Botrány: 27 ezer állás forog kockán – Magyar Péter kormánya két hónapja néma a munkaügyekben, miközben sorra zárnak be a gyárak
Miközben a Dunaferr utódvállalatai és a Nestlé is tömegesen küld el dolgozókat, a Tisza-kormányban több mint két hónapja nincs kijelölt felelőse a foglalkoztatáspolitikának – a szakszervezetek szerint ez a terület teljes leértékelődését jelenti.
Két hónap tétlenség, miközben dőlnek a gyárak
Május 13-án vette át hivatalosan az ország kormányzását a Tisza-kormány, ám az azóta eltelt bő két hónapban a munkaügyekért felelős államtitkári poszt betöltetlen maradt. A Magyar Közlönyben megjelent statútum-rendelet szerint a foglalkoztatáspolitika a szociális és családügyi minisztériumhoz került – ám Kátai-Németh Vilmos miniszter az általa kinevezett négy államtitkár egyikét sem bízta meg kifejezetten ezzel a területtel.
A miniszter június 12-én szólalt meg először a kérdésben, amikor Bokor Adrienn közigazgatási államtitkár társaságában vett részt egy szakterületi állománygyűlésen. Konkrétum azonban azóta sem született, csupán annyi hangzott el Facebookon, hogy a kormány „új foglalkoztatáspolitikát épít”, amelyben a magyar munkavállalók előnyt élveznének a vendégmunkásokkal szemben.
Sorra jönnek a gyárbezárási hírek
Amíg a kormányzati struktúra vontatottan áll össze, a valóságban zajlik a leépítés. A Nestlé Hungária múlt pénteken jelentette be diósgyőri üzemének bezárását, amely az év végéig 220 munkavállaló elbocsátásával jár. Ezzel párhuzamosan a Dunai Vasmű energiaellátását biztosító ISD Power felszámolója 150 fős csoportos létszámleépítést jelentett be – ez a mintegy 310 fős céget foglalkoztatók csaknem felét érinti.
A helyzet még súlyosabb a Dunaferrből kivált Dunarolling esetében, amely 2024 közepén még 2150 embert foglalkoztatott, mára viszont mintegy kétezer dolgozótól vált meg a cég. Ahogy arról a Nemzeti InternetFigyelő korábban is beszámolt, a Tisza-kormány első hónapjait sorozatos botrányok kísérték – a munkaügyi vákuum és a gyárbezárási hullám csak az egyik újabb fejezete ennek a mintázatnak.
Szakértők szerint a jelenség mögött több tényező húzódik: a stagnáló német gazdaság, a kínai versennyel szemben egyre versenyképtelenebb német autóipar – amelybe a magyar beszállítói lánc szorosan beépült -, valamint a forint gyors felértékelődése. Utóbbi kísérteties hasonlóságot mutat a 2002-es kormányváltás utáni helyzettel, amikor a forint erősödése gyárbezárási hullámot és 6 százalék közeli munkanélküliségi rátát eredményezett.
A szakszervezetek hiába leveleznek a minisztériummal
Május 27-én a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma is nyílt levélben fordult a kormányhoz, aggodalmukat fejezve ki amiatt, hogy nincs önálló, dedikált felelőse a foglalkoztatáspolitikának. Álláspontjuk szerint hibás irány, ha ez a terület széttagoltan, világos politikai felelősség nélkül működik.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség tíz pontos javaslattal kereste meg a kormányt, a kérdés a június 11-i kormányinfón is elhangzott. Magyar Péter válaszában – szokásához híven – inkább az előző kormányt kritizálta, mintsem érdemi választ adott volna a felvetésre.
Ősszel jöhetnek a minimálbér-tárgyalások – felkészületlenül
A helyzetet tovább nehezíti, hogy ősszel megkezdődnek a minimálbér-tárgyalások, miközben az sem tisztázott, hogy a korábbi kormányzat csúcsszerve, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma egyáltalán fennmarad-e. Források szerint a szakterület évek óta elöregedett, a szakigazgatás leépült, és alig maradt munkavédelmi ellenőr az országban – gyakorlatilag a nulláról kellene felépíteni a struktúrát, miközben a válság már zajlik.
Szerző: Bős Zoltán
Kiemelt képen: Dunaferr
#TiszaKormány #MagyarPéter #Dunaferr #Nestlé #Munkaügy #Gyárbezárás #Munkanélküliség #Szakszervezet #Foglalkoztatáspolitika
