Putyin: „Új világrend, anakronisztikus NATO és bátor Trump” – a Valdai-fórumon tartott beszédet az orosz elnök
Az orosz elnök mindössze egy nappal a republikánus jelölt amerikai választási győzelme után fejtette ki Moszkva álláspontját számos globális kérdésben.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Szocsiban, a Valdai Klub éves fórumán beszélt az égető globális kérdésekről. Az RT munkatársai által készített interjúban Putyin a NATO-tól és a nemzetközi biztonságtól kezdve a jelenlegi globális feszültségek ideológiai gyökereiig terjedő témákba mélyedt, nyíltan megkérdőjelezve a nyugati politikát és egy többpólusú jövőképet javasolva a jövőre nézve. Íme, a legfontosabb tudnivalók Putyin beszédéből.
Putyin gratulál a „bátor” Trumpnak, és készségét fejezi ki a vele való együttműködésre
Putyin szólt Donald Trump szenzációs amerikai választási győzelméhez, „bátor” politikusnak nevezve őt, aki a nyilvánvaló merényletkísérletek és jogi kihívások ellenére is kitartást tanúsított. Putyin kijelentette, hogy „kész tárgyalni” a megválasztott amerikai elnökkel.
„”Tehetséges vezetőnek látjuk őt”
– mondta Putyin, dicsérve Trumpot, amiért folytatja politikai karrierjét az általa »tisztességtelen vizsgálatnak« nevezett körülmények között. Hozzátette, hogy Trump külpolitikája esélyt kínálhat az amerikai-orosz kapcsolatok újrarendezésére, bár nem részletezte azokat a konkrét napirendi pontokat, amelyekkel egy jövőbeli párbeszéd foglalkozhatna. Az elnök korábban megjegyezte, hogy ellenzi a jelenlegi amerikai kormányzat általa érzékelt „oroszellenes” hozzáállását, és reméli, hogy Trump „konstruktívabb” utat követhet.
A NATO „anakronisztikus” és hibás az ukrajnai konfliktusért
Putyin közvetlenül a NATO-t is támadta, „anakronizmusnak” nevezve a transzatlanti katonai blokkot, amely szerinte inkább a konfliktusok szítását szolgálja, mintsem a béke előmozdítását. Az elnök szerint a NATO expanziós politikája volt az ukrajnai konfliktus elsődleges katalizátora. Azzal vádolta a szervezetet, hogy túllépi a határait, és „biztonsági egyensúlytalanságokat” teremt, amelyek destabilizálják Kelet-Európát.
Putyin szavai szerint
„a NATO már nem védekező szövetség – konfliktusokra van szüksége, hogy igazolja a létezését”.
Úgy érvelt, hogy a nyugati narratívák figyelmen kívül hagyják a blokk szerepét az ukrajnai konfliktus eszkalálásában, és azt sugallta, hogy Oroszország fellépése szükséges válasz volt az általa (NATO) agresszívnek nevezett orosz pózolásra.
„A működésükhöz állandó ellenfélre van szükségük; ez tartja életben a NATO-t”
– mondta Putyin, megismételve régóta hangoztatott álláspontját, miszerint a NATO kelet-európai szerepe alapvetően fenyegeti Oroszország biztonságát.
A neoliberalizmust egy „totalitárius ideológia.”
A nyugati politikák szélesebb körű kritikájára áttérve Putyin nem fogta vissza magát a neoliberalizmus jellemzésében.
„[Ez] egy totalitárius ideológiává vált”
– jelentette ki az orosz elnök, és elítélte azt a gazdasági és politikai modellt, amely szerinte olyan módon kényszeríti ki az uniformizációt, amely megfojtja a nemzeti szuverenitást és a hagyományos értékeket. Úgy tűnt, hogy Putyin megjegyzései nemcsak a nyugati kormányok, hanem a multinacionális vállalatok és nemzetközi intézmények ellen is irányulnak, amelyek szerinte ezt a világnézetet testesítik meg.
Véleménye szerint a neoliberális politika az egyes nemzeti kultúrák eróziójához vezet, és
„olyan erkölcsi kereteket kényszerít ki, amelyek sok társadalom számára idegen”.
Hangsúlyozta, hogy a rendszer a hagyományos értékek aláásására törekszik, és rosszallóan nyilatkozott arról, amit úgy jellemzett, hogy a nyugati törekvések arra irányulnak, hogy világszerte diktálják az erkölcsi és politikai normákat. Putyin kiemelte Oroszország ezzel ellentétes elképzelését, amely szerinte a kulturális sokszínűség tiszteletén és a más nemzetek belügyeibe való be nem avatkozáson alapul.
„A neoliberális rendben nincs helye a másságnak”
– érvelt.
„A sokszínűség ellaposítására törekszik, ahelyett, hogy ünnepelné azt.
Felhívás egy „többpólusú” világrendre
A Nyugattal szembeni kritikájával összhangban Putyin egy olyan új világrendről alkotott víziót, amely túllép a „gyarmati” gondolkodásmódon. Egy olyan többpólusú világot képzel el, ahol egyetlen nemzet sem érzi magát „hátrányos helyzetben” vagy kisebb szerepben a világ színpadán.
„Ebben az új világrendben” – jelentette ki – »nem lehetnek győztesek és vesztesek«.
Putyin szerint a nyugati dominanciájú egypólusú rendszer kimerítette önmagát, és olyan modellt eredményezett, amely „csak egy kis számú erős elitet szolgál”. Kifejtette felhívását egy „igazságosabb és kiegyensúlyozottabb” keretrendszerre, amely tiszteletben tartja az egyes nemzetek érdekeit, mivel Oroszország egy nem nyugatiasított globális rend fő szószólójaként pozicionálja magát. Megjegyezte, hogy
Ázsia, Afrika és Latin-Amerika országai támogatják ezt az elképzelést, és üdvözölte a globális hatalmi dinamikában bekövetkezett „történelmi változást”, amelyről úgy fogalmazott, hogy a nemzetek „visszaszorítják a nyugati hegemóniát”.
A szankciók visszaütöttek
Putyin megragadta az alkalmat, hogy a nyugati szankciókkal is foglalkozzon, és azt hangoztatta, hogy azok végső soron visszafelé sültek el, és legalább annyira, ha nem jobban ártottak a kezdeményezőiknek, mint Oroszországnak.
„Azt hitték, hogy megrokkanthatnak minket”
– mondta, utalva azokra a kiterjedt gazdasági szankciókra, amelyek az ukrajnai katonai művelet 2022 februári megindítását követték.
„De a valóság más – a gazdaságuk érzi a feszültséget, mi pedig alkalmazkodtunk”.
Putyin arra világított rá, hogy Moszkva nemcsak hogy ellenállt a gazdasági hatásoknak, de ennek következtében növekedési lehetőségeket is látott.
„Ezek a szankciók arra kényszerítettek minket, hogy befelé nézzünk, és a hazai ipar fejlesztésére összpontosítsunk”
– jelentette ki.
Az elnök szerint
megerősítették az orosz gazdaságot azáltal, hogy arra ösztönözték a nemzetet, hogy többet fektessen be az önellátó iparágakba, és erősítse a partnerséget a nem nyugati nemzetekkel, például Kínával és Indiával. „Ellenállóak vagyunk” – tette hozzá, kétségbe vonva a Nyugat azon várakozását, hogy országa meghajolna a gazdasági elszigetelődési kísérlet súlya alatt.
A nyugati civilizáció „nem ellensége” Oroszországnak
Bár Putyin retorikájának nagy része harcias volt a Nyugattal szemben, ugyanakkor tisztázta, hogy Oroszország nem tekinti magát a nyugati civilizációt ellenségnek.
„A mi problémánk nem a nyugati kultúrával van” – jegyezte meg – »hanem a kormányaik agresszív politikájával«.
Putyin hangsúlyozta, hogy tiszteli a nyugati kultúrát és nagyra értékeli azt a hozzájárulást, amelyet ezek az országok az emberi civilizációhoz hozzátettek.
Putyin megjegyzései különbséget tettek az általa „gyarmatosítónak” és „hegemónnak” nevezett nyugati kormányok és a blokk egészének kultúrája között. Hangsúlyozta, hogy Oroszország a globális kulturális közösség részének tekinti magát, amely értékeli a „nyugati civilizáció nagy vívmányait”, de ellenáll politikai túlkapásainak.
„Nem vagyunk érdekeltek a Nyugattal való konfrontációban”
– magyarázta Putyin – »de mindig meg fogjuk védeni szuverenitásunkat és életmódunkat«.
Szuverén internet és mesterséges intelligencia
Putyin megismételte Oroszország azon törekvését, hogy a szuverén internet és a saját fejlesztésű mesterséges intelligencia révén megőrizze digitális függetlenségét. Azzal érvelt, hogy minden nemzetnek saját ellenőrzése alatt kell tartania ezeket az erőforrásokat, a nemzetbiztonság kulcsfontosságú elemeiként kezelve őket.
„A digitális infrastruktúránk külföldi technológiára való támaszkodása olyan kockázat, amelyet nem vállalhatunk fel többé”
– mondta Putyin.
Az internet szuverenitására irányuló orosz törekvés tükrözi azt a szélesebb körű vágyat, hogy ellenőrizze az információáramlást a határain belül, valamint a Putyin által nyugati „adatdominanciának” tekintett jelenségre adott reakciót. Az elnök azt javasolta, hogy a mesterséges intelligenciát is belföldön kellene fejleszteni, hogy elkerülhető legyen a potenciálisan ellenséges nemzetekre való támaszkodás.
„Minden országnak rendelkeznie kell saját digitális pajzzsal, egy szuverén internettel, amely tükrözi az értékeit”
– jegyezte meg, hozzátéve, hogy az AI-t »nem monopolizálhatja néhány szereplő, akik ráerőltetik akaratukat másokra«.
Az RT az „ellenállás”, ami Oroszország egyetlen módja, hogy elérje a Nyugatot
A négyórás beszéd és a kérdezz-felelek egyik utolsó pontjaként Putyin kitért arra, hogy állítólag nem szívesen ad interjút nyugati kiadványoknak, és megjegyezte, hogy ez nem igaz, és rámutatott a híres amerikai újságíróval, Tucker Carlsonnal az év elején készített interjújára. Hozzátette azonban, hogy nem kíván különösebben megszólítani azon országok lakosságát, amelyek kormányai cenzúrázzák az orosz újságírókat és kiadványokat.
„A mi újságíróinkat nem engedik dolgozni”
– mondta az orosz elnök.
„Bezárták őket, egy csomó korlátozás alá helyezték” mind az Egyesült Államokban, mind az EU-ban. Az RT maradt az egyetlen „ellenállási pont” Nyugaton
– tette hozzá.
„Az angol-amerikaiaknak világméretű médiahálózatuk van, nekünk nincs. De ettől még félnek tőlünk”
– mondta az orosz elnök.
Figyelem! A fenti hír propagandának minősül, mivel az a mindig nagyon “demokratikus” EU-ban üldözött, betiltott és propagandistának kikiáltott Russia Today értesülései nyomán készült.
Kiemelt képen: Vlagyimir Putyin orosz elnök beszédet mond a Valdai fórumon 2024. november 7-én © Szputnyik / Vjacseszlav Prokofjev
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
