Thürmer Gyula: Fasiszta diktatúrát épít ki Magyar Péter
A Munkáspárt elnöke egy exkluzív Ultrahang-interjúban kíméletlen őszinteséggel vont mérleget Magyar Péter több mint hatvan napos kormányzásáról, és amit elmondott, azt liberális oldalon is nehéz lesz vitatni.
Az Ultrahang YouTube-csatornáján mára már csaknem harmincezren nézték meg azt az interjút, amelyet Nagy-Bató Jonatán készített Thürmer Gyulával, a Magyar Munkáspárt elnökével. A beszélgetés azért érdemel kiemelt figyelmet, mert Thürmer – aki magát következetesen nemzeti és baloldali politikusként határozza meg – olyan élességgel fogalmazza meg a Magyar Péter által vezetett kormány külpolitikai alárendeltségét és belpolitikai bosszúhadjáratát, amit a jobboldali sajtó mellett akár a liberális tábor egy része is megszívlelhetne. Korábban is foglalkoztunk azzal, hogyan látja Thürmer az Európai Unió és a háborús logika összefüggéseit – a mostani interjúban ezt a gondolatmenetet viszi tovább, immár a hazai hatalomváltás tükrében.
„Áprilisig volt magyar külpolitika” – Thürmer szerint vége az önállóságnak
Thürmer szerint az áprilisi választásokig lehetett önálló magyar külpolitikáról beszélni, azóta viszont nem. Álláspontja szerint a Tisza Pártot nyugati forrásokból, milliárdos ráfordítással építették fel kifejezetten azzal a céllal, hogy Magyarországot beterelje az Ukrajna- és Oroszország-politika nyugati fősodrába. Ennek két azonnal látható jele volt: az ukrán uniós csatlakozási tárgyalások megnyitásának engedélyezése, valamint hogy Magyarország az ankarai NATO-csúcson jóváhagyta az úgynevezett „NATO 3.0” koncepciót, amely Thürmer olvasatában a kelet-európai országokat háborús frontvonallá alakítja át.
A Munkáspárt elnöke szerint a nyugati gazdasági válság mélysége olyan fokú, hogy a fegyverkezés és a hadiipar felpörgetése gyakorlatilag az egyetlen eszköz a belső feszültségek levezetésére – különben Németországban vagy Franciaországban akár polgárháborús helyzet is kialakulhatna. Ehhez a háborús logikához pedig egységes európai frontra volt szükség, amelyből Orbán Viktor félreállítása – Thürmer megfogalmazásában – egyenesen „hiányzott”.
NATO 3.0: dollármilliárdok a keleti határra
Az interjú egyik legkonkrétabb adata az Ankarában elfogadott NATO-döntéshez kötődik:
Thürmer legélesebb állítása: „Fasiszta diktatúrát” épít Magyar Péter
Az interjú legkeményebb kijelentése a köztársasági elnöki tisztség gyakorlati felszámolására irányuló Alaptörvény-módosításhoz kötődik. Thürmer szerint miközben
Szerinte ez azért van, mert a nyugat addig engedi Magyar Péternek „azt csinálni, amit akar”, amíg biztosítja a magyar kapitalizmus stabilitását és teljesíti az Ukrajnával, illetve Oroszországgal szembeni elvárásokat.
Amikor a műsorvezető rákérdezett, hogy fasiszta diktatúra előtt állunk-e, Thürmer József Attilát idézve fogalmazott úgy, hogy „a fasizmus és a tőke jegyesek” – vagyis szerinte a jelenlegi leszámolás-politika a magyar tőke legradikálisabb szegmensének hatalomra kerülését fejezi ki, s ezt a nyugati és hazai politikai elit inkább Rákosi- és Kádár-korszakos hivatkozásokkal próbálja elfedni, mintsem szembenézni azzal, hogy a fasizmust történelmileg maga a kapitalizmus szülte.
Az uniós milliárdok mítosza
Thürmer szerint a Magyar Péter vezette kormány kommunikációjában felfestett kép – miszerint az EU-s pénzek megérkezése az „ötös lottó” megnyerésével ér fel – félrevezető.
Lefejezett hírszerzés, amatőr diplomaták
Különösen éles kritikát fogalmazott meg a nemzetbiztonsági apparátus és a diplomáciai szolgálat átalakítása kapcsán. Thürmer szerint
Vármegyéből megye – jelképes bosszú közpénzen
A belpolitikai rész egyik érdekes momentuma a vármegye-megye elnevezés visszaváltásáról szólt. Thürmer szerint – bár az Orbán-kormány vármegye-döntését is felesleges lépésnek tartja – Magyar Péter kormánya most ismét jelentős közpénzt költ táblák és hivatalos nyomtatványok cseréjére egy olyan szimbolikus lépés miatt, aminek szerinte semmi köze a történelmi folytonossághoz, s pusztán az előző kormányzat elleni, a lakosság számára könnyen eladható bosszúgesztus.
A baloldal új útja – nem az MSZP-DK vonal
Thürmer értékelése szerint történelmi jelentőségű, hogy a rendszerváltás óta először egyetlen magukat baloldalinak valló párt sincs a parlamentben. Szerinte az MSZP gyakorlatilag halott, mert Horn Gyula ideje óta liberális irányba tolódott el, a DK pedig szerinte sosem volt valódi baloldali erő. A jövőt illetően nem ezek újjáéledésétől várja a baloldal megerősödését, hanem egy nemzeti és szociális értékek mentén szerveződő új platformtól – ennek jeleként említette a Munkáspárt és a Szolidaritás Pártja közötti együttműködést, illetve azt, hogy a Sándor-palota előtti Fidesz-KDNP-tüntetésen is barátsággal fogadták a Munkáspárt képviselőit.
Oroszország és Fehéroroszország – elszalasztott lehetőségek
Thürmer beszámolt friss oroszországi és fehéroroszországi útjairól is. Állítása szerint az orosz vezetés – a Kreml szóvivőjének a választás után tett nyilatkozatával összhangban – nyitott a Magyar Péter-kormánnyal való pragmatikus együttműködésre, és nem kívánja politikailag befolyásolni Budapestet. Ugyanakkor szerinte
Fasizmus és kommunizmus – vitatott történelmi párhuzam
Az interjú zárásában éles vita bontakozott ki a műsorvezetővel arról, hogy összemérhető-e történelmileg a fasizmus és a kommunizmus bűnlajstroma. Thürmer ezt a párhuzamot nyugat-európai politikai konstrukciónak nevezte, és azzal érvelt, hogy nem Oroszország támadta meg Németországot, hanem fordítva, illetve hogy minden nemzetnek a saját történelmével kell szembenéznie. Ez az álláspont – fontos leszögezni – történészi és társadalmi vitákat generáló, önmagában nem tényként kezelendő értékelés, amelyet a műsorvezető az interjúban azonnal vitatott is.
Az interjú teljes, csaknem 52 perces anyaga alább, videón is megtekinthető.
Szerző: Vassy László
Kiemelt kép forrása: Ultrahang / YouTube
#ThürmerGyula #Munkáspárt #MagyarPéter #TiszaPárt #NATO #Ukrajna #Oroszország #MagyarKülpolitika #Alaptörvény #Fasizmus #Baloldal #Szuverenitás






















