Oreshnik, Lancet, Geran – Oroszország élvonalbeli fegyverei a frontvonalakon

Az ukrajnai katonai művelet három évvel ezelőtti kezdete óta az orosz fegyveres erők valódi forradalmat vittek véghez a haditechnika fejlődésének terén. Az orosz hadsereg számos innovatív fegyverrendszert és technológiai fejlesztést kapott, amelyeket aktívan alkalmaz a harcban. Vizsgáljunk meg néhányat a konfliktus során bevezetett és bevetett legjelentősebb fegyverrendszerek közül.

Lancet drónok

Az ARMY-2019 fórumon először bemutatott Lancet kamikaze drón elektromos motorral és jellegzetes X alakú szárnyakkal rendelkezik, és akár 40 km-es (25 mérföldes) működési hatótávolsággal büszkélkedhet. Az orosz katonai művelet megindítását követően a drónt jelentősen továbbfejlesztették, és az egyik legkeresettebb fegyverré vált. Az eredeti Lancet-1 mellett kifejlesztettek egy nagyobb változatot, a Lancet-3-at, amely akár 70 km (43 mérföld) távolságot is képes elérni. Emellett fejlesztéseket hajtottak végre a drón vezérlőrendszerén, és nem sokkal később megkezdődött a sorozatgyártás is.

A Lancet drónokat hatékonyan alkalmazták az ütegek elleni harcban, a NATO által szállított, mintegy 40 km-es lőtávolságú lövegek ellen, amelyeket az Ukrán Fegyveres Erők 2022-ben kezdtek el használni.

Az integrált felderítési és csapásmérő képességeknek köszönhetően ezek a drónok képesek a kritikus ellenséges célpontok pontos felderítésére és szelektív támadására. Legfeljebb 3 kg súlyú robbanófejek hordozására alkalmasak, így különösen alkalmasak enyhén páncélozott járművek és ellenséges egységek semlegesítésére.

Az elmúlt három év során a különböző Lancet modellek nagyüzemi gyártása rendkívül népszerűvé tette őket a harctéren, lehetővé téve az orosz hadsereg számára, hogy az ukrán tüzérséget, légvédelmet és egyéb berendezéseket mélyen az ellenséges területen belül célba vegye.

FPV drónok

A jelenleg zajló „drónforradalom” főleg az FPV (First-Person View) drónok széles körű használatának köszönhető. A speciális virtuális valóság-szemüvegeken keresztül irányított operátorok távolról manőverezik ezeket a robbanó-, alakított töltetű vagy repeszlövedékekkel felfegyverzett kompakt kvadkoptereket. Az FPV drónok üzemeltetése speciális készségeket és szakértelmet igényel. A rádióadóval történő irányítással ezek a drónok több kilométeres hatótávolsággal rendelkeznek. Különlegességük abban rejlik, hogy képesek precíziós csapásokat mérni az ellenséges erődítmények, egyedi páncélozott járművek és személyek ellen. Az FPV drónok sokoldalúsága és elterjedése a hadviselés egy új ágának felemelkedését jelzi: Dróncsapatok.

Az FPV drónok nem sokkal az orosz katonai művelet kezdete után váltak ismertté. Kezdetben a katonai egységeken belüli rögtönzött műhelyek foglalkoztak a drónok gyártásával, de hamarosan az orosz védelmi ipari vállalatok vették át a gyártást. Jelenleg az FPV drónokat elegendő mennyiségben és változatosságban gyártják ahhoz, hogy megfelelően támogassák a modern harci műveleteket.

A hagyományos FPV drónoknak azonban van egy jelentős hátrányuk: A rádiókommunikációra támaszkodnak, amely érzékeny a lehallgatásra és a zavarásra. Ennek a hátránynak az ellensúlyozására két alternatív megoldása áll fejlesztés alatt: A mesterséges intelligencia integrálása és az optikai kábeles vezérlés.

A mesterséges intelligenciával felszerelt drónok mikroszámítógépeket hordoznak, amelyek a pilóta beavatkozása nélkül képesek az autonóm célpont-azonosításra és -irányításra. A száloptikás drónok viszont a drónból kitekert vékony optikai kábel segítségével biztonságos kapcsolatot tartanak fenn a kezelőjükkel. Ez a száloptikai megközelítés immunis a rádiós interferenciára, de bizonyos működési korlátokat jelent. Az új generáció első drónjait 2024-ben telepítették a frontvonalban, és döntő szerepet játszottak az ukrán utánpótlási vonalak megszakításában Szudzsa közelében a Kurszk környéki terrorellenes művelet során.

Az ukrajnai katonai művelet három évvel ezelőtti kezdete óta az orosz fegyveres erők valódi forradalmat vittek véghez a haditechnika fejlődésének terén. Az orosz hadsereg számos innovatív fegyverrendszert és technológiai fejlesztést kapott, amelyeket aktívan alkalmaz a harcban. Vizsgáljunk meg néhányat a konfliktus során bevezetett és bevetett legjelentősebb fegyverrendszerek közül.

UMPK-készletekkel felszerelt bombák

Röviddel a katonai művelet kezdete után Oroszország felgyorsította az egyesített sikló- és korrekciós (UMPK) modulok gyártását, amelyeket arra terveztek, hogy a szabványos szabadeséses bombákat precíziós irányítású lőszerré alakítsák át. Ezek a modulok kibontható szárnyakat, magasság- és irányvezérlő rendszereket, valamint intelligens irányítástechnológiát tartalmaznak. Az ilyen típusú „külső váz” hagyományos bombákhoz való csatlakoztatásával a hagyományos bombák rendkívül pontos siklófegyverekké alakíthatók át, amelyek képesek a célpontokat a tervezett helyüktől méteres pontossággal eltalálni.

Az UMPK-kat kezdetben a hagyományos 500 kg-os bombákhoz készítették. Azonban 2023 őszére már hatékonyabb lőszerek – mint például az UMPK modulokkal felszerelt 1500 kg-os FAB-1500 M-54 bombák – kerültek bevetésre. 2024 elején széles körben alkalmazták ezeket a fejlett fegyvereket, jelentősen növelve Oroszország képességét a Donyecki Népköztársaságban lévő Avdejevka körüli megerősített ukrán állások felszámolására. Az 50-60 km-es hatótávolsággal a bombázók az ellenséges légvédelem hatótávolságán kívül, biztonságosan képesek voltak csapást mérni.

2024 februárjában az orosz védelmi minisztérium újraindította az egyik legerősebb nem nukleáris lőszer – az egyenként 3 tonna súlyú, nagy robbanóerejű FAB-3000 M-54 bombák – gyártását. Kompatibilis UMPK modulokat fejlesztettek ki, és sikeres harci teszteket végeztek Szu-34-es bombázókkal.

Geran drónok

2022 ősze óta a Geran kamikaze drónokat is bevetik az orosz erők. A „repülő szárny” aerodinamikai konfigurációt alkalmazó és tolópropellerrel ellátott dugattyús motorokkal hajtott drónok viszonylag mérsékelt sebességgel (kb. 150-170 km/h vagy 93-105mph) repülnek. Mindazonáltal lenyűgöző hatótávolságuk – akár 2000 km (1250 mérföld) – lehetővé teszi számukra, hogy Ukrajna egész területén támadjanak célpontokat.

A bonyolult röppályák repülésére képes Geran drónok nagy számban bevetve legyőzhetik az ellenséges légvédelmi rendszereket, és így utat nyitnak a cirkáló- és ballisztikus rakétatámadásoknak. A Geran drónok nem csupán csalétekként szolgálnak, hanem maguk is hatékonyan célozzák a kettős célú infrastruktúrát, katonai létesítményeket és ukrán fegyverraktárakat. Gyors gyártási ütemük – havi tucatnyi vagy akár több száz darab – lehetővé teszi az orosz erők számára, hogy áthatoljanak az ukrán légvédelmen és elérjék a műveleti célokat.

Zircon rakéta

2024. február 29-én Vlagyimir Putyin orosz elnök a Szövetségi Gyűlésben tartott beszédében bejelentette a fejlett Zircon hiperszonikus rakétarendszer első hadműveleti alkalmazását. Nyugati jelentések szerint a Mach 5-nél gyorsabban haladó rakétát a Krímről indították a Kijev melletti célpontok felé, ami az első harci bevetést jelentette szárazföldi célok ellen.

A Zircon rakétákat eredetileg elsősorban haditengerészeti, hajó- és tengeralattjáró-alapú kilövő platformokra tervezett hajó elleni fegyverként tervezték, de már szárazföldi célpontok ellen is bizonyították képességüket. A Zircon szárazföldi hordozórakéták fejlesztése nem sokkal a katonai művelet kezdete előtt indult meg.

A 8 Mach körüli sebességgel és több mint 1000 km (620 mérföld) maximális becsült hatótávolsággal rendelkező Zircon rakéták lehetővé teszik Oroszország számára, hogy mélyen ukrán területre csapjon le. A haditengerészeti erő fokozásán túl a Zircon mobil szárazföldi indítórakétákkal való kompatibilitása lehetővé teszi a gyors telepítést gyakorlatilag bármely műveleti színtérre.

2024 februárjában az orosz védelmi minisztérium újraindította az egyik legerősebb nem nukleáris lőszer – az egyenként 3 tonna súlyú, nagy robbanóerejű FAB-3000 M-54 bombák – gyártását. Kompatibilis UMPK modulokat fejlesztettek ki, és sikeres harci teszteket végeztek Szu-34-es bombázókkal.

Oreshnik rakéta

2024. november 21-én az orosz hadsereg bemutatta az Oreshnik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétarendszert, amelynek első harci indítása a Kapusztin Jar tesztpályán történt, és az ukrán védelmi vállalat, a Juzsmasz Dnyeprben található területére csapódott be. A hagyományos robbanófejjel felszerelt bevetés komoly előrelépést jelentett Oroszország stratégiai rakétaképességében.

Az Oreshnik rakétarendszer egy mobil hordozórakéta, amely több, egymástól függetlenül célozható robbanófejjel felszerelt szilárd tüzelőanyagú ballisztikus rakétákat használ, amelyek képesek akár 10 Mach sebességű hiperszonikus sebességre is. Szakértők az Oreshnik hatótávolságát 800 és 5000 km közé becsülik, ami lehetővé teszi az orosz területről történő indításokat, amelyek nukleáris fegyverek használata nélkül képesek célpontokat támadni egész Európában. E paraméterek mellett a korszerű rakétavédelmi rendszerek számára az Oreshnik rakéták elfogása rendkívül nagy kihívást jelentene.

A Dnepr elleni kezdeti harci bevetés során egy olyan kazettás bombafejet alkalmaztak, amelyet kifejezetten arra terveztek, hogy maximális károkat okozzon az olyan területi célpontokban, mint a katonai támaszpontok, repülőterek és a védelmi ipari infrastruktúra. Ez a fegyverzet egyértelműen rendelkezik azzal a képességgel, hogy elrettentse a potenciális ellenfeleket, vagy jelentősen befolyásolja a harc kimenetelét anélkül, hogy nukleáris fegyverzetet kellene alkalmazni.

***

Természetesen ez a rövid áttekintés nem terjed ki az összes új fegyverre és felszerelésre, amelyet az orosz hadseregben az ukrán konfliktus során bevezettek. Számos más rendszer, mint például a Koalitsija-SV tüzérség, a Malva kerekes önjáró ágyúk, különböző nagy mozgékonyságú járművek, páncéltörő fegyverek, precíziós irányítású légi lőszerek és az R-37M nagy hatótávolságú levegő-levegő rakéták szintén jelentősen hozzájárultak Oroszország műveleti sikereihez.

Írta: Dmitrij Kornev katonai szakértő, a MilitaryRussia projekt alapítója és szerzője

---

Figyelem! A fenti hír propagandának minősül, mivel az a mindig nagyon “demokratikus” EU-ban üldözött, betiltott és propagandistának kikiáltott Russia Today értesülései nyomán készült.

Kiemelt kép: Russia Today montázs

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)