Tartsuk a parazsat! – A második bécsi döntésre, Erdély hazatérésére emlékeztek a magyarok
Augusztus 30-a a magyar történelem egyik legfényesebb napja: 1940-ben ezen a napon született meg a második bécsi döntés, amelynek értelmében Észak-Erdély, a Partium és Székelyföld nemzetközi jogi értelemben is jogszerűen tért vissza az anyaországhoz. Az esemény évfordulóján az Igazságot Magyarországnak Szövetség tartott megemlékezést, ahol a történelmi visszatekintés mellett kőkemény kritikát fogalmaztak meg a jelenlegi globalista, atlantista politikai vezetéssel szemben.
Az Igazságot Magyarországnak Szövetség idén harmadik, megalakulása óta pedig ötödik rendezvényét tartotta a trianoni békediktátum által elcsatolt területek hazatérésének emlékére. A rendezvény házigazdája és ötletgazdája, Budaházy György nyitóbeszédében őszintén beszélt arról, hogy bár eredetileg egy sokkal nagyobb, koncertekkel egybekötött eseményt terveztek, a hazai közhangulat és a megfélemlítettség ezt meghiúsította.
Budaházy: A süllyedő EU-hoz kötötték a csónakunkat
Budaházy György kíméletlen kritikával illette a hatalmat átvevő új kormányt, amelyet „szélsőliberális” vezetésként jellemzett, és a Tanácsköztársaság időszakához hasonlította a jelenlegi állapotokat. Kiemelte: az új vezetés hatalmas stratégiai hibát követett el azzal, hogy az ország szekerét a recsegő-ropogó, rogyadozó Európai Unióhoz kötötte.
„Azt gondoltuk, hogy tartsuk a parazsat, mert a világrendszerváltás nem állt le”
– hangsúlyozta Budaházy, utalva arra, hogy a geopolitikai átrendeződés, különösen az orosz-ukrán háború kimenetele, újra aktuálissá teheti Kárpátalja és a revízió kérdését. Csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy a jelenlegi vezetés az ukránok érdekeit szolgálja ki, és nehezményezte, hogy a magyar Országgyűlésben jelenleg egyetlen politikai erő sem tartja napirenden a revízió ügyét.
Hegedűs Lóránt: Szükségünk van a hazatérésre
A felszólalások sorát ifj. Hegedűs Lóránt református lelkész nyitotta, aki a Hazatérés Templomának felszentelését és Horthy Miklós 1940. szeptember 15-i kolozsvári bevonulását idézte fel. A lelkész figyelmeztetett a politikai elit – jobb- és baloldalon egyaránt tapasztalható – sorozatos árulásaira, ugyanakkor óvott a letargiától. Kiemelte: minden negatív változás magában hordozza a nemzeti, keresztény emberek értékelvű megszerveződésének lehetőségét, és arra biztatott mindenkit, hogy keresse meg azt a lelki közösséget, amely megtartó erőt jelenthet a legnehezebb időkben is.
Dr. Gaudi-Nagy Tamás: A Kárpát-medencei újrarendezésről nem mondhatunk le
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője a második bécsi döntés nemzetközi jogi legitimitását hangsúlyozta, emlékeztetve arra, hogy azt a korszak nagyhatalmai is elfogadták. Dr. Gaudi-Nagy Tamás felidézte, hogy egyetlen puskalövés nélkül 43 ezer négyzetkilométer – a csonka ország területének 46 százaléka – tért vissza hatalmas emberi, gazdasági és kulturális erőforrásokkal együtt. A 22 éves román elnyomást túlélő magyarság kitartását méltatva kijelentette:
Tyirityán Zsolt: Az atlantisták az emberiség ellenségei
A Betyársereg vezetője kőkemény szavakkal bírálta a jelenlegi atlantista elköteleződésű kormányt és a globalizmust. Tyirityán Zsolt szerint 86 évvel ezelőtt a nemzetek sorsközössége megpróbálta felszámolni az atlantista erők által rákényszerített békediktátumokat.
Történelmi hűség és autoimmun folyamatok
Borbély Zsolt Attila, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke a magyarság „autoimmun betegségéről” beszélt, arról a jelenségről, amikor a nemzet saját egészséges részei ellen fordul. Felidézte Csurka István évtizedekkel ezelőtti, mára valósággá vált próféciáit a globalizmus veszélyeiről, és bírálta a nemzetépítő munkát módszeresen szétromboló, külföldi bábként mozgó jelenlegi hatalmat.
Tímár László vállalkozó a történelemoktatás hiányosságaira és a Habsburgok által meghamisított múltra hívta fel a figyelmet. Árpád vezér és Attila hun uralkodó tetteit, valamint gróf Apponyi Albert örökségét megidézve rámutatott: a nyugati végváraink sosem véletlenül néztek nyugat felé – a magyarságra leselkedő veszély, a „szenny és mocsok”, amelyet ma demokráciának hívnak, mindig is onnan érkezett.
Fejér Zsolt történész a hősies helytállás példáival zárta a felszólalások sorát. Felidézte Kéri Nagy Imre és Vitéz Leveldi Kozma Miklós alakját, valamint azt az erdélyi magyar virtust, amikor a magyarok inkább eltávolították a harang nyelvét, minthogy az a román megszállók dicsőségére zúgjon.
A rendezvényt, amelynek zenei hangulatát a Romantikus Erőszak frontembere, Sziva Balázs, valamint Waszlavik László biztosította, a Szózat közös eléneklése zárta.
A megemlékezésről készült teljes videós tudósítás itt tekinthető meg:
Szerző: Vágréti Gábor
#MásodikBécsiDöntés #Revízió #BudaházyGyörgy #IgazságotMagyarországnak #Trianon #Haza #NIF #NemzetiInternetFigyelő
