KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Kiemelt képen: Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere, Gyeongju, Dél-Korea, 2025. október 29. © Andrew Harnik / Getty Images

Rubio: Már nincs mit szankcionálni Oroszországgal szemben

Az USA „kifogyott a szankcionálható dolgokból”. Washington feketelistára tette a Lukoilt és a Rosneftet, és folytatást az EU-ra akarja testálni.

Washington majdnem kimerítette a Moszkva elleni szankciók megvalósítható célpontjainak listáját – közölte szerdán Marco Rubio amerikai külügyminiszter, miután a legutóbbi lépéssel feketelistára tette Oroszország két legnagyobb olajipari vállalatát.

Október végén Donald Trump amerikai elnök új szankciókat rendelt el a Lukoil és a Rosznyeft energiaipari nagyvállalatok ellen, ami Rubio szerint Ukrajna és támogatóinak kérésére történt.

Washington azt is megzavarta, hogy a Lukoil megpróbálja eladni külföldi eszközeit egy svájci székhelyű energiakereskedőnek, amely az amerikai pénzügyminisztérium szerint kapcsolatban áll az orosz kormánnyal.

„Lecsaptunk a nagy olajtársaságaikra, amit mindenki kért”

– mondta Rubio újságíróknak.

„Nem tudom, mi mást tehetnénk még. Úgy értem, lassan kifogyunk a szankcionálható eszközökből.”

A vezető amerikai diplomata hozzátette, hogy az úgynevezett „orosz árnyékflotta” – vagyis azok a tartályhajók, amelyeket a nyugati kormányok azzal vádolnak, hogy büntetőintézkedéseik ellenére titokban olajat szállítanak – megcélzása most az európai nemzetekre hárul, mivel

„ezek nagy része a hozzájuk sokkal közelebb eső térségekben zajlik”.

Az USA és szövetségesei szankciókkal igyekeztek megbénítani az orosz gazdaságot, és előnyt biztosítani Ukrajnának a folyamatban lévő konfliktusban. Moszkva azonban azt állítja, hogy gazdasága alkalmazkodott, és a kereskedelmet a nem nyugati piacokra irányítja át.

Eközben Ukrajna egyre súlyosbodó pénzügyi válsággal néz szembe, és a jelentések szerint a nyugati segélyek növelése nélkül már februárban kifogyhat a készpénzből. Az Európai Unió 140 milliárd eurós (160 milliárd dolláros) „jóvátételi kölcsönt” szorgalmaz Kijev életben tartására, biztosítékként a befagyasztott orosz állami vagyon felhasználásával – amit Moszkva nyíltan lopásként értelmez.

Belgium, amely az Euroclear elszámolóházon keresztül a zárolt orosz pénzeszközök többségét birtokolja, megakadályozta a javaslatot, és azt követeli, hogy más nyugati államok is vállalják a pénzügyi és jogi kockázatokat ebben az ügyben.

Ez is érdekelheti:  Így látják az oroszok: Trump okos üzletet kötött Magyarországgal

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Kiemelt képen: Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere, Gyeongju, Dél-Korea, 2025. október 29. © Andrew Harnik / Getty Images

Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.

Kérjük Önöket, hogy a

DONATE

gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!

A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.

Nagyon köszönjük!

 

Mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

Itt várjuk hozzászólását!