Elbukott a fideszes próbálkozás a KEKVA-alapítványoknál
Hatáskör hiányában söpörte le az Alkotmánybíróság a Fidesz–KDNP indítványát, amellyel a volt kormánypártok megpróbálták megakadályozni a KEKVA-alapítványokban parkoltatott, több ezer milliárd forintos állami vagyon visszaállamosítását – a testület szerint az Alaptörvény tartalmi felülvizsgálatára nincs jogköre.
Érdemi vizsgálat nélkül utasították vissza a fideszes beadványt
Az Alkotmánybíróság péntek reggel közzétett végzésében visszautasította azt az 51 Fidesz-KDNP-s országgyűlési képviselő által benyújtott indítványt, amely az Alaptörvény tizenhatodik módosításának 5. cikkét támadta. Ez a rendelkezés teremtette meg a jogalapot ahhoz, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoktól – vagyis a KEKVA-któl – az állam visszavegye a rájuk telepített vagyont, és szükség esetén meg is szüntesse őket.
A testület indoklása szerint a beadványban felvetett kifogások valójában a módosítás tartalmára vonatkoznak, ennek felülvizsgálatára pedig egy korábbi, még fideszes többség által elfogadott szabály óta nincs hatásköre az Alkotmánybíróságnak. Az Alaptörvény S) cikke szerinti eljárásban az Országgyűlés által elfogadott alaptörvény-módosítást a testület kizárólag eljárási szempontból vizsgálhatja – azt, hogy formájában valóban alaptörvény-módosításnak minősül-e -, a tartalmát azonban nem bírálhatja felül.
A KEKVA-alapítványok: a NER egyik legvitatottabb öröksége
A közérdekű vagyonkezelő alapítványokat még a Fidesz-KDNP hozta létre kormányzása idején, és számos egyetem mellett több ezer milliárd forintos állami vagyont csoportosított át hozzájuk. A konstrukció lényege az volt, hogy az állami tulajdon ezekben az alapítványokban gyakorlatilag kikerült a közvetlen állami – és ezáltal a mindenkori kormányváltás utáni – ellenőrzés alól.
A most támadott alaptörvény-módosítás mondja ki: a KEKVA-k megszűnésekor a nekik juttatott állami vagyon, annak hozama, valamint az azok helyébe lépő vagyon ingyenesen visszaszáll az államra mint általános jogutódra, és megszűnik az érintett vagyontárgyakon fennálló vagyonkezelői jog is.
Csak két különvélemény – Polt Péter és Handó Tünde
A végzést Hörcherné Marosi Ildikó alkotmánybíró jegyezte előadóként. A testület tagjai közül mindössze ketten, a hamarosan távozó elnök, Polt Péter, valamint Handó Tünde fogalmaztak meg különvéleményt, szerintük érdemben vizsgálni kellett volna a fideszes indítványt. A többi alkotmánybíró nem osztotta ezt az álláspontot.
A Fidesz és a KDNP a beadványában azt is kérte, hogy az alaptörvény-módosítás megsemmisítése mellett az Alkotmánybíróság semmisítse meg az uniós forrásokhoz való hozzáférést szabályozó törvényt, vagy legalább annak egyes elemeit is. Ezt a testület külön eljárásban kezeli, ahogy folytatódik az alapítványokat érintő törvényi szabályok vizsgálata is egy másik ügyben.
Mit jelent mindez?
A döntés önmagában nem jelenti azt, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányosnak találta volna a KEKVA-kra vonatkozó rendelkezést – egyszerűen nem foglalkozott a tartalmi kérdéssel, mert saját megítélése szerint nincs rá jogköre. A volt kormánypártok jogi ellenállása azonban egyelőre kudarcot vallott: az augusztus 13-án aláírt végzéssel szabad az út a KEKVA-kban parkoltatott állami vagyon visszaállamosítása előtt.
Szerző: Vassy László
Kiemelt képen: Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
#Alkotmánybíróság #KEKVA #alaptörvénymódosítás #Fidesz #KDNP #elszámoltatás #NIF
