Az Ultrahang Plusz stúdiójában robbant a bomba – és ezt a videót kötelező megnézned!
Miközben az Országgyűlésben a Tisza Párt gátlástalanul és puccsszerűen számolta fel a magyar demokrácia utolsó bástyáit, a háttérben egy olyan aljas, előre kitervelt karaktergyilkossági kísérlet zajlott, amely hűen mintázza a totális diktatúrák működését. Ábrahám Róbert az Ultrahang Plusz rendkívüli adásában, Nagy-Batu Jonatán műsorvezető foteljében (vagyis kanapéján) ülve kíméletlen őszinteséggel zúzta szét Magyar Péterék álszent és manipulatív hazugsággyárát.
A balliberális mega-propaganda (a Telexszel és a HVG-vel az élen) napok óta azon hergeli a közvéleményt, hogy Ábrahám Róbert állítólag „kigúnyolt egy vak embert”. A valóság ezzel szemben az, hogy
a tiszás gépezetnek égető szüksége volt egy füstfelhőre, egy jól időzített „vaklármára”, amellyel elterelhetik a figyelmet a július 13-i alkotmányos puccsról, Sulyok Tamás államfő törvénytelen eltávolításáról és a nemzeti ellenzék parlamenti lefejezéséről.
A teljes, megalkuvást nem ismerő beszélgetést itt láthatod, az alábbiakban pedig bemutatjuk a legkeményebb, legércesebb pontokat, ahol Robi nemcsak a tiszás Führert, de a jobboldal megélhetési karrieristáit is a helyére tette:
1. A Kátai-Németh Vilmos-féle „vaklárma” – Amikor a vakság sem mentség a gyűlöletre
A tiszások által kreált botrány alapja egy teljesen kiforgatott idézet volt. Ábrahám Róbert tisztázta: esze ágában sem volt a fogyatékossága miatt bántani Kátai-Németh Vilmos szociális minisztert, a probléma az ember minőségével és a belőle áradó agresszióval van.
„Nem az volt az állítás, hogy a Kátai Vilmossal az a baj, vagy azért érne kevesebbet, mert ő vak. Arról volt szó, hogy a Kátai Vilmos rövidesen egy vakember, egy vakminiszter, akivel az az én problémám, hogy rosszindulatú, az arcáról folyik a gyűlölet. Úgy beszél az emberekkel, a képviselőtársaival, mint a kapcaronggyal. Ez megintcsak nem vélemény, ez tényszerű…” – fogalmazott kőkeményen Robi, rámutatva arra a zseniális és tragikomikus ellentmondásra is, hogy pont az a miniszter felel az „átláthatóságért”, aki fizikailag nem lát.
Robi rávilágított a tiszás elit elképesztő színjátékára is, akik a parlamentben mindannyian napszemüveget öltöttek: „A napszemüveg nagyon helyes, hogy ott volt rajtuk, mert azt, amit ma tettek, a jövő generáció szemébe nem tudtak volna belenézni. Jobb nekik, hogy így kerülnek be a történelemkönyvekbe, napszemüveg van rajtuk.”
2. A Zelenszkij-forgatókönyv békeidőben: „Lopott idejük van”
Ábrahám Róbert már a miniszterelnöki választás előtt figyelmeztetett arra, hogy Magyar Péter és Volodimir Zelenszkij mögött ugyanazok a nyugati, globalista szponzorok állnak. A döbbenetes az, hogy míg az ukrán elnöknek egy véres háborúra volt szüksége az ellenzék betiltásához és a média beszántásához, addig a tiszás vezér ezt Magyarországon békeidőben, alig két és fél hónap alatt véghezvitte.
„Azt, amit ma megcsináltak Magyarországon – és most íródik a történelem… ezt nem lehet nyugati felhatalmazás nélkül megcsinálni… Ők átléptek minden határt. Ezért, amikor ennek a rendszernek vége lesz – és ez lehet, hogy négy évig tart, lehet, hogy nagyon gyorsan bekövetkezik –, felelni fognak. Ez nem kérdés. Lopott idejük van.”
3. A Deák Dániel-csörte: A megélhetési karrieristák és a „seggnyalás” művészete
A beszélgetés egyik legforróbb pontja az a belső jobboldali vita volt, amely Deák Dániel megafonos elemző és Ábrahám Róbert között robbant ki. Deák ugyanis gyáva módon beállt a tiszás narratívába, és nyilvánosan elhatárolódott Robi szavaitól. Ábrahám Róbert a stúdióban sem finomkodott, és újra megerősítette, mit gondol a magát most „független elemzőnek” hazudó megélhetési figuráról:
„Én egy karrieristának tartom. Tehát az, hogy a Fidesz volt hatalmon, tudott karriert építeni… Miért tartom seggnyalónak? Hát mert odament az államtitkárhoz felköszönteni… amikor egy politikus kitett valamit, akkor ment oda egyből nyáladzani, és ő volt tipikusan a megtestesítője annak, aki nem értette, vagy nem is akarta tudomásul venni, hogy ha igazad van, akkor nem kell segget nyalni.”
Robi elmondta, hogy Deák Dániel a választási bukta után egyből rohant a Partizánba és a baloldali médiába „gyónni”, gyakorlatilag megkövetve Magyar Péter rendszerét, miközben a valódi harc nem a felszíni bábokkal, hanem a Brüsszelben tanyázó, globalista, gonosz háttérerőkkel szemben zajlik.
4. Keresztény szarkazmus és az autentikus tűz
Nagy-Batu Jonatán felvetésére, miszerint a keresztény-konzervatív oldalnak nem kellene-e morálisan „magasabb polcra” helyeznie magát a közbeszédben, Ábrahám Róbert egy zseniális teológiai példával vágott vissza. Felidézte Illés próféta történetét, aki gúnyosan, szarkasztikusan beszélt Bál bálványimádó papjaival, amikor azok hiába várták a tüzet az áldozatukra.
„A szarkazmus és a gúny jelen van a keresztények életében, jelen van a Bibliában… Én nem fogom megváltoztatni a karakteremet. Én autentikus tűz vagyok, és tudják, hogy az veszélyes tud lenni… a kortárs mit gondol, leszarom, majd az Isten megítél, meg az utókor.”
A Tisza Párt kemény, elnyomó terrorjával, a megfélemlített, behódoló polgármesterekkel és miniszterekkel (mint Ruf Bálint, akit Robi ironikusan csak „mama kicsi fiának” nevezett) szemben nincs helye a PC-óvatoskodásnak. Ide egyenes emberek kellenek, mert ahogy Robi összegzésként Tupacot és a Bibliát ötvözve megjegyezte: „50 igaz férfi egy irányba húzva, egy akarattal tényleg bármin keresztül tud menni.”
A teljes, megalkuvást nem tűrő adást itt tudjátok megtekinteni:
