A nemzetközi sajtó hiába próbálja a legutóbbi katonai csúcstalálkozót a teljes egyetértés és az acélos transzatlanti egység képeként tálalni, a színfalak mögött komoly repedések és bizonytalanság látszik. Miközben az európai országok dollármilliárdokat pumpálnak a háborús gépezetbe, az Egyesült Államok kiszámíthatatlan és nyomásgyakorlásra épülő politikája egyre nagyobb idegességet szül a szövetségesek körében. Különösen aggasztó az a háttér-információ, miszerint Magyar Péter miniszterelnökként semmiféle kifogást nem emelt amellett, hogy Magyarország is részt vegyen abban az óriási hitelprogramban, amellyel Kijevet támogatják.
A Magyar Békekör helyzetértékelése és összefoglalója pontos képet ad arról, mi is történt valójában a török fővárosban:
***
Ankara, 2026. július 9. csütörtök (MB)
A NATO 32 tagállama, Trump elnökkel együtt összejött, hogy egységesnek mutatkozzék mély nézetkülönbözőségei közepette – írta a Wall Street Journal az Észak-Atlanti Szövetség július 7-8. között megtartott ankarai csúcstalálkozójáról. „Papíron egység, a gyakorlatban bizonytalanság” – írta róla a New York Times.
Maga Trump „borzasztóan sikeresnek” nevezte a csúcsot, mint aki szavaival leplezni igyekszik véleményét arról, hogy Európa képes lesz-e pótolni az USA földrészünkön játszott eddigi katonai szerepét – mondta egy amerikai tudósító. Majd hozzátette:
„egy erősebb Európa fejlődésének vagyunk tanúi egy gyengébb NATO-ban. Noha az európai szövetségesek növelték védelmi kiadásaikat, a szövetség összességében meggyengült az Egyesült Államok egyértelmű elkötelezettségének és vezetésének hiánya miatt. Úgy tűnik, élve megúsztuk. A transzatlanti partnerségre nehezedő feszültség idején sokan hajlanak arra, hogy már ezt is győzelemnek tartsák.”
Az amerikai elnök bensőséges megbeszélést folytatott Zelenszkij ukrán elnökkel, és támogatásáról biztosította az Oroszország elleni nagy hatótávolságú ukrán csapásokat. Bejelentette, hogy engedélyezi amerikai Patriot légvédelmi rakéták gyártását Ukrajnában, hogy röptükben foghassák el az orosz ballisztikus rakétákat. Egyes amerikai tudósítók szerint ezért Ukrajnát, a NATO „33. tiszteletbeli tagját” tartják a csúcstalálkozó valódi győztesének. Mások viszont kétségbe vonják a remélt sikert, mert úgy látják, hogy „az új gyártósorok az orosz ballisztikus rakéták célpontjává fognak válni.” Egy tudósító malíciózusan megjegyezte: az efféle megállapodások igen előnyösek az amerikai cégeknek, hiszen a hazainál alacsonyabb költséggel gyárthatják őket, a nyereséget viszont repatriálhatják.
Trump szerint rövid időn belül elkezdődhet a Patriotok ukrajnai gyártása. Ugyanakkor sürgette, hogy Zelenszkij kössön megállapodást az oroszokkal a háború befejezéséről.
Amerika nélkül született megállapodás arról, hogy 2026-ban és 2027-ben 70 milliárd eurós (80 milliárd dolláros) katonai támogatásban részesítik Kijevet. Az Európai Unió évi 30 milliárd eurót ad Ukrajnának egy hitelprogram keretében, további 40 milliárd eurót pedig a NATO-szövetségesektől kap.
Magyar Péter miniszterelnök nem emelt kifogást Magyarország részvétele ellen a hitelprogramban – vélik tudni.
Annyi bizonyos, hogy az ankarai csúcson olyan Európa jelent meg, amely alapvetően másképpen gondolkodik védelméről, mint egy évvel ezelőtt. Fokozza hadiipari termelését, mert attól tart, hogy a Kínával, Észak-Koreával és Iránnal szövetséges „harcias Oroszország” megtámadhatja, ráadásul Trump is azt akarja, hogy „tegyen többet és gyorsabban magáért”.
Nagy kérdés, vajon az amerikai haderő marad-e Európában, hiszen a Pentagon felülvizsgálja. Emiatt „idegességet” észleltek az európaiak körében. Azért aggódtak, hogy a jövőbeni amerikai csapatcsökkentések továbbra is váratlanul érhetik őket, mielőtt még egy új európai kötelezettségvállalással pótolni tudnák a hiányt.
A NATO szövetségesekre gyakorolt amerikai nyomás látványos megnyilvánulásának tartják Trump célzását az olaszországi támaszpontokra, a spanyolok elleni döbbenetes kirohanását amiatt, hogy Madrid nem engedte meg támaszpontjainak használatát az Irán elleni háborúhoz, és nem vállalta, hogy bruttó nemzeti termékének 5 százalékát fordítja a NATO katonai céljaira.
„Gyűlölöm a spanyolokat. Szörnyű szövetségesek. Ezennel megszakítom velük a kereskedelmi kapcsolatokat”
– mondta, hogy aztán hazatérőben a repülőgép fedélzetén, önmagát meghazudtolva kijelentse: a spanyolokkal minden rendben van, rehabilitálták magukat.
Trump szeretné kiterjeszteni a NATO hatáskörét Irán felé, de ettől az európaiak ódzkodnak. Grönland amerikai bekebelezésének terve sem nyerte el az európaiak tetszését, legkevésbé a dánokét. Az európaiakat kevésbé érdekli, hogy orosz és kínai hadihajók járnak arrafelé, mint az, hogy Oroszország ne kerülhessen ki győztesen az ukrajnai konfliktusból.
Az ankarai csúcsról kiadott nyilatkozat szerint Ukrajna hozzájárul a transzatlanti biztonsághoz, és a szövetségesek egységesen támogatják szabadságának, szuverenitásának és területi integritásának védelmében.
Moszkva azzal reagált az ankarai NATO-csúcsra, hogy a szövetség politikájának középpontjában továbbra is a katonai terjeszkedés, Ukrajna támogatása és az Oroszországgal való konfrontáció áll.
