Ami napokkal ezelőtt még csak a Duna történelmi mélypontja miatti aggodalom volt, mára teljes ellátási válsággá nőtte ki magát: Magyar Péter miniszterelnök nem zárja ki a lakossági áramkorlátozást, Szentendrén péntek reggelre több ezer ember maradt ivóvíz nélkül, a Fidesz pedig nyíltan felkészületlenséggel és alkalmatlansággal vádolja a kormányt.
A kritikus időszak hétfőn kezdődik
Magyar Péter csütörtöki, majd pénteki nyilatkozataiban elismerte:
nem zárható ki, hogy a lakossági áramfogyasztást is korlátozni kell a következő napokban.
A kormányfő szerint elsősorban az ipari nagyfogyasztóktól várnak kapacitáscsökkentést, de – saját szavai szerint –
„nem tartotta kizártnak, hogy egy-egy helyen várható áramkimaradás”
is.
A helyzet azóta, hogy beszámoltunk a -121 centiméteres Duna-mélypontról, tovább súlyosbodott: a Paksi Atomerőmű termelését a szokásos 2000 megawattról 960 megawattra kellett csökkenteni, a Dunamenti Erőmű egyik blokkja is leállt.
A 44 éve zavartalanul termelő paksi erőmű történetében először fordulhat elő, hogy a következő 24-72 órában a teljes leállás is elkerülhetetlenné válik.
A rendszerirányító MAVÍR a kormány utasítására arra kéri a fogyasztókat, hogy a nagy energiaigényű tevékenységeiket kerüljék a 17 és 22 óra közötti esti csúcsidőszakban. Magyar Péter szerint egy átlagos nyári estére számított 6000 megawattos fogyasztással szemben a szélsőséges hőség miatt akár 20 százalékos fogyasztásnövekedésre számítanak.
Szentendrén már be is következett a baj
Miközben a kormányfő az áramellátás jövőbeli kockázatairól beszélt, péntek reggelre Szentendrén a víz már el is fogyott.
Magyar Péter saját Facebook-oldalán jelentette be:
„Szentendrén reggelre a rendszer túlterhelése miatt több ezer ember maradt ivóvíz nélkül. A honvédség kettő tartálykocsival és 7000 db zacskózott vízzel segít a helyzet rendeződéséig. Kérjük a locsolás felfüggesztését a következő napokban!”
A Duna Menti Regionális Vízmű a Pilisi-medence 14 településén – köztük Szentendrén, Pomázon, Budakalászon és Leányfalun – péntek reggeltől harmadfokú, azaz a legszigorúbb vízkorlátozást vezette be. A víztermelő kapacitás a történelmi mélységű dunai vízállás miatt mintegy 30 százalékkal esett vissza.
A Fidesz parlamenti frakcióvezetője, Bóka János élesen bírálta a kormány válságkezelését. Elmondása szerint
„Magyarország rendelkezik közép- és hosszútávú időjárási és vízállási rendszerekkel, így hosszú hetek óta lehet tudni, hogy a Duna vízállása hogyan alakul és a jelenlegi helyzet bekövetkezik.”
Bóka szerint a Tisza-kormánynak az lett volna a feladata, hogy ezt előre lássa és felkészüljön rá –
„nem ezt tették. Amit most látunk, a kapkodás, felkészületlenség, alkalmatlanság.”
A frakcióvezető szerint
„az nem lehet, hogy a magyar emberek fizessék meg a Tisza-kormány alkalmatlanságát”,
és haladéktalanul felszólította a kormányt, hogy
„kezdjék el a valódi kormányzást és hozzák meg a szükséges intézkedéseket.”
Tóth Máté: Szijjártó diplomáciai megoldást talált volna
Tóth Máté energiajogász – aki nemrég a Mi Hazánk köztársasági elnökjelöltjeként is a hírekbe került – közösségi oldalán szakmai szempontból bírálta a kormány külpolitikai tétlenségét. Szerinte
„Szijjártó Péter korábban diplomáciai eszközökkel gondoskodott a visszatartott víz pótlásáról német, osztrák vagy szlovák irányból, amit Orbán Anita is megtehetne.”
A felvetés rávilágít arra, hogy a korábbi kormányzat rendelkezett olyan nemzetközi kapcsolatrendszerrel, amely a jelenlegi vízhiányos helyzetben enyhítést jelenthetett volna – ezzel szemben az új kabinet egyelőre a lakosságtól vár önkorlátozást.
Két és fél hónap kormányzás, és két párhuzamos válság
A Tisza-kormány mindössze két és fél hónapja, május 13-a óta vezeti az országot, és most egyszerre néz szembe áram- és vízhiánnyal. Magyar Péter maga is elismerte: a Paks II. beruházás megfelelő ütemezése, illetve a szivattyú-áthelyezés időben történő elvégzése esetén jelenleg nem lenne probléma. A miniszterelnök a dezinformációkkal szemben azt is közölte, hogy Magyarország jelenleg nem exportál, hanem importál áramot Ukrajnából, miközben Orbán Anita energiaügyi tárgyalásokat folytat Ausztriával, Szlovákiával és Németországgal – Tóth Máté felvetése szerint azonban ez a diplomáciai munka jelentős lemaradásban van a korábbi gyakorlathoz képest.
