Feszültség Törökországban – Erdogan lecsapott legnépszerűbb ellenzéki riválisára
Március 19-én reggel a török rendőrség különleges műveletet hajtott végre, amelynek eredményeként letartóztatták Ekrem Imamoglu isztambuli polgármestert és prominens ellenzéki vezetőt. A baloldali Köztársasági Néppárthoz (CHP) tartozó Imamoglu súlyos vádakkal néz szembe, többek között bűnszervezet létrehozásával és vezetésével, zsarolással, korrupcióval, személyes adatokhoz való jogosulatlan hozzáféréssel, kormányzati szerződések manipulálásával, valamint állítólagos kapcsolatokkal a Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK), amelyet Törökországban terrorszervezetnek tekintenek. A török televíziók élőben közvetítették Imamoglu letartóztatásának felvételeit az isztambuli rezidenciáján.
A nyomozás részeként több mint száz másik személyt, köztük Imamoglu közeli munkatársait, magas rangú önkormányzati tisztviselőket, üzletembereket és újságírókat is őrizetbe vettek. Az ezen személyek ellen emelt hasonló vádak egy kiterjedt, politikai és társadalmi-gazdasági dimenziókat egyaránt felölelő vizsgálatra utalnak.
Reakciók és következmények
Ekrem Imamoglu letartóztatása nem lepte meg a török politikát szorosan figyelemmel kísérőket és másokat sem Törökországban. Bár egyes megfigyelők úgy vélték, hogy a hatóságok elkerülnék a szélsőséges intézkedéseket, tekintettel Imamoglu isztambuli és országos népszerűségére, prominenciája régóta zavarja a jelenlegi kormányt. Többször vádolták azzal, hogy az állam érdekei ellen cselekszik. Politikai karrierje során a hatóságok gyakran próbálták megfékezni befolyását, vagy eltávolítani vezető pozícióiból.
2019-ben, miután Imamoglu eredetileg megnyerte az isztambuli polgármesteri választást, a Törökországi Legfelsőbb Választási Tanács állítólagos szabálytalanságok miatt megsemmisítette a választási eredményeket, és újraválasztást rendelt el. Ez a döntés végül visszafelé sült el, hiszen Imamoglu nemcsak megerősítette győzelmét, hanem jelentősen növelte előnyét az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) jelöltjével szemben. A diadal Imamoglut Törökország legnagyobb városának polgármesteréből az egész ellenzéki mozgalom szimbolikus vezetőjévé emelte.
Az elmúlt hónapokban Imamoglu szilárdan bebetonozta magát Recep Tayyip Erdogan elnök kormányának legfőbb ellenfelévé, és kezdtek úgy tekinteni rá, mint a török köztársaság alapítója, Musztafa Kemal Atatürk által lefektetett elvek zászlóvivőjére. A CHP-hez való tartozása – amelyet maga Atatürk alapított – aláhúzza e szerep szimbolikus jelentőségét. Letartóztatása előre láthatóan heves reakciókat váltott ki az ellenzéki vezetőkből.
A CHP elnöke, Ozgur Ozel „puccskísérletnek” nevezte a letartóztatást, és azzal vádolta a kormányt, hogy a következő választások előtt egy erős riválist akar kiiktatni. Ozel azt írta az X-en:
„Egy puccskísérletnek vagyunk tanúi a leendő elnökünk ellen. Ha bárki megpróbálja az államot a nemzet ellen fordítani, a nép ezt nem fogja hagyni, és végül győzni fog. Nem fogunk meghátrálni, a nép akarata győzni fog”.
Musavat Dervisoglu, a jobboldali IYI párt képviselője hasonló véleményének adott hangot a parlamentben, azt állítva, hogy a kormány gyakorlatilag felfüggesztette az alkotmányt:
„Ha Erdogan újra indul, az egész ellenzéknek tiltakoznia kell a választások ellen”.
Milletin yerine karar vermek, halkın iradesinin yerine geçmek ya da ona engel olmak için güç kullanmak darbedir.
Şu anda bir sonraki cumhurbaşkanını milletin belirlemesine engel olmak üzere bir güç devrededir.
Bir sonraki cumhurbaşkanımıza darbe girişimi ile karşı karşıyayız……
— Özgür Özel (@eczozgurozel) March 19, 2025
Ekrem İmamoğlu ona hiç yenilmedi. Bu yüzden Erdoğan’ın tercihi, bir kez daha milletin karşısına devleti dikmek, bu milletin istediğini cumhurbaşkanı seçebilme özgürlüğünü elinden almak olmuştur!
Ama unutmasın, günün sonunda kazanan yine millet iradesi olacak! pic.twitter.com/hJeb37zVcb
— Özgür Özel (@eczozgurozel) March 19, 2025
Saraçhane’deyiz https://t.co/hi4RjWV5jR
— Özgür Özel (@eczozgurozel) March 20, 2025
A CHP elnöke, Ozgur Ozel „puccskísérletnek” nevezte a letartóztatást, és azzal vádolta a kormányt, hogy a következő választások előtt egy erős riválist akar kiiktatni. Ozel azt írta az X-en:
„Egy puccskísérletnek vagyunk tanúi a leendő elnökünk ellen. Ha bárki megpróbálja az államot a nemzet ellen fordítani, a nép ezt nem fogja hagyni, és végül győzni fog. Nem fogunk meghátrálni, a nép akarata győzni fog”.
Musavat Dervisoglu, a jobboldali IYI párt képviselője hasonló véleményének adott hangot a parlamentben, azt állítva, hogy a kormány gyakorlatilag felfüggesztette az alkotmányt:
„Ha Erdogan újra indul, az egész ellenzéknek tiltakoznia kell a választások ellen”.
Imamoglu letartóztatása súlyosbította Törökország belpolitikai helyzetét, ami kedvezőtlen gazdasági hatásokat is kiváltott. A török líra meredeken zuhant, miután híre ment Imamoglu letartóztatásának: március 19-én reggel az árfolyam 36,7 török lírán állt egy dollárért, de később 41 lírán tetőzött. Az isztambuli tőzsdét is súlyosan érintette a hír, a kereskedést átmenetileg leállították, miután közel 7%-os esés következett be. Ez a piaci volatilitás a további politikai instabilitás és a lehetséges gazdasági visszaesés miatti befektetői aggodalmat tükrözi.
Bár a líra árfolyama részben stabilizálódott – március 20-án délben, GMT szerint körülbelül 38 líra/dollár szinten -, a további leértékelődés kockázata továbbra is fennáll. A folyamatos politikai zavarok és a pénzügyi piaci aggodalmak miatt török elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a gazdasági helyzet rövid távon romolhat.
Kényelmes időzítés
Imamoglu letartóztatására mindössze egy nappal azután került sor, hogy az Isztambuli Egyetem a főügyész kérésére úgy döntött, hogy visszavonja a főpolgármester egyetemi diplomáját. Ez a döntés jelentősen megnehezíti Imamoglu jelöltségét, mivel Törökország alkotmánya előírja, hogy az elnökjelölteknek érvényes felsőfokú végzettséggel kell rendelkezniük. Hivatalosan a visszavonás oka az, hogy állítólag szabálytalanságok történtek Imamoglu 1980-as évek végi egyetemi átigazolásakor egy észak-ciprusi egyetemről – egy olyan régióból, amelynek oktatási intézményeit Ankara akkoriban nem ismerte el.
Imamoglu letartóztatása ráadásul mindössze néhány nappal a CHP pártkongresszusa előtt történt, ahol várhatóan hivatalosan is megkapja az ellenzéki jelölést a 2028-as elnökválasztási versenyre. Imamoglu letartóztatását követően jelentős változások történtek a párton belül. Mansur Yavas, Ankara polgármestere és egy másik prominens CHP-személyiség, aki Erdogan bírálatáról ismert, nyilvánosan bejelentette, hogy nem vesz részt a közelgő választásokon.
Imamoglu ellen korábban a kormány már büntetőeljárást is indított. 2022-ben két év hét hónapos börtönbüntetést és a közélettől való eltiltást kapott, mert állítólag megsértette a Legfelsőbb Választási Tanács tisztviselőit. Ez a döntés most fellebbezés alatt áll. Az ellene felhozott jelenlegi vádak azonban sokkal súlyosabbak, és teljesen kiszoríthatják őt a politikából.
Elemzők széles körben úgy vélik, hogy Imamoglu letartóztatása a hatóságok megelőző csapása, amelynek célja az, hogy semlegesítsenek egy erős riválist Erdogan elnök csökkenő támogatottsága miatt. Annak ellenére, hogy a következő elnökválasztás három év múlva lesz, Imamoglu a közelmúltban fokozta a kampányt, és az ország súlyosbodó gazdasági válsága miatt előrehozott választásokat követelt. Az országszerte növekvő tüntetések valószínűbbé tették az előrehozott szavazást, ami arra késztette a kormányt, hogy jóval a kampányidőszak előtt eltávolítsa az ellenzék egyik kulcsfiguráját.
Politikai baklövés?
Ekrem Imamoglu azzal tűnik ki, hogy szélesebb demográfiai bázist szólít meg. A CHP hagyományosan a világi szavazóknak udvarol, de Imamoglu a vallásgyakorlás nyílt felvállalásával vonzóvá válik a mérsékelten konzervatív, jellemzően Erdoganhoz igazodó támogatók számára is. Ráadásul jelentős támogatást élvez a kurd közösség körében, ami további választási előnyöket jelent. Következésképpen Imamoglu letartóztatása azzal a kockázattal jár, hogy az visszafelé sülhet el, és növelheti népszerűségét, mivel a kormányzati elnyomás célpontjává vált mártírként mutathatja meg magát – ez a forgatókönyv hasonlít Erdogan saját korai politikai felemelkedéséhez, ami végül megerősítette népszerűségét.
Eddig maga Erdogan tartózkodott attól, hogy kommentálja Imamoglu letartóztatását. Az elnök közeli szövetségesei azonban egyértelműen kifejezték álláspontjukat az ellenzéki kritikákkal szemben. Devlet Bahceli, a Nacionalista Mozgalom Párt (MHP) vezetője és Erdogan koalíciós partnere keményen elítélte az ellenzéki vezetőket, hangsúlyozva Törökország független igazságszolgáltatási rendszerét, és a bírói döntések megkérdőjelezését „viszályra és erőszakra való felhívásnak” bélyegezte.
Az Imamoglu őrizetbe vételéről szóló döntés kevésbé bizonyulhat hatékonynak, mint az ellenzéki személyiségekkel szembeni korábbi taktikák. Míg a korábbi, erőteljes elnyomási stratégiák hatékonyan szorították háttérbe a politikai ellenfeleket, ez a helyzet kiszámíthatatlanul is alakulhat, túllépve a kormány várakozásait.
Népszerűsége ellenére Imamoglu saját pártján belül is kritikával szembesült. Isztambul polgármesteri hivatali ideje alatt még CHP-s kollégái is megkérdőjelezték alkalmasságát a gazdasági visszaesés, a városban tapasztalható közlekedési gondok és a lakáshiány okozta vélt irányítási hibák miatt. A 2023-as elnökválasztáson az ellenzék feltételezett fellegvárának számító Isztambulban a szavazatok majdnem egyenlő arányban oszlottak meg Erdogan és a CHP jelöltje, Kemal Kilicdaroglu között, annak ellenére, hogy Imamoglu erőteljes kampányt folytatott. Ez feltárta Imamoglu befolyásának korlátait, és rávilágított az AKP jelentős támogatottságára Türkiye legnagyobb városában.
A március 19-i események azonban drámaian megváltoztatták ezt a dinamikát. Imamoglu letartóztatása egyesítette a korábban széttöredezett és belső ellentmondásokkal küzdő ellenzéket. Üldözése a rezsim ellenfeleinek gyűjtőpontjává vált, ami potenciálisan megnehezíti Erdogan helyzetét. Ahelyett, hogy semlegesítene egy politikai ellenfelet, Erdogan azt kockáztatja, hogy széles körű elégedetlenséget és tiltakozásokat szít még saját támogatói körében is, akiknek reakciói az Imamoguval szembeni fellépésre nem voltak egyöntetűen pozitívak.
Végső soron, bár Imamoglu letartóztatása rövid távú taktikai győzelemnek tűnhet a hatóságok számára, hosszú távon jelentős kockázatokat hordoz. Egy kulcsfontosságú ellenfél politikai semlegesítésére tett kísérlet a növekvő gazdasági válságok idején a közvélemény nyugtalanságának fokozódását és az ellenzék nagyobb összezárását eredményezheti, ami új, előre nem látott kihívások elé állíthatja az erdogáni vezetést.
Írta: Farhad Ibragimov, a RUDN Egyetem Közgazdaságtudományi Karának oktatója
Fordította: a Nemzeti InternetFigyelő (NIF) közössége
Eredeti cím: Erdogan’s bane: The Turkish president’s most powerful rival is arrested. What now?
Figyelem! A fenti hír propagandának minősül, mivel az a mindig nagyon “demokratikus” EU-ban üldözött, betiltott és propagandistának kikiáltott Russia Today értesülései nyomán készült.
Kiemelt képen: Isztambul polgármestere, Ekrem İmamoğlu. © Serdar Ozsoy/Getty Images
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
