„Nagyon szeretem a katalán építészetet” – Magyar Péter üzent, Gaudi-Nagy Tamás visszaüzent
Magyar Péter kedden rendkívüli sajtótájékoztatón mutatta be a kegyelmi ügy dokumentumait – és miközben jogilag nem nevezhette meg az ügyvédet, aki a kérvényt segített megírni, egy mondattal azért üzent: „én magam nagyon szeretem a katalán népi művészetet, érti, aki érti.” Aki ismeri Gaudi-Nagy Tamás nevét, értette. Az ügyvéd nem sokáig váratott magára: „Magyar Péter álláspontom szerint egy gyáva, narcisztikus és hazug uszító.”
Az előzmények – 2023 április, egy pápalátogatás és 49 kegyelmi ügy
Az ügy gyökerei 2023 tavaszára nyúlnak vissza. Novák Katalin köztársasági elnök 2023. április 27-én – a pápalátogatás hetében – kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon egykori igazgatóhelyettesének, akit szexuális visszaéléssel összefüggő bűncselekményért ítéltek el. A kegyelem azzal az indoklással született, hogy „a pápalátogatás hete különleges alkalom arra, hogy az államfő kegyelmezési jogkörével éljen.”
TÁMOGASD ADÓD 1%-ÁVAL A NEMZETI JOGVÉDŐ SZOLGÁLATOT!
ADÓSZÁM:
19334684-1-05
„A jogvédelem nemzeti ügyünk!”
A kedden nyilvánosságra hozott dokumentumokból kiderült: a kegyelmi kérvény először az Igazságügyi Minisztériumba érkezett be, ahol a kegyelmi főosztály nem támogatta K. Endre kérelmét. Az ügy összesen 49 terhelt 51 kegyelmi ügyével együtt szerepelt egy csoportban – K. Endre neve azonban nem volt azok között, akiket a minisztérium kegyelemre javasolt.
Magyar Péter szerint Novák Katalin akkori államfő megváltoztatta az igazságügyi miniszter javaslatát, és azonnal alá is íratták Varga Judittal – kikerülve a szokásos minisztériumi hivatali utat. A dokumentumokból az is kiderült: Varga Judit nem támogatta K. Endre kegyelmét.
Az ügy 2024 februárjában robbant ki – Novák Katalin lemondott, Varga Judit visszavonult a közélettől.
A kérvényt nem K. Endre írta – de akkor ki?
Arról már régóta tudni lehetett, hogy K. Endre nem maga adta be a kegyelmi kérelmet – ezt maga az érintett is elmondta. Arra lehetett következtetni, hogy a kérelmet felesége nyújtotta be – de kellett lennie egy ügyvédnek is, aki jogilag segített ezt levezényelni.
A Népszava már 2024 februárjában megírta: Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd neve is előkerült K. Endre ügyében. Az ügyvéd akkor nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy ő nyújtott be felülvizsgálati kérelmet a Kúriához K. Endre nevében. A hír akkor kevés visszhangot kapott.
A katalán mondat – és aki értette
Magyar Péter hétfőn még megígérte: kedden megnevezi az érintett ügyvédet. Ehhez képest a sajtótájékoztatón az igazságügyi miniszter javaslatára mégsem tette ezt meg – de egy mondattal azért üzent.
„Én magam nagyon szeretem a katalán építészetet, érti, aki érti”
– mondta Magyar Péter.
Antoni Gaudí (1852-1926) a katalán szecesszió világhírű mestere, a barcelonai Sagrada Família tervezője. A neve egyértelműen Gaudi-Nagy Tamásra utal.
Magyar Péter hozzátette: „nemsokára összeáll a puzzle.”
Ez a fajta névmegjelölés – körülírással, de azonosíthatóan – nem jogállami eszköz. Vagy megnevez valaki egy bírósági ítélet nélkül, vagy nem. A kettő között nincs félmegoldás – csak félbátorság.
Gaudi-Nagy Tamás visszaüzen
Gaudi-Nagy Tamás több lapnak küldött nyilatkozatában reagált:
„Magyar Péter álláspontom szerint egy gyáva, narcisztikus és hazug uszító, aki kormányzás helyett pótcselekvésekkel és a Tisza-kormánnyal szemben kritikus személyek elleni hergeléssel tölti az idejét.”
Az érdemi kérdésre – hogy szerepe volt-e a kegyelmi kérvény megírásában – az ügyvéd nem válaszolt. Válasza zárásában egy május 14-én közzétett podcastot ajánlott, amelyben a Tisza-kormány miniszteri meghallgatásainak elemzéséről, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat jövőbeli szerepéről, az 1938 és 1941 közötti revíziós évfordulók megünnepléséről, valamint a nagyváradi premontrei rendház védelméről beszélt.
A hvg.hu-nak annyit mondott: „Nem én adtam be.” A kérvény megírásának kérdésére azonban továbbra sem érkezett egyértelmű válasz.
Magyar Péter visszaszól – Lengyelországból
Magyar Péter Lengyelországba tartva Facebook-posztban reagált Gaudi-Nagy kirohanására:
„Hallom, Gaudi-Nagy Tamás, a Mi Hazánk alkotmánybíró-jelöltje megszólítva érezte magát a kegyelmi botrány kapcsán. Ha hozzájárul, bemutatjuk a nevéhez köthető iratot. Ha van ilyen.”
Budaházy – a párhuzamos szál
Gaudi-Nagy Tamás szerepe azért is különleges, mert hasonló jellegű kegyelmi ügyet korábban is vitt: ő lobbizott Budaházy György és 16 társának felmentéséért is a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjeként. A Hunnia-perként ismertté vált ügyben jogerősen elítélt Budaházy Györgyöt 2023. április 27-én – ugyanazon a napon, mint K. Endrét – kegyelemben részesítették.
A NIF megjegyzése:
Dr. Gaudi-Nagy Tamás a magyar konzervatív jogvédelem egyik legismertebb alakja – aki Budaházy Györgytől a határon túli magyarok jogaiig, a nagyváradi premontrei rendháztól a nemzeti szuverenitás kérdéséig számos ügyet vitt és visz ma is. Neve az elmúlt hetekben a NIF-en is többször szerepelt, mindig abban a kontextusban, amelyben a nemzeti érdekek védelméről volt szó, mivel a kiváló jogász személye elválaszthatatlan a nemzeti érdekek képviseletétől és védelmétől.
Ami ma történt, az más. Magyar Péter – aki hetekkel ezelőtt még az alkotmányos jogállamiságra hivatkozott, amikor Sulyok Tamást támadta – ma egy olyan embert próbált körülírással nyilvánosan megbélyegezni, akinek bűnösségét semmilyen bírósági ítélet nem állapította meg.Ez nem elszámoltatás. Ez nyilvános hergelés, pontosan az, amit Gaudi-Nagy Tamás is szemére vetett a miniszterelnöknek.
A kegyelmi ügy valódi kérdései – Novák Katalin döntése, Varga Judit szerepe, a hivatali út megkerülése – fontosak és megválaszolandók. De a válaszokat bíróság előtt kell megkeresni, nem sajtótájékoztatón, katalán utalásokkal.
