Hirdetés

Védett Társadalom Alapítvány: VERSENY KIZÁRT!

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

Már egy hete csak a Versenyre gondolok, és kapar a torkom, szorítja a sírás. Történt ugyanis, hogy a Nemzetközi Zenei Versenyek Szövetsége április 19-én közzétett egy állásfoglalást, miszerint azonnali hatállyal kizárják köreikből a Csajkovszkij-versenyt. Azon most lebbenjünk túl, hogy ezt általában nem állásfoglalással intézik, hanem előterjesztéssel, amelyről szavaznak, de hát Istenem, lehet, hogy rossz a fordítás. De az már megérdemel egy csepp figyelmet, amivel az elnök és a főtitkár indokolja a döntést:

„Bár a Csajkovszkij-verseny korábbi díjazottjai korunk és minden idők legnagyobb művészei közé tartoznak, a szervezet elhatárolódik attól az erőszakos háborútól, amit Oroszország Ukrajna ellen indított, ennek fényében pedig a jelenlegi orosz vezetés által támogatott nemzetközi verseny kizárása mellett döntöttek. A szervezet vezetői ezzel együtt hozzátették, hogy ELSŐDLEGES FELADATUK a fiatal tehetségek támogatása, ezért fenntartják korábbi álláspontjukat, miszerint ellenzik az orosz művészek nemzetközi versenyektől való eltiltását.”

Az első, Csajkovszkij nevével fémjelzett nemzetközi komolyzenei vetélkedést Moszkvában rendezték 1958-ban, a hidegháború legfagyosabb évében, és nagy meglepetésre egy zseniális amerikai zongorista, Van Cliburn nyerte. A legutóbbit 2019-ben bonyolították, akkor már két helyszínen, az orosz fővárosban és Szentpéterváron. A zenekedvelő közönség áhítattal követhette élőben és online az izgalmas koncerteket, a világ legtehetségesebb zongoristái, vonósai, fúvósai és énekesei mérték össze tudásukat. A nemzetközi zsűriben két hazai kiváló művészünk is részt vett, Baráti Kristóf és Várdai István. A következő verseny 2023-ban esedékes, és nem értem, mire ez a nagy kizárásos sietség. Hisz hetente röppentik fel a hírt arról, hogy milyen beteg Vlagyimir Putyin, ki tudja, talán jövőre már nem ő lesz az elnök. Aztán szívből remélem, és Isten adja, hogy a háború is véget érjen, akkor miért is kell eltörölni a föld színéről a komolyzene Olimpiájának számító versengést?

Belegondoltak abba a nagytekintélyű WFIMC urai, hogy mit tesznek? Éppen a fiatalokkal, akiknek eddig, ha itt sikerült nyerni, kitárult a világhír kapuja? Öncsonkolás gyanúja merül fel bennem, de egyszerűbben is fogalmazhatok, a Szövetség lábon lövi magát, miközben azt hangoztatja, hogy mennyire fontos neki az ifjú művészjelöltek előmenetele. Hát hogyne, hacsak nem arról van szó, hogy a patinás, svájci, genfi székhelyű grémiumot a kinyilatkoztatás szelleme is áthatja.

Régi emlékek jutnak eszembe, Boszniában dolgoztam 5 évig a háború után. A megnyomorított országot Nemzetközi Közösség irányította, élén a Főmegbízottal. Komoly tapasztalatom volt, hogy a többséget csak a fizetés érdekelte, Bosznia-Hercegovina mint ország, NEM. Tisztelet a kivételnek, mert olyan is akadt, de a nyugati gőg országaiból akkreditált munkatársak nagy része csak leereszkedett a Balkánra, megtanulni, megérteni nem akarta az ott élők szándékait, szokásait, lelkét. Maradt a képmutatás, miként napjainkban is. Most olvasom, hogy az Európai Unió 6 országa, 2015-2020 között, a szigorú embargóra fittyet hányva, fegyvert adott el Oroszországnak. Most azok a sorozatlövők is döröghetnek Ukrajnában.

Megbolondult a világ. A régi görögök még tudták, hogy az élet egyik legfontosabb rendező elve: a MÉRTÉK. Ma viszont tobzódik a MÉRTÉKTELENSÉG. Mindenben. Sietni kell, nincs idő mérlegelni, gondolkodni, mert öntik ránk az információt, és reggeltől estig állást kell foglalni valamiben. Abban is, amiben még nem vagyunk eléggé tájékozottak, hogy tisztán lássunk. Emlékezhetünk: a New-Yorki Carnegie Hall és a Metropolitan Opera tessékelt ki világhírű orosz művészeket a pódiumról, szinte azonnal, hogy kitört az ukrán-orosz háború. Azóta pedig felfeslett a szövet, a játszma két világhatalom között zajlik, Amerika a főnök, és kíméletlenül feláldozta Ukrajnát és népét a nemzetközi sakktáblán.

Genfből talán ez nehezebben felismerhető, a jólét délutáni fényei néha kissé torzítanak. Lelkük rajta. A szenvedők oldalán állok, ez egyértelmű, de vérzik a szívem a „járulékos” veszteségért is, amit hirtelen megfelelési kényszerből követhetett el a Nemzetközi Versenyek Zenei Szövetsége. A világ komolyzenei kultúrájából tört le egy darab és ezzel bizony hosszú időre valamennyien kevesebbek lettünk.

Kiss Gyöngyi

Védett Társadalom Alapítvány

Facebook hozzászólások

toggle
%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás