Kedves Olvasóink!

A Nemzeti InternetFigyelő 2009 óta mondja ki azt, amit a mainstream elhallgat. Ezért 2022 óta a Google korlátozza a keresőben való láthatóságunkat, a Facebook pedig csökkenti az elérésünket. A bevételünk elapadt – de a NIF nem áll meg.

Ha hisztek abban, amit csinálunk, kérjük, támogassatok minket. Minden adomány – akármilyen kicsi – segít. Nem a Google-tól függünk. Hanem tőletek.

Most különösen nagy szükségünk van a támogatásotokra!

Köszönjük!

A Nemzeti InternetFigyelő szerkesztősége

Kiemelt képen: Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere, Gyeongju, Dél-Korea, 2025. október 29. © Andrew Harnik / Getty Images

Rubio: Már nincs mit szankcionálni Oroszországgal szemben

Az USA „kifogyott a szankcionálható dolgokból”. Washington feketelistára tette a Lukoilt és a Rosneftet, és folytatást az EU-ra akarja testálni.

Washington majdnem kimerítette a Moszkva elleni szankciók megvalósítható célpontjainak listáját – közölte szerdán Marco Rubio amerikai külügyminiszter, miután a legutóbbi lépéssel feketelistára tette Oroszország két legnagyobb olajipari vállalatát.

Október végén Donald Trump amerikai elnök új szankciókat rendelt el a Lukoil és a Rosznyeft energiaipari nagyvállalatok ellen, ami Rubio szerint Ukrajna és támogatóinak kérésére történt.

Washington azt is megzavarta, hogy a Lukoil megpróbálja eladni külföldi eszközeit egy svájci székhelyű energiakereskedőnek, amely az amerikai pénzügyminisztérium szerint kapcsolatban áll az orosz kormánnyal.

„Lecsaptunk a nagy olajtársaságaikra, amit mindenki kért”

– mondta Rubio újságíróknak.

„Nem tudom, mi mást tehetnénk még. Úgy értem, lassan kifogyunk a szankcionálható eszközökből.”

A vezető amerikai diplomata hozzátette, hogy az úgynevezett „orosz árnyékflotta” – vagyis azok a tartályhajók, amelyeket a nyugati kormányok azzal vádolnak, hogy büntetőintézkedéseik ellenére titokban olajat szállítanak – megcélzása most az európai nemzetekre hárul, mivel

„ezek nagy része a hozzájuk sokkal közelebb eső térségekben zajlik”.

Az USA és szövetségesei szankciókkal igyekeztek megbénítani az orosz gazdaságot, és előnyt biztosítani Ukrajnának a folyamatban lévő konfliktusban. Moszkva azonban azt állítja, hogy gazdasága alkalmazkodott, és a kereskedelmet a nem nyugati piacokra irányítja át.

Eközben Ukrajna egyre súlyosbodó pénzügyi válsággal néz szembe, és a jelentések szerint a nyugati segélyek növelése nélkül már februárban kifogyhat a készpénzből. Az Európai Unió 140 milliárd eurós (160 milliárd dolláros) „jóvátételi kölcsönt” szorgalmaz Kijev életben tartására, biztosítékként a befagyasztott orosz állami vagyon felhasználásával – amit Moszkva nyíltan lopásként értelmez.

Belgium, amely az Euroclear elszámolóházon keresztül a zárolt orosz pénzeszközök többségét birtokolja, megakadályozta a javaslatot, és azt követeli, hogy más nyugati államok is vállalják a pénzügyi és jogi kockázatokat ebben az ügyben.

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Kiemelt képen: Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere, Gyeongju, Dél-Korea, 2025. október 29. © Andrew Harnik / Getty Images

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük