Ígéretek áradata a bizottsági meghallgatásokon, de a kassza 91 százalékon áll
Áfacsökkentés, árszabályozás felülvizsgálata, extraprofit-adók, euró 2030-ra, Paks II átvilágítása, orosz olaj megtartása – a Tisza-kormány leendő miniszterei a mai bizottsági meghallgatásokon gazdasági programok sorát vázolták fel. A háttérben azonban ott a kellemetlen tény: az éves költségvetési hiánycél április végére már 91 százalékon teljesített. Az ígéretek szépek – a pénz viszont nincs meg.
Kapitány István: „az Orbán-kormányok kivéreztették a gazdaságot”
A leendő gazdasági és energetikai miniszter, Kapitány István – a Shell egykori globális alelnöke – a bizottsági meghallgatásán nyíltan fogalmazott: szerinte az Orbán-kormányok „kivéreztették a gazdaságot”, és sürgősen helyre kell állítani mind a közbizalmat, mind a befektetői bizalmat. A legfontosabb prioritás szerinte az uniós források megszerzése – ebből 6,9 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásként érkezhetne.
TÁMOGASD ADÓD 1%-ÁVAL A
NEMZETI JOGVÉDŐ SZOLGÁLATOT!
ADÓSZÁM:
19334684-1-05
„A jogvédelem nemzeti ügyünk!”
Kapitány kiszámítható szabályozást és tiszta versenyt sürgetett – ahol a siker azokat jutalmazza, akiknek tehetségük, jó ítélőképességük és kockázatvállalási bátorságuk van. Az állami többletbevétel forrása szerinte nem új terhek kivetése, hanem a pazarlás és a korrupció megszüntetése, valamint a túlárazott, kedvezőtlen szerződések felszámolása lesz.
Figyelemre méltó az időzítés: Kapitány a meghallgatásra tíz perccel a kezdés előtt érkezett. A cikk szerint ez szokatlan pontosság a közelmúlt miniszteri szokásaihoz képest – ami önmagában is üzenetértékű.
Orosz olaj: marad, de nem úgy, ahogy volt
Az orosz energiafüggőség kérdésében Kapitány megerősítette: Magyarország nem szakít az orosz olajjal, de diverzifikálni kívánja a beszerzési forrásait. Ugyanakkor egy fontos adatot is közölt: az orosz import aránya 2022 és 2025 között 65 százalékról 90 százalékra nőtt. Ezt ő maga is nemkívánatosnak nevezte.
Tehát: az a függőség, amelynek csökkentését most ígéri a Tisza-kormány, az elmúlt négy évben – részben a szankciós környezet hatására, részben egyéb okokból – jelentősen mélyült. Ezt a tényt a mai meghallgatáson senki nem feszegette különösebben.
Az első száz napon belül felülvizsgálják a meglévő szerződéseket és kötelezettségvállalásokat – beleértve a Paks II-t is. Az orosz kivitelező korábban jelezte tárgyalási készségét, különösen az árazás kérdésében. Ahol lehetséges, a részleteket nyilvánosságra hozzák.
Euró 2030-ra – Orbán Anita bejelentése
A leendő külügyminiszter és miniszterelnök-helyettes, Orbán Anita három stratégiai célt vázolt fel – köztük egy komoly gazdasági ambíciót: Magyarország 2030-ra teremtse meg az euró bevezetésének feltételeit. Az eurózónás csatlakozás mellé két másik prioritást társított: megfizethető és stabil energiaellátás, valamint a határvédelem megerősítése.
Az euró 2030-as bevezetése rendkívül ambiciózus célkitűzés – különösen annak fényében, hogy a forint stabilitása, a költségvetési fegyelem és az inflációs helyzet mind olyan mutatók, amelyek jelenleg messze vannak a maastrichti kritériumoktól. Ha ez mégis sikerül, az valóban rendszerváltás lesz – gazdasági értelemben is. Ha nem sikerül, ez lesz az egyik első nagy beváltatlan ígéret.
Áfacsökkentés – ha lesz rá pénz
Bóna Szabolcs leendő agrárminiszter a Mezőgazdasági Bizottság előtt bejelentette: tervben van a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentése 27 százalékról 5 százalékra – de a döntés a költségvetés állapotától függ. Egyéb élelmiszerekre való kiterjesztése szintén vizsgálat alatt áll.
A számok magukért beszélnek: 2015 óta a gyümölcsök ára 138 százalékkal, a zöldségeké 136 százalékkal nőtt Magyarországon. A jelenlegi 27 százalékos áfakulcs két és félszer magasabb az osztráknál, és ötszöröse a horvátnak. Raskó György agrárközgazdász szerint az intézkedés évi mintegy 150 milliárd forintba kerülne, és ha a kereskedők nem nyelnék el a hasznot, valódi árcsökkentést hozna.
A kassza: 91 százalék – április végén
A legfontosabb mondat a mai meghallgatásokon talán ez volt: a leendő pénzügyminiszter, Kármán András beismerte, hogy a közpénzügyek valódi állapota egyelőre nem teljesen ismert. A költségvetési hiány április végére már elérte az éves cél 91 százalékát – és az év még koránt sem ért véget.
A kormány pótköltségvetés készítésére kényszerül. Ez azt jelenti, hogy az összes mai ígéret – áfacsökkentés, euró, befektetési fordulat, energiadiverzifikáció – egy olyan pénzügyi helyzetbe érkezik, amelynek valódi mélységét még maga az új pénzügyminiszter sem látja tisztán.
A NIF mérlege:
A mai meghallgatások gazdag programot mutattak: kiszámítható szabályozás, tiszta verseny, euró 2030-ra, olcsóbb zöldség, kevesebb korrupció. Mindez hangzatos és részben valóban szükséges. De az ígéretek és a valóság között ott van a 91 százalékos hiánycél, a 90 százalékos orosz energiafüggőség és egy pénzügyminiszter, aki beismeri: még nem tudja pontosan, mit örököl.
Azt, hogy ebből reform lesz vagy káosz – a következő száz nap fogja megmutatni.
Szerző: Vágréti Gábor
Kiemelt képen: Az új Országgyűlés alakuló ülése az Országházban 2026. május 9-én (Fotó: Balogh Dávid – Origo)
#TiszaKormány #KapitányIstván #Gazdaságpolitika #Áfacsökkentés #Euró2030 #PaksII #KöltségvetésiHiány #NIF
