A Tisza Párt megszorításai még a Bokros-csomagot is felülmúlják

A Tisza körüli szakértők szerint „a politikai ciklusokhoz igazodó nyugdíjemelések tovább gyengítik a rendszer kiszámíthatóságát”. Az ellenzéki párt közgazdász holdudvarának nem hogy a 14. havi nyugdíjemeléssel, de a 13. havi emeléssel is komoly baja van.

Surányi György például a Partizánnak azt ecsetelte, hogy szerinte „semmilyen alapja nincs a 13. havi nyugdíjnak”. A volt jegybankelnök aztán azt is elmondta, hogy ő „földhözragadt és mindig 12 havi járulékot fizetett”, mint MNB elnök.

Az ugyancsak ellenzéki Simonovits András szerint: „Jelenlegi nyugdíjrendszer túl bőkezű az induló nyugdíjaknál, ezért csökkenteni kellene azokat, a mostanihoz képest jobban megadóztatva.”

Simonovits András továbbá azt is mondta, hogy „a Nők 40-et meg kell szüntetni, mert finanszírozhatatlan. Igen, ha a Nők 40-et megszüntetnék, abból lehetne fizetni a 13. havi nyugdíjat, de egyik ugyanolyan értelmetlen, mint a másik” – fogalmazott.

Lengyel László korábban tagadta, hogy köze lenne a Tisza Párt radikális adóemeléseket tartalmazó gazdasági konvergenciaprogramjához, ám egy 2025. május 20-i podcastban elszólta magát: csapatával együtt már írja a kormányprogramot, hogy a párt felkészülten mehessen kormányzásba. Lengyel László a Klikk TV-ben a minap arról beszélt: Magyar Péternek nyíltan el kell mondania, hogy nem lesz 14. havi nyugdíj.

Mint fogalmazott: „Én azt gondolom, hogy folyamatosan Magyar Péternek azt kéne hangsúlyozni, hogy ez az ország csak úgy tud kikászálódni a helyzetéből, ha ezt az őrült ígéretkampányt, például a 14. havi nyugdíj, ami egy tiszta őrület – na, most ezt ne csináld. És a nyugdíjasoknak be kéne látni, hogy ez egyébként csak az inflációt hozza. Ezt öt percen belül el fogják venni. Egyébként meg kell mondanom, tudják” – mondta Lengyel László.

Ki is Lengyel László, aki még a Bokros-csomag megszorításait is kevesellte?

Több, mint négy évtizede dolgozik a különféle baloldali pártoknak, szervezeteknek. Az Ellenpont szerint a szocializmus idején az állampárt katonája, a rendszerváltás után pedig az MSZP és az SZDSZ háttérembere volt. Tagja volt Horn Gyula tanácsadói testületének, majd felbukkant Medgyessy Péter bizalmi köreiben is. A Gyurcsány- és Bajnai-kormányok idején az általa vezetett cég, a Pénzügykutató Zrt. valósággal tarolt az állami pénzosztásokon: több száz millió forint értékben kapott megbízásokat.

Most a Tisza Párt holdudvarában bukkant fel. Ahogy az Index cikkéből kiderült, a közgazdász főszerepet vállalt a baloldali párt megszorításokra építő gazdasági konvergenciaprogramjának kidolgozásában.

Bár Lengyel a sajtóban megpróbálta tagadni az érintettségét, sajtóinformációk szerint az aláírása ott szerepel a közel hétszáz oldalas dokumentumon. Ezt erősíti a Privátbankár podcastjában májusban mondott és nehezen félreérthető mondata, amikor arról beszélt, hogy a csapatával már írja a kormányprogramot, hogy felkészülten menjenek a kormányzásba.

„Csapat” alatt minden bizonnyal az általa vezetett Pénzügykutató Zrt.-re gondolt, ahogyan az is egyértelműnek tűnik, hogy Lengyelék a Tiszának dolgoznak be. Mindenesetre a fentieket erősíti, hogy az utóbbi időben feltűnően gyakran adott interjút és beszélt a megszorítások szükségességéről. Elsőként az Ellenpont hozta nyilvánosságra azt a felvételt, amelyen a 14. havi nyugdíj eltörléséről értekezett.

Lengyel László kapcsán az Ellenpont leszögezi: a tiszás programíró a nyolcvanas évek közepétől az akkori állampárt, vagyis az MSZMP reformellenzékéhez csapódott, ahol társaival – a szocializmus életben tartása érdekében – modernizációs javaslatokat fogalmaztak meg.

Csakhogy a részben általa jegyzett Fordulat és reform című írással túllőtt a célon, a pártvezetés nem volt vevő az ötletelésre. Így 1988-ban az MSZMP Bihari Mihállyal, Bíró Zoltánnal és Király Zoltánnal együtt kizárta a pártból.

A közgazdász később megpróbálta úgy beállítani magát, mintha mindig is a rendszer ellenfele lett volna. Csakhogy ez nagyon messze van a valóságtól.

Pár évvel a rendszerváltás előtt, 1987-ben létrehozták a politikai elemzéseket, háttéranyagokat készítő Pénzügykutató Részvénytársaságot, mai nevén a Pénzügykutató Zrt.-t, aminek az egyik vezetője volt. A cég egyfajta gyűjtőhelye azoknak a régi kommunista kádereknek, akik érezve a változás szelét, egy csapatba tömörülve, demokratává „változva” készültek az új időkre. Ezt mutatja, hogy mások mellett itt dolgozik Kéri László felesége, Petschnig Mária Zita, aki szintén Magyar Péter környezetében bukkant fel, és szintén folyamatosan a megszorítások szükségességéről beszél.

Lengyel László a kommunizmus bukását követően ebből a pozícióból lett az ország egyik leggyakrabban hivatkozott politikai elemzője. A kilencvenes évek elejétől egészen 2010-ig megszámlálhatatlan alkalommal szerepelt a médiában.

Bár Lengyelt az MSZP holdudvarához sorolják, valójában sokkal közelebb állt az SZDSZ-hez és a radikális párt szellemiségéhez. Következetesen liberális értékeket vallott, és szakpolitikai javaslataiban, nyilatkozataiban rendre a nagy nemzetközi pénzügyi szervezetek és a nyugati befektetők érdekeit jelenítette meg.

Magyar Péter tanácsadója tehát leginkább a globalista körök képviselője volt, ami miatt élesen szemben állt a szocialisták balszárnyával.

Az 1994-es választási kampányban Lengyel a Le Point nevű francia hetilapnak azt fejtegette, hogy „Magyarország számára az lenne a legideálisabb, ha három párt alakítana koalíciót: a szocialisták, a kereszténydemokraták és az SZDSZ. Mindenki azt szeretné, hogy a kormányt Németh Miklós vezesse”. Ez azért is volt meghökkentő javaslat, mert Németh Miklós akkor már három éve nem vett részt a napi politikában, nem is Magyarországon élt, hiszen az EBRD alelnöke volt, így az emberek nem is szavazhattak rá. Személyében a nemzetközi pénzügyi körök emberét akarta Lengyel László hazánk miniszterelnökének.

Persze, ez nem azt jelentette, hogy Lengyel ne ápolt volna jó kapcsolatot Horn Gyulával.

Saját maga dicsekedett el a 168 Órának, hogy bejárása volt a miniszterelnökhöz. Miután az MSZP fölényesen megnyerte az 1994-es választásokat, és nemzetközi nyomásra a párt bevette a szabaddemokratákat a koalícióba, a kormányfőnek kinevezett Horn maga mellé vette a politológust. Nem sokkal ezután létrejött egy miniszterelnöki tanácsadó testület, amibe bekerült Lengyel László és hű fegyverhordozója, Petschnig Mária Zita. Horn döntése alapján Medgyessy Péter vezette a csapatot.

A stáb összetétele jól mutatja, hogy Magyar Péter programírója mennyire erős kapcsolatokat ápol az egykori kommunista elittel, a 2010 előtti baloldal kulcsfiguráival.

A grémiumnak komoly szerepe volt abban, hogy az MSZP balszárnyához tartozó Horn Gyula rábólintson a Bokros-csomagra. A kormányban, illetve a kabinet körül egyre nagyobb számban jelentek meg a nemzetközi pénzügyi világ képviselői, mint Bokros Lajos vagy Surányi György. Jelenleg a Tiszát segítik a tanácsaikkal.

A szocialista miniszterelnök nem tudott ellenállni a nyomásnak, és végül átengedte a modern kori magyar történelem legnagyobb megszorító intézkedéssorozatát.

Lengyel László volt az egyik legnagyobb támogatója a magyarok milliót nehéz helyzetbe hozó, a volt pénzügyminiszterről elnevezett csomagnak.

Annyira, hogy szerinte már négy évvel korábban be kellett volna vezetni a drasztikus lépéseket. Sőt, a Törökszentmiklós és Vidéke című lapnak meghökkentő módon azt nyilatkozta, hogy a magyaroknak „muszáj tűrniük (a kiigazításokat – szerk.), mert nincs más kiút” és szerinte „sajnos még a mostani megszorítócsomag is kevés”. Azaz, Magyar Péter szakértője a legvérmesebb technokratákat is túllicitálva további pénzügyi szigorításokat követelt. Meglehetősen árulkodó, hogy a baloldali közgazdász pár évvel később stabilizációs csomagnak nevezte a durva megszorítássorozatot.

Érdemes röviden felidézni, hogy mit is pártolt ilyen nagy erőkkel a Tisza egyik legfontosabb háttérembere. A Bokros-csomag következtében drasztikusan visszaesett a magyar családok életszínvonala. A bérek befagytak, a reálbérek csökkentek, a családtámogatási rendszer egyes elemei megszűntek. Így járt például a gyed, ami miatt a gyermekvállalási kedv is zuhanni kezdett. Tömegesen bedőltek a kisvállalatok, közel 30 százalékig emelkedett az infláció, miközben a családok biztonságérzete leromlott.

Mai szemmel nézve Lengyel László egészen elképesztő érveket hozott fel a megszorítások mellett. Nyilatkozatai alapján a nemzetközi pénzvilágnak, a nyugati befektetőknek való teljes alárendeltséget tartotta kívánatosnak.

A Somogy Megyei Hírlapnak úgy kommentálta a Bokros-csomag elfogadását, hogy végre jó az irány, hiszen a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is elégedett a megszorításokkal. Majd egészen meredek módon azt is hozzátette, hogy a nyugati befektetők bizalmát nem lehet kockára tenni, mintha Magyarország egy másodlagos, kiszolgáltatott bábállam lenne.

A nyugati-globalista pénzügyi köröknek való megfelélési kényszer egyébként visszatérő elem Lengyel érvkészletében. A Hajdú-Bihari Naplónak azt ecsetelte, hogy ha Magyarország nem tesz eleget a Nyugat kívánalmainak, akkor jönnek a gazdasági leminősítések, és le lehet húzni a rolót.

Lengyel László egyébként az egyik leghangosabb híve volt az ország kirablását jelentő privatizációs törvénynek. Ezt támasztja alá, hogy nem tartotta elegendőnek a Horn-kormánynak a Nyugat, azon belül is Németország irányába tett „erőfeszítéseit”.

Ezért a fenti interjúban érthetetlen módon

amiatt sajnálkozott, hogy a nyugati pénzügyi körök nem gyarmatosították Magyarországot.

Egész pontosan úgy fogalmazott: „Mostanra oda jutottunk, hogy a nyugati gyarmatosítástól aggódóknak nem maradt okuk félni. Sajnos.”

Az MSZP–SZDSZ-kormány a kommunizmusban felhalmozott hatalmas helyzeti előnye ellenére megbukott az 1998-as parlamenti választáson. Bár a Fidesz és a kisebb jobboldali pártok alakíthattak koalíciót, Lengyel László nem sokáig szorult háttérbe, hamarosan következett a második aranykorszaka: 2002-ben ismét baloldali kormány alakult, ezúttal is a szocialisták és a szabaddemokraták részvételével. A miniszterelnök az MSZP-t győzelemre vezető Medgyessy Péter lett, aki régi ismerőse Lengyelnek. Éppen ezért nem meglepő, hogy sajtóértesülések szerint Magyar Péter szakértője felbukkant az új szocialista kormányfő környezetében. „A Telkiben tartott informális kormányülésen a kormánykommunikációról tartott előadást többek között Dessewffy Tibor szociológus, illetve Lengyel László és Kéri László politológusok. Medgyessy a két utóbbi szakember véleményét gyakrabban kikéri” – olvasható a Magyar Hírlap 2002-es cikkében, amiből az is kiderült, hogy Lengyel tagja volt a kormányfő körül formálódó tanácsadói körnek.

Bár Medgyessy viszonylag gyorsan megbukott, a kiváló pártállami és baloldali kapcsolatokkal rendelkező Lengyel Lászlónak ez nem jelentett problémát.

Mind Gyurcsány Ferenc, mind Bajnai Gordon kormányzása idején nyeregben érezhette magát. Igaz, nem az elsővonalban, mint korábban, hanem kicsit visszavonva, a háttérben. Ezt mutatja, hogy a Pénzügykutató Zrt. az egyik legnagyobb nyertese volt a 2006 és 2010 közötti időszaknak: a Miniszterelnökség adatai szerint Lengyel Lászlóék négy év alatt összesen 316 millió forint értékben kaptak állami megbízásokat, amivel a tizedik helyre voltak jók a rendszer kegyeltjei között. A vállalkozás saját összesítése szerint 16 szerződés (ötöt minisztériummal, 11-et háttérintézménnyel kötöttek) alapján mintegy 301 millió forint folyt be hozzájuk.

A Pénzügykutató a Bajnai-kormány idején a különféle állami háttérintézményektől elnyert két megbízást, mintegy tízmillió forint értékben. Ezekben az években Lengyelék bevételének nagyságrendileg mintegy 40 százaléka érkezett állami szervektől. A jelentős összegért közvélemény-kutatásokat, illetve stratégiai és szakpolitikai tanulmányokat kellett készíteniük.

A kormányváltással azonban vége szakad a sikerszériának, Lengyelék azóta nem kaptak állami megbízást. Bár a baloldali közgazdász látszólag partvonalra került, valójában továbbra is fontos szereplője maradt a hazai globalista baloldal hátországának. 2012 februárjában új szerepkörben mutatkozott Magyar Péter szakértője: az általa nagyra tartott, korábbi szocialista kormányfőt, Bajnai Gordont kísérte el Edelénybe. Bajnai először borsodi polgármesterekkel találkozott, majd a helyi művelődési házban tartott lakossági fórumon elemezte a gazdasági és politikai helyzetet.

Nemcsak emiatt volt érdekes az esemény: a sajtó már napokkal korábban arról cikkezett, hogy Bajnai visszatér a nagypolitikába, és miniszterelnök-jelöltként indul majd el a választáson.

Lengyel Lászlónak kulcsszerepe volt Bajnai felépítésében, rendszeresen elkísérte a volt kormányfőt a különböző rendezvényekre. Álláspontját tükrözi, hogy 2012 végén arról írt publicisztikát a Vasárnapi Hírekben, hogy a baloldalnak Bajnai Gordonra van szüksége, egyedül neki lehet esélye Orbán Viktor ellen. Bár az üzletember Edelényben még tagadta az értesüléseket, később kiderült, azok pontosak voltak.

Előbb megalakult az Együtt, később pedig Bajnai valóban rajtvonalhoz állt. Igaz, alulmaradt Mesterházy Attilával szemben, így a szocialista politikus lett a baloldal kormányfőjelöltje.

A 2018-as parlamenti választás előtt is kavart a háttérben a most éppen a Tiszának bedolgozó közgazdász: szembehelyezkedve az MSZP pártelitjével és a Demokratikus Koalícióval, Botka László szegedi polgármester pártját fogta.

Akkor is nagy vita zajlott a felek között, hogy a baloldal milyen felállásban és kivel vágjon neki a közelgő voksolásnak. Gyurcsány Ferenc 2017-es évértékelőjében úgy fogalmazott, hogy az MSZP, az Együtt és a Párbeszéd a hátuk mögött titkos tárgyalásokat folytat Botka Lászlóval és egy „királycsinálóval”. Bár nem nevezte meg Lengyelt, később egyértelművé vált, hogy róla beszélt. Mint kiderült, a pártelnök annak kapcsán vádolta meg puccskísérlettel a korábban őt is kiszolgáló politológust, hogy a Pénzügykutató Zrt. irodájában került sor az egyik megbeszélésre. Botka Lászlót kigolyózták, az ellenzék ismét vereséget szenvedett, indulhatott megint az újratervezés.

„Márki-Zay Péter tud nemzetiül és keresztényül beszélni – a magyarság és a kereszténység immár nem Orbán magántulajdona, hanem az ellenzéki szavazók köztulajdona” – éltette a baloldali összefogás jelöltjét a Népszavában.

A 2020-as borsodi időközi választás után, amikor a baloldal az antiszemita jobbikos Bíró Lászlót indította, a Klubrádióban többek között arról beszélt, hogy csak a „legnyomorultabbak” szavaznak a kormányzó pártra, és amit a kormány a városoknak próbál nyújtani, az nulla.

Lengyel élesen támadta a kormány jóléti és egyéb intézkedéseit: több alkalommal is a rezsicsökkentés és a kormány migrációellenes politikája ellen érvelt.

A Márki-Zay Péter vezette baloldal minden addiginál nagyobb vereséget szenvedett. Lengyel László ilyen múlttal a háta mögött érkezett meg a legújabb baloldali szerveződés, a Tisza holdudvarába, aminek a kiemelt szereplőjévé vált – olvasható az Ellenpont hasábjain.

hirado.hu