Június negyedike idén nem csupán a nemzeti gyász napja volt – hanem a nemzeti összefogás bizonyítéka is. Közel ezres tömeg gyűlt össze csütörtök este a román nagykövetség előtt Budapesten, hogy szolidaritásáról biztosítsa Fejes Rudolf Anzelm atyát, a Váradhegyfoki Premontrei Apátság prépost-prelátusát, akit a román állam jogtiprással lakoltatott ki saját rendházából. A demonstráción pártok és szervezetek széles köre állt ki a határon túli magyarság ügye mellett – kivéve a Tisza Pártot, amely még csak válaszra sem méltatta a meghívást.
Háttér: hogyan jutottunk idáig?
Az ügy gyökerei messzire nyúlnak. A nagyváradi premontrei rend több mint 700 éves tulajdonát a kommunista államosítások fosztották meg a rendtől, és az elmúlt évtizedekben folytatott visszaszolgáltatási perek ellenére a Váradhegyfoki Premontrei Apátság nem kapta vissza mindazt, ami jogosan megillette.
Fejes Rudolf Anzelm apát, váradhegyfoki prépost-prelátus kilakoltatásáról január 29-én döntött a nagyváradi bíróság az önkormányzat kérésére – és a kilakoltatás annak ellenére végrehajtandónak minősült, hogy az ítélet nem jogerős. A nagyváradi városvezetés felszólította az apátot, hogy hagyja el a rendházat, hivatkozva arra, hogy az épületet az egykori premontrei gimnáziummal, a Mihai Eminescu Főgimnáziummal együtt fel kívánják újítani.
A hajnalban történtek után Fejes Rudolf Anzelm megtartotta a reggeli misét a templomban, de már úgy, hogy nem használhatta a sekrestyét – a hivatalos szervek annak ajtaját is lezárták.
Az apát megkongatta a templomharangot és a rendőrséget is hívta – hiába. Egy korábbi kilakoltatási kísérletnél csendőrök kíséretében érkezett végrehajtók szentmise alatt törtek be a templomba, megzavarva a liturgiát.
Trianon évfordulóján gyülekeztek
A Fejes Rudolf Anzelm apát melletti kiállás jegyében össznemzeti tüntetést tartottak június 4-én, a trianoni döntés évfordulóján Románia budapesti nagykövetsége előtt. A demonstrációt a Magyar Jelen főszerkesztője, Horváth Tamás és újságírója, Lipták Tamás hirdette meg pontosan egy héttel korábban. Az időpontválasztás nem volt véletlen: 106 évvel ezelőtt ezen a napon írták alá a versailles-i Nagy-Trianon palotában azt a békédiktátumot, amely hazánkat és nemzetünket halálra ítélte.
A szervezők szerint az ügy nemcsak egy egyházi vezetőről szól, hanem a határon túli magyar közösségek és intézmények jövőjéről is – és ha egy ilyen közösséget a jogvita lezárulta előtt erőszakkal szorítanak ki, az veszélyes precedenst teremthet más határon túli magyar keresztény intézmények számára is.
A rendezvényt a Himnusz közös eléneklése nyitotta meg Vári-Kovács Péter vezetésével. Az apát üzenetét jogi képviselője, Varga Andrea tolmácsolta a megjelenteknek: Fejes Rudolf Anzelm atya azt szeretné, ha ez valóban az összmagyarság nemzeti ügyévé válna. A jelenlévők a szavakat zúgó tapssal fogadták.
A Hazajáró közismert alkotója, Moys Zoltán emlékeztetett: Trianon örök leckét adott. Szerinte egy nemzet nem attól lesz szabad, hogy ezt egy bíróság kimondja, hanem attól, ha akkor is képes az igazságot képviselni, amikor nem áll mögötte hatalom.
Nacsa Lőrinc, a KDNP országgyűlési képviselője határozottan fogalmazott: éjjel rátörni a falat valakire nem elfogadható, szentmise alatt beavatkozni nem elfogadható. Hangsúlyozta: Magyarországnak jószomszédi viszonyra kell törekednie, de ebbe a partneri kapcsolatba a kisebbségek jogainak csorbítása nem fér bele.
Az Egy Női Hang a Nemzetért formáció tartalomgyártója, Stichmann Korina egyértelműen fogalmazott: ami Nagyváradon történik, az minden magyar ügye – mert a nemzet nem ér véget a határon. A leköszönő kormánypártokhoz fordulva megjegyezte: az elmúlt hónapokban sokkal határozottabban is felléphetett volna ebben a konkrét ügyben.
Egy Női Hang a Nemzetért | Fotó: Magyar Jelen
Binder Csaba, a Mi Hazánk Ifjai elnöke kijelentette: a magyar örökség nem felszámolható, Fejes Rudolf Anzelm atya nem lakoltatható ki. Azoknak is üzent, akik Trianon-fájdalomcsillapítót javasolnak a határon túli magyarok sorsa felett kesergőknek: szerinte ez a gyógyszer csakis a teljes fizikai revízió lehet.
Dr. Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk európai parlamenti képviselője gyalázatosnak nevezte, ami az emberi jogokra és jogállamiságra oly kényesen ügyelő Európai Unió területén Nagyváradon történik. Emlékeztetett: messzire vagyunk még az egészséges nemzeti önbecsüléstől – miközben ma is hallani olyan magyar nyelvű hangokat, amelyek román belügynek tekintik az ügyet.
A Tisza Párt volt az egyetlen, amely nem vett részt az eseményen
A tüntetés egyik legsúlyosabb üzenete a Tisza Párt feltűnő távolmaradása. A szervezők az összes parlamenti frakciónak küldtek meghívót – mind hivatalos, mind informális úton.
Magyar Péter pártja volt az egyetlen, amely nemhogy megjelent volna, de érdemi válaszra sem méltatta a felkérést – annak ellenére, hogy képviselőik április eleje óta pontosan ismerték az ügy részleteit.
Horváth Tamás, a Magyar Jelen főszerkesztője és a rendezvény társszervezője rendhagyó módon indította záró beszédét: arra kérte a megjelenteket, hogy közösen imádkozzák el a Miatyánkot. Ezt követően emlékeztetett:
miközben Orbán Anita tiszás külügyminiszter jogosan kérette be Oroszország nagykövetét a kárpátaljai támadások után, a nagyváradi üggyel kapcsolatban hetek óta tétlenül és szótlanul néz félre. „A Facebookon még egy-két kommentet meg kell írni, lehet, hogy ezért nem érnek rá” – jegyezte meg az újságíró.
Horváth Tamás | Fotó: Magyar Jelen
A rendezvény méltó zárásaként a közel ezres tömeg Vári-Kovács Péter vezetésével énekelte el a Boldogasszony Anyánk kezdetű régi himnuszt.
Az eredmény magáért beszél: a csütörtöki tüntetésen összesen 679 220 forint, 186 euró (mintegy 66 000 forint) és 63 lej (mintegy 4300 forint) gyűlt össze. Horváth Tamás pénteki bejegyzésében így reagált: „Nem találom a szavakat, annyira hálás vagyok Nektek! Óriásiak vagytok! Anzelm atya is nagyon hálás Nektek!”
Az üzenet egyértelmű
Egy ezres tömeg gyűlt össze Trianon napján – pártállástól függetlenül, a Fidesz-KDNP képviselőitől civil szervezeteken és nemzeti mozgalmakon át közösségi tartalomgyártókig.
A Légió Hungária, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Magyarok Világszövetsége, a Lelkiismeret ’88, a Magyar Életvédők – mind ott voltak. A tömegből feltűnt Schiffer András és Ábrahám Róbert is. Csak a Tisza Párt nem.
A premontrei rend generális apátja, Jos Wouters is felismerte a helyzet súlyát: európai premontrei levéltárakban kutat olyan dokumentumok után, amelyek alátámaszthatják a rend álláspontját – miszerint az ingatlant mindenféle átruházási dokumentum nélkül írták át az állam tulajdonába, pusztán egy hivatalnoki jelentés alapján.
A harc nem ért véget. Fejes Rudolf Anzelm atya üzeni: számít ránk. Budapest június negyedikén megmutatta, hogy lehet rá számítani.
