A Tisza rendszerváltást emleget – na de akkor mi lesz itt: diktatúra, vagy csak nem értik, miről beszélnek?
Lássuk, mit jelent a rendszerváltás, és miért használja a kifejezést rosszul a Tisza! Illetve csak reméljük, hogy rosszul használja, mert ha jól, akkor a rendszerváltás felvet kérdéseket.
A választási eredmények utáni politikai közbeszédben a Tisza Párt és Magyar Péter egyre gyakrabban dobálózik a „rendszerváltás” fogalmával. Szilvay Gergely a Mandineren megjelent elemzésében arra világít rá, hogy ez a retorika nem csupán fogalmi zavarról tanúskodik, hanem alapvető demokratikus alapvetéseket kérdőjelez meg. Ha ugyanis valódi demokráciában élünk, akkor kormányváltásról, nem pedig rendszerváltásról beszélhetünk – utóbbi emlegetése vagy a valóság teljes félreértését, vagy egy sokkal sötétebb, az alkotmányos kereteket felrúgó szándékot takar. Alább Szilvay Gergely írását közöljük teljes terjedelmében.
***
Rendszerváltó bulikákat szervez egyre-másra a tiszás tábor, most épp Magyar Péter intette rendre kommentben Karácsony Gergelyt, hogy ne egy nappal az ő rendszerváltó bulikája előtt legyen a főpolgármesteré. Szóval itt állítólag rendszerváltás zajlik.
De mit váltanak le? Az Orbán-kormányok időszakát. 16 évet. Külön politikai rendszer volt ez? Nem volt külön politikai rendszer, hiába találnak ki rá mindenféle jelzőket a „hibrid rezsimtől” a „plebiszciter vezérdemokrácián” át (ez még oké lehet) a „kompetitív autoriter rezsimig”. Ezek a jelzők azért születtek meg, mert a baloldali értelmiségiek nem akarták elismerni, hogy az Orbán-kormányok alatt, az Orbán-korszak idején demokrácia van, de tudták, hogy nincs diktatúra, sem alkotmányos monarchia és hasonlók, ezért próbáltak más jelzőket (ki)találni rá, hogy megbélyegezhessék.
Sokféle kifejezés állt rendelkezésre, amivel egy állítólagos „hibrid rendszert” le lehet írni: féldemokrácia, féldiktatúra; választási, delegatív, defektusos, illiberális és irányított demokrácia; versengő, választási és liberális autokrácia; demokratúra és diktablanda (Gallai Sándor: Hány malomban őrlik a demokráciát?) Amúgy a második Orbán-kormány egy évet sem élt meg, és Kornai János Számvetés című írásában máris nemes egyszerűséggel autokráciává nyilvánította azt. Holott
szimplán parlamenti demokráciában éltünk – és élünk azóta is, annak egy többségi változatában.
Itthon a rendszerváltás fogalmát az 1989-90-es változásokra értjük, amikor a kommunista diktatúra politikai rendszeréből a parlamentáris demokráciára váltottunk át. Ezek alapján
a rendszerváltás a politikai berendezkedés leváltása; nem megváltoztatása, hanem a leváltása.
A „rendszerváltozás” ilyen szempontból téves kifejezés, mert azt sugallja, hogy nem rendszert váltanak, hanem a rendszer változik meg. A rendszerváltoztatás ugyanennek aktívabb kifejezése.
A Wikipédia definíciója szerint:
A Cambridge Dictionary szerint a rendszerváltás „teljes kormányváltás, különösen, ha azt egy másik kormány erőszakkal idézte elő”.
Hát, vajon a Tisza erőszakkal, kényszerítő jelleggel váltotta le az Orbán-kormányt?
A The SAGE Handbook of Political Science is különféle politikai berendezkedések közti váltást nevez rendszerváltásnak: „A 21. században azonban a rezsimváltással foglalkozó (állítólagosan tudományos) munkák leszűkítették az összehasonlító elemzés fókuszát egy kis, pontosan meghatározott rezsimtípusok halmazának tanulmányozására, és különösen a demokráciák (amelyeket a klasszikus Görögországtól nagyon eltérő módon értelmeznek) és az autoriter rezsimek (amelyek a nem demokratikus uralom számos változatát összekeverik) bináris és normatív összehasonlítására.”
Miről szűkítették le? Ma a demokráciával csak a diktatúrát szokás szembeállítani, mint egyetlen – nemkívánatos – alternatívát. Holott az ókortól megkülönböztettek minimum háromféle kormányzatot: monarchikusat, arisztokratikusat és demokratikusat, illetve a kevert rezsimet (Arisztotelész).
Az Orbán-korszak alatt is volt ellenzék, volt parlament, voltak választások, minden megvolt, ami a demokráciához kell. Persze balról ezt vitatják. A SAGE definíciója alapján a Tisza autokráciát vagy diktatúrát akar építeni (kivéve, ha bevezeti például az alkotmányos monarchiát a Habsburg-ház restaurációjával, amire kicsi esélyt látok).
Én azt sem szerettem, amikor 2010-ben „fülkeforradalomról” értekezett a Fidesz, mivel nem történt forradalom (hála az égnek), de a fülkeforradalom kifejezés legalább addig ismeretlen volt, azaz egy új fogalommal kívánták leírni a helyzetet, nem egy foglalttal. Máskor azt mondták: több történt, mint kormányváltás, kevesebb, mint rendszerváltás. Úgy látszik, Orbánék 2010-ben szerényebbek voltak Magyar Péteréknél.
Ha itt rendszerváltás történt, akkor vagy erőszakosan vették át a hatalmat, vagy erős külföldi segítséggel, vagy le kívánják cserélni a parlamenti demokráciát.
Békés Márton szerint lehetséges Orbán-korszakról beszélni. Ezek szerint ha marad a politikai berendezkedés, akkor maximum korszakot váltunk. Ennek a tiszások örülnek, a fideszesek nem. De egy korszak véget ért; és hogy lesz-e utána másik korszak, vagy csak valami izé, az később elválik. Így aztán még korszakváltásról sincs értelme beszélni, maximum korszakzárásról.
Kiemelt képen: Orbán Viktor / fotó: facebook
#SzilvayGergely #Mandiner #TiszaPárt #MagyarPéter #Rendszerváltás #Politika #NIF
