Két köztársasági elnök vagy elárult Alkotmánybíróság? Itt a Fidesz-beadvány sorsa | NIF

Két elnök csapdája: alkotmányos válság vagy a Ti-Sza Párt által megvett Alkotmánybíróság?

Miközben az Országgyűlésben zajló folyamatok nyomán egy új, jogilag igencsak megkérdőjelezhető státuszú államfő megválasztása, majd beiktatása zajlik, az Alkotmánybíróságra hárul a felelősség, hogy augusztus 13-án döntést hozzon a Fidesz által benyújtott panaszokról. A kérdés élesebb, mint valaha: elkaszálja-e a taláros testület a beadványt, megágyazva ezzel a kettős legitimációs káosznak, vagy kiderül, hogy a Ti-sza Párt hálózata már a bíróságok felett is átvette az irányítást?

Újabb fejezetéhez érkezett a magyar belpolitikai dráma. Amikor a hír, mint puszta tény önmagában már kevés ahhoz, hogy a gátlástalanul gyűlölködő és a közbeszédet mérgező Ti-Sza-szimpatizánsok megértsék a helyzet súlyát, a tényeket és a véleményt ötvöző, egyedi NIF véleménycikk mutatja meg a valódi irányt. A Magyar Nemzet beszámolója szerint ugyanis augusztus 13-án napirendre tűzte az Alkotmánybíróság a Fidesz által benyújtott utólagos normakontroll-indítványokat.

Az eljárási csapda és a 56 oldalas beadvány

A Polt Péter által elnökölt testület elé került 56 oldalas beadvány az Alaptörvény 16. és 17. módosításának egyes pontjait – így a köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését, a képviselői cikluskorlátot és az alkotmánybírák mandátumának sorsát – vizsgálja.

Mivel az Alkotmánybíróságnak formálisan nincs jogköre az alkotmánymódosítások tartalmi felülvizsgálatára, az indítványozók az eljárási szabálytalanságokra építenek.

A jogi érvelés lényege:

a kormánytöbbség visszaélt az alkotmánymódosító hatáskörével, amikor azt általános érvényű normák alkotása helyett egy konkrét személy elmozdítására, vagyis egyedi közhatalmi döntésre használta fel. Emiatt a módosítás a beadvány szerint közjogilag érvénytelen.

Sőt, a képviselők ráadásul azt is indítványozták, hogy az AB az érdemi döntés előtt forduljon az Európai Unió Bíróságához is.

Két köztársasági elnök Magyarországon?

A helyzet abszurditása és a feszültség tapintható. Ha az Országgyűlés tiszás többsége megválasztja Baka Andrást – akinek vitatott múltjáról, így a tatai sortűzperben vagy a 2006-os áldozatok ügyében játszott szerepéről már korábban lerántottuk a leplet –, és az Alkotmánybíróság mégsem semmisíti meg az elmozdító passzust, vagy éppen elutasítja a Fidesz beadványát, akkor tiszta és világos minden józan logika mentén: a Ti-Sza-féle hatalom valamilyen úton-módon megvette vagy maga alá gyűrte az Alkotmánybíróság többségét.

Ha viszont az AB a jogi helytállóságot választja és megsemmisíti a vitatott passzusokat, akkor Sulyok Tamás marad a törvényes köztársasági elnök, ami elkerülhetetlenné teszi a soha nem látott, kettős legitimációs válságot.

A Ti-Sza Párt és online trollhálózata továbbra is a gyűlöletkeltés és a gátlástalan nyomásgyakorlás eszközével próbálja bedarálni az intézményeket – ahogy azt Gaudi-Nagy Tamás legutóbbi jogi figyelmeztetése is aláhúzta a netes agresszorokkal kapcsolatban. Augusztus 13-a azonban vízválasztó lesz: kiderül, hogy az igazságszolgáltatás ellenáll-e a politikai zsarolásnak, vagy végleg beszippantja az országot a kettős hatalom káosza.

Szerző: Szabó Katalin

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Kiemelt kép: Fotó: Ladóczki Balázs / Magyar Nemzet

#Alkotmánybíróság #SulyokTamás #BakaAndrás #TiSzaPárt #Fidesz #Normakontroll #PolitikaiVálság #NIF #NemzetiInternetFigyelő

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.

Kérjük Önöket, hogy a

DONATE

gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!

A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.

Nagyon köszönjük!

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük