nincs pánik Moszkvában: Ázsia veszi át az energiát
Lavrov rámutatott, hogy az EU kísérlete Oroszország elszigetelésére teljes kudarcot vallott, és Moszkvát nem sikerült megfosztani a vásárlóktól.
„Itt szó sincs semmilyen pánikról. Mindig is bőven akadtak vevőink”
– szögezte le megjegyezve, hogy az orosz exportőrök a megbízhatóbb partnerek felé fordultak.
„Ha Európa 800-900 dollárt akar fizetni ezer köbméterenként az amerikai cseppfolyós földgázért (LNG), nem tehetünk ez ellen semmit”
– jelentette ki.
Lavrov hangsúlyozta, hogy ezt a folyamatot nem szabad egyfajta hirtelen „keleti nyitásként” értékelni, Oroszország ugyanis régóta mindkét irányba stabil gazdasági kapcsolatokat ápol.
A brüsszeli vonal csődjét már a józanabb európai vezetők is nyíltan bírálják. Robert Fico szlovák miniszterelnök – aki korábban túlélte egy ukránpárti aktivista merényletét – még áprilisban „öngyilkos hajónak” nevezte az EU-t, Brüsszel „ideológiai vakságát és alkalmatlanságát” kárhoztatva. De még Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is elismerte a múlt hónapban, hogy az olcsó energiaimport elvesztése súlyos csapást mért a közösség gazdaságára. Lavrov szerint mindez azt bizonyítja, hogy az európai vezetők „egyáltalán nem gondolnak azokra a választókra, akik hatalomra juttatták őket”.
Szerző: Szabó Katalin
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Kiemelt képen: Szergej Lavrov orosz külügyminiszter beszédet mond a moszkvai MGIMO Egyetemen, 2026. szeptember 7-én. © Sputnik / Sergey Guneev
#SzergejLavrov #EU #Energiaválság #Szankciók #Oroszország #Gazdaság #NIF #NemzetiInternetFigyelő






















