Nobel-békedíjra jelölték Donald Trumpot
Egy amerikai kongresszusi képviselő Nobel-békedíjra jelölte Donald Trump elnököt, azzal indokolva döntését, hogy Trump közreműködött az Izrael és Irán közötti tűzszünet megkötésében, miután közel két hétig tartottak a harcok a két állam között.
Trump a fegyverszünetet alig néhány nappal azután jelentette be, hogy az Egyesült Államok példátlan légitámadásokat hajtott végre Irán Fordow, Natanz és Esfahan nukleáris létesítményei ellen. Az amerikai elnök szerint a létesítményeket „teljesen és végérvényesen megsemmisítették”. Teherán tagadta, hogy létesítményei tönkrementek volna, és határozottan kizárta, hogy feladná polgári nukleáris programját.
TÁMOGASD ADÓD 1%-ÁVAL A
NEMZETI JOGVÉDŐ SZOLGÁLATOT!
ADÓSZÁM:
19334684-1-05
„A jogvédelem nemzeti ügyünk!”
Izrael és Irán rakétatámadásokat intézett egymás ellen röviddel azután, hogy Trump kedd délután bejelentette az ideiglenes fegyverszünetet. Az amerikai elnök vulgáris kifejezéseket használt, miközben mindkét felet szidta a fegyverszünet megsértése miatt, mondván, hogy „nem tudják, mi a f**kot csinálnak”. A média jelentései szerint Izrael azóta visszalépett a további támadásoktól.
A norvég Nobel-bizottságnak írt levelében Earl „Buddy” Carter republikánus kongresszusi képviselő az amerikai elnököt azért jelölte, mert
„rendkívüli és történelmi” szerepet játszott a nyugat-jeruzsálemi és teheráni tűzszünet közvetítésében.
„Trump elnök befolyása döntő szerepet játszott abban, hogy gyorsan létrejött egy olyan megállapodás, amelyet sokan lehetetlennek tartottak”
– írta a kongresszusi képviselő a levélben, amelynek másolatát Trump kedden közzétette a Truth Social oldalon.
„Trump merész, határozott lépéseket tett Irán nukleáris programjának megállítására is” – állította Carter. Az amerikai elnök vezetői szerepe jelenleg „példaként szolgál” a Nobel-békedíj eszményeinek
– zárta levelét a képviselő.
Pakisztán a múlt héten hivatalosan is jelölte Trumpot a 2026-os Nobel-békedíjra, arra hivatkozva, hogy hozzájárult az ázsiai ország és India közötti konfliktus lezárásához, amely áprilisban, az indiai fennhatóság alatt álló Kasmírban történt halálos terrortámadás után robbant ki. Új-Delhi azonban tagadta, hogy bármilyen külső közvetítést igénybe vett volna.
