Dr. Bene Gábor: Miért hisznek a NemzetEgyesítők a „fenntartható visszavonulásban”?
(Ezen írás 2004-ben született, most csak kiegészítettem néhány aktuális ténnyel és következtetéssel!)
Szögezzük le, hogy történelmi próbatétel előtt állunk. A piacgazdaság mint csodaszer megbukott a profitéhség általánossá válásán és a fenntartható fejlődés mantrája egyre inkább zsákutca lett. Ez utóbbi kifejezést már 1981-ben bedobta Lester R. Brown, de az általa megfogalmazottak sajnos nem jöttek be, mert az ember önző lény és így a jelen igényeinek a kielégítése mellett jelentősen sikerült megfosztani a következő nemzedéket a szükségleteinek a mai szint szerinti kielégítéstől. Ezt a hiátust nem tudja pótolni sem a kütyű nyomkodás, sem a mesterséges intelligencia. Főleg azért, mert ez utóbbi az okos eszközök használatával butítja el a fiatal és gyermek átlagpolgárokat. S közben a finánctőke kidolgozta a háború lehetőségét, mint a legjövedelmezőbb üzletet a bankárkaszt, a fegyverkereskedők- fegyvergyártók számára. Mindezek ellenszere a Magyar történeti alkotmányosság lenne, ha ismerné Nyugat, ha ismerné a magyar átlag szavazó! De sajnos nem ismerik, s a pénzpórázra vett média pedig hallgat róla, s azokat akik terjesztenék ezt a tudást, futóbolondnak, laposföldhívőnek, összeesküvés elmélet terjesztőknek nevezi. Persze, hiszen van az a pénz…..
A HARCI CSELEKMÉNYEK KÖRNYEZETPUSZTÍTÓBBAK AZ AKKUGYÁRAKNÁL?
Az EU Fenntartható Fejlődési Stratégiájának elfogadásakor Göteborgban nem gondoltak sem egy európai háborúra, sem a háborút kirobbantó felek gátlástalanságával, hanem az igazságosság és az emberi méltóság „fenntarthatóságát” próbálták megcélozni. Ám a lövés mellétalált, mert nem számoltak az akkor már bőven látható háttérhatalom lobbista erejével, amellyel pénzpórázra vette az EU szinte teljes vezetését. Hiszen csak Brüsszelben van 10 ezer lobbista, akik mind-mind azon ügyködnek, hogy olyan döntések szülessenek, amelyek nekik – pontosabban a gazdáiknak – megfelel. A döntések pedig eddig még soha nem szegültek szembe a tőkeérdekkel, így maga a pénzpórázra vett EU vezetés megy szembe a szavazók akaratával. Ám a „demokrácia” rendszerében nincs büntetőjogi felelőssége a politikusoknak, csak politikai. Ez utóbbi pedig nem ér semmit, mert egyrészt a média – amely szintén pénzpórázon van – nem fogja ejteni a képviselőt, mert nekik abból semmi hasznuk nincs! Ráadásul ha egy valóban nagy botrány miatt nem választják meg újra a képviselőt, kormányfőt, vagy államelnököt, akkor is elkövetett már annyi bűnt a közjó ellen, hogy közbizalom nem fog soha többé helyreállni, de még sem zárják be, ahogy Gyurcsánynak is megvárták, hogy elévüljön a bűncselekménye… Vagyis ha nem választják meg többé egyéni képviselőként, ám a pártjának fontos a személye, akkor felteszik a listájukra, ahonnan a szavazók ellenére is képviselő lesz újra! Sőt ha a pártfegyelem alatti Országgyűlés megszavazza, akkor még egy „patkányból” is lehet államfő!
Ennyit a demokráciáról, amit az ókori görög városállamok is kipróbáltak, de náluk se vált be, pedig akkor a lét alapja még nem a pénz, hanem a rabszolga volt….. Ezt a hamis népuralmat kívánja pártonkívüli, valódi népképviselőkkel megváltoztatni a NemzetEgyesítők szolgáltató pártja, de ezt végképp agyonhallgatja minden oldal, mert ettől egyformán tart a bal és a jobb oldal is! Nekik még a negatív reklám sem jár, mert azt csak a közülük kiugrott NER lovag számára tartják fenn. Így működik a hazai politikai színház, ahol szükséges a színpadra néhány tehetséges párt-színész, akiket lehet majd szeretni vagy gyűlölni, tapsolni vagy fütyülni, de a jó drága belépőjegyet meg kell venni!
Persze nem csak a háború rombolja iszonyatosan a környezetet, hanem a legtöbbször felesleges tengeri szállítás és a szállítással egybeköthető légi közlekedés is. Ezeket ráadásul nem számolja egyetlen állam sem, így ezeknek a „lábnyoma” egyszerűen nincs figyelembe véve sehol. A pénzdiktatúra kommunikációs stratégiája azonban az egyszerű emberekre igyekszik ráterhelni mindent, ami pedig nettó hazugság. A hivatalos statisztikák szerint – pedig azok is erősen befolyásolva vannak a lobbisták által – nevetségesen alacsony az a „kibocsájtási” százalék amelyet a közemberek számlájára lehet írni a felmelegedés kapcsán. Arról, hogy a tőkeérdek írtja ki az esőerdőket és húzza az extraprofitot a legszennyezőbb ipari tevékenységekből, a légi-tengeri szállítás hasznai is náluk csapódik le, nem beszél senki! Egyszerűen elképesztő, hogy mindezek sem a köztájékoztatás, sem a tudomány emberei számára nem fontosak és nem verik félre a harangokat, mint ahogy tették ezt az őseink vész esetén. Igaz, a hazai berkekben sem tűnik fel a hivatalos tudománynak és a fősodratú médiának, hogy a kommunista Kína a leginkább környezetszennyező üzemeket nem véletlenül telepíti hazánkba és ráadásul a legjobb minőségű feketeföldjeinkre….
Az új ciklikus válsága a kapitalizmusnak itt van a nyakunkon, s ilyenkor nem biztos, hogy a pirosra, vagy a feketére kell tenni, de a sárgára semmiképp sem lenne szabad. Ha Trump beváltja ígéreteit, akkor Kínának, Indiának, Törökországnak minimális a lehetősége az orosz energia importjuk megszüntetésére. Ám az USA-val szemben a külkereskedelmi zsaroló potenciálja a két utóbbinak gyenge, de Kína zsarolási pozíciója jóval nagyobb az USA felé, így neki lesz a legkisebb kára, hiszen az orosz piac számára már megnyílt. Pedig józan politikusok éppen attól óvták Amerikát, hogy Kína és Oroszország egymásra találjon! Ha Trump a fenyegetését beváltja, akkor szembe találja magát a világ második legnagyobb gazdaságával és még biztonságpolitikai konfliktusba is kerülnek, sőt Törökországot és Indiát is Kína felé kényszeríti, vagyis egykori híveit taszítja el magától.
NEEM A PIACOT KELLENE A FENNTARTHATÓSÁG MOTORJÁVÁ ALAKÍTANI?
Igaz, ahhoz szükség lenne a bankárkaszt háttérbe szorítására, de erre Kennedy óta senki nem mert vállalkozni, pedig a magán-pénzrendszer megreformálása nélkül nem fog sikerülni a jó irányú modellváltás. S ezt bizony már jó régen leírta Silvio Gesell nyomán Síklaky István, s jónéhány hazai közgazdász.
Állítólag ma már az ökoszociális piacgazdaságnak kellene leváltania a szociális piacgazdaságot, ami bizony megbukott, s ezt már a mai modern közgazdaság tudósainak a nagy többsége is elismeri. Az új eszme azonban nem veszi észre, hogy az állandó növekedés mantrája az ökoszociális változatban is jelen van, sőt még hangsúlyosabban. Az ökológiai egyensúly megteremtése azonban nem képzelhető el a rablógazdálkodás demokráciájáról a fenntartható visszavonulás alkotmányos rendszerére való áttérés nélkül. A jelenlegi politikai rendszer ugyanis alkalmatlan arra, hogy a pártokrácia helyett bevezesse az előző nemzedékek által kicsiszolt alkotmányos elveken alapuló „ökológiai királyságot”! A demokrácia ugyanis a melegágya lett a korrupciónak azzal, hogy a pénzdiktatúra megköveteli a magánpénzrendszert eltűrő államvezetést, ami valójában a termelőtőke profitjának a jelentős lefölözése úgy, hogy tulajdonképpen szinte kizárólag „levegőből” előállított hitelpénz után szedik a banktulajdonosok a kamatos-kamatot! S egyre többen mondják ki, hogy a királyt időnként felelősségre lehetett vonni, meg lehetett fosztani a trónjától, esetleg még a fejétől is, de manapság egy következmények nélküli országban élünk, s az egész emberiség is hasonló helyzetben van.
Ha lenne végre egy tökös és a pénzpóráztól független királyhelyettesítő kormányzónk – hiszen nem kell királyt választani, mert a trónon Babba, vagyis a Boldogasszony ül – akkor a kormányzónak nem kellene a 4 éves ciklusokban behódolni a pénzdiktatúrának és még a lobbistáit is kipenderíthetné, ahogy Horthy Miklós is megtette, amikor lehetőség nyílt rá.
NÉZZÜK HOGYAN LEHETNE A PIACOT ÁTALAKÍTANI?
A szent tehénként kezelt piac, valójában nem is létezik, mert a pénzpóráz miatt a törvényhozás is úgy működik, hogy nem lehet tőkeérdek ellen törvényt hozni. A piaci versenyt pedig helyettesíti a lobbi-demokrácia, ami a népidemokráciát váltotta fel úgy, ahogy a proletárdiktatúrát a pénzdiktatúra. Tudom, szerencsésebb lenne értékrend fenntartó gazdálkodásról beszélni a piac helyett, de a közgazdászok és így a közemberek feje annyira tele van azokkal a mantrákkal, amit 1990 óta nyomnak, hogy nem tudják elképzelni. hogy a piacot átalakító törvények lehetősége csak a népképviselők tisztességén múlik!
Pedig ha törvény születne pl. arról, hogy az ún. „tervezett avulás” helyett – vagyis a „vedd meg, dobd el és vegyél kölcsönre másikat” – elv helyett, a fogyasztóvédelmi törvény egyszerű módosításával, hosszú élettartamú – valóban tartós – fogyasztási cikkeket legalább 25 éves garanciával gyártanának, akkor nem lenne annyi erőforrás és nyersanyag pazarlás! S akkor nem kellene 3-5 évente autót, mosógépet, TV-t és komputert cserélni, mert a mai technika mellett azoknak a tartósságát garantálni lehetne. S mindennek ami megfelel a fenntartható visszavonulás elvének előnyt kell adni, de a rablógazdálkodás termékeit keményen adóztatni és a hosszú garancia előírása biztosítaná még a jó minőséget is! Hiszen ha régen tudtak 20-25 évre autót, Tv-t vagy motort és izzókat csinálni, akkor az ma is menne, ha rákényszerülne a gyártó a hosszú garancia miatt!
Persze bele kell számítani a szennyezés mértékét, és a korlátozottan rendelkezésünkre álló anyagokból készült termék adóztatását, ökoligizált adószedéssel kell megvalósítani!!!
Szükség lenne pl. a PONTOS és HITELES TERMÉKNYILATKOZATRA, aminek tartalmaznia kell minden vegyi adalékanyagnak a nevét és kockázatát! Az ezzel szembeni lobbizás tökéletesen mutat rá arra, hogy van itt eltitkolni való és így az egészségre káros anyag bőven benne van abban, amit etetnek velünk! Ha már vannak adópénzek, akkor azokat a természet megőrzésére szolgáló új technológiák és a régi bevált terméket előállító kapja meg és ne a rablókapitalista, aki kiviszi az országunkból a profitot.
Meg kell szüntetni a tisztességtelen előnyöket biztosító gyakorlatot, az exporttámogatást, és minden spekulatív tőkemozgást adóztatni kell! Adóparadicsom ne létezzen, vagy ha igen, akkor vessen ki rá adót a globalista-patrióták csapata, s azt a használja fel a nemzetközi közösség, vagy az alaposan megreformált EU arra, hogy élhető legyen hazánk: Magyarország, de a többi EU tagország is!
S végül a „bruttó hazai termék” vagyis a GDP helyett a „Nemzeti Ökoszociális Termék” bevezetése, NÖSP lenne az optimális értékelési mérce! S ezt természetesen úgy kellene számolni, hogy csak azt a teljesítményt számoljuk be a multik részéről, amit nem visznek ki a karvalytőke rablólovagjai! S bizony a mezőgazdaság is csak akkor számíthat támogatásra, ha a termelés mellett a közjót szolgáló módon viszonyul a foglalkoztatás, környezet és teremtésvédelem kérdéseihez is. S ezt a támogatást nem a termelés volumene, hanem a közjót szolgáló gazda viszonyulása a természeti értékekhez, a falu közösségi életéhez, és szervesen fejlődött alkotmányosságunkhoz! A támogatás mércéje tehát ez lesz:
1/ Hogyan viszonyul a jövő nemzedék érdekeihez, és a természet jogállam ökoszociális királyságához?
2/ Segíti-e a globális tőkeérdek és a bankárkaszt tisztességtelen piaci hatalmát, vagy nem?
3/ Hogyan viszonyul a tisztességtelen piaci magatartást felmutató multikhoz?
4/ Vállal-e szerepet a közéletben, s ellenáll-e az alkotmányellenes intézkedéseknek?
5/ Híve-e a pártokráciát leváltani akaró, NemzetEgyesítő Mozgalomnak?
6/ Hogyan viszonyul az itt leírt fenntartható visszavonuláshoz, ami sajnos elkerülhetetlen?
7/ Képes-e megosztani ezt az írást, vagy csak fotelforradalmárként a rövid kommentekben cikizi azokat, akik tesznek is valamit az írkáláson kívül?
A szerző közjogász és a NEEM önkéntes civil-szóvivője
Kiemelt kép: illusztráció / Getty Images / REB Images
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
