Vajta Dénes: Medvegyev (és Putyin) új Oroszországa


Kérjük ossza meg a tartalmat! Csak egy kattintás!

Szeptember 10-én az orosz miniszterelnök egy rendkívüli üzenetben fordult honfitársaihoz az interneten. Az üzenet őszintén számot vet Oroszország múltjával és jelenével, majd frázisoktól mentesen felvázolja egy humánus modernizáció lehetőségeit.

Habár a kifejezés „új Oroszország” minket, magyarokat azonnal haladó halandzsázóink „új Magyarországára” emlékeztet, akiknek receptjeitől Isten óvjon mindenkit, Medvegyev olvasva gyorsan más következtetésekre jutunk. Egy hazájáért aggódó és dinamikusan tenni akaró ember képe bontakozik ki előttünk.

Rögtön a lényegre tér; „Egy olyan primitív népgazdaság legyen Oroszország jövője, amely nyersanyagokra és járványszerű korrupcióra épül fel?” Mielőtt választ adna a kérdésre konkrét helyzetelemzést ad. Megállapítja, hogy Oroszország még ma is a szovjet örökség alatt nyög. A gazdaság hatékonysága, a demokratikus intézmények beágyazottsága a társadalomba rendkívül alacsony, az állam nem törődik az egyénnel, a demográfiai görbe – habár javult – még mindig negatív. Egy ilyen állam nem képes huzamosan vezető szerepet játszani. Csak saját szellemiségünk sokoldalú kibontakoztatása és a vállalkozások fejlesztése lehet a kiút, állapítja meg az orosz miniszterelnök.

Modernizáció, de nem Nagy Péter és a bolsevikok módján

Felállít egy sorrendet az ország modernizálására, ami nemcsak az államapparátust érinti, hanem a szociális állapotokat is. Megállapítja, hogy Nagy Péter és a bolsevikok modernizációs útja túl drága és embertelen volt. A korrupció annyira áthatotta az országot, hogy az már nemcsak a közigazgatást, hanem az üzleti szférát is megbénítja. Ostorozza a paternalista magatartás visszahúzó erejét. Harcba száll azokkal, akik szerint ezek a jelenségek már megváltoztathatatlanul az orosz hagyományok részét képezik. De Medvegyev hangsúlyozza, hogy a változásokat csak erőszakmentesen, meggyőzéssel szabad szorgalmazni; „Nem konfrontáció által, hanem az egyén, a társadalom és a kormány érdekeinek harmonizációjával”.

Medvegyev öt stratégiai vektora

Medvegyev szerint Oroszország egy kiváló történelmi lehetőség előtt áll, hogy megújuljon és egy szabad, virágzó és erős országgá váljon. Hangsúlyozza, hogy különösen öt stratégiai hordozóerőt kell kifejleszteni. Először is a termelés hatékonyságát kell javítani, különösen a transzport és az energiaszektorban. Másodszor a nukleáris technológiát kell egy minőségileg magasabb szintre emelni. Harmadszor támogatni kell az információs technológiák fejlesztését. Negyedszer az információk továbbításának a technológiáját a földön és a világűrben pártolja. Ötödször orvosi műszerek és gyógyszerek fejlesztését tűzi ki célul.

Az öt stratégia mellett a mezőgazdasági-ipari komplexum, a vidéki emberek életszínvonalának az emelése Medvegyev célja. Mindezek a célok nemcsak egy kívánságlista – hangsúlyozta az orosz miniszterelnök -, hanem a kormány által már a részletekben kidolgozott tervek, amelyek a társadalmi, tudományos és technológiai kreativitást támogatják. Ezért a jövőben óriási szerepet kap a fiatal tudósok és feltalálók támogatása.

Kreatív külföldiek meghívása Oroszország modernizálásához

És most jön az igazi meglepetés. Az orosz kormány ezt nemcsak az oroszokra, hanem külföldiekre is kiterjeszti, akik hajlandóak Oroszországban dolgozni; „Minden támogatást megadunk állami és privát cégeknek, amelyek keresletet teremtenek innovatív termékekre. Külföldi cégeknek és kutatóintézeteknek a legelőnyösebb lehetőségeket megadjuk, hogy Oroszországban építsenek fel kutató- és fejlesztési intézeteket. A legjobb tudósokat és mérnököket fogjuk az egész világból alkalmazni. A legfontosabb, hogy a fiatalok megértsék, hogy a leglényegesebb versenyelőnyök a tudás, amivel mások nem rendelkeznek, az intellektuális fölény, s a képesség olyan dolgokat gyártani, amikre az embereknek szükségük van.”

Humán értékeken nyugvó innovatív gazdaság

Természetesen nem lehet egy innovatív gazdaságot máról holnapra felépíteni – véli Medvegyev. Az csak egy humanista kultúra részeként válhat valóra. Oroszországnak meg kell találnia a neki megfelelő demokratikus berendezkedést, s bár tanulni akar mindenkitől, nem másolhat senkit, mert az nem kreatív, az nem működőképes. Medvegyev nagy reményeket fűz az információtechnológiához abban a tekintetben is, hogy az átláthatóságot elősegíti, és ezzel a korrupciót visszaszorítja. Oroszország politikai kultúrája egy szabad, kritikusan gondolkodó, öntudatos nép kultúrája lesz, amely képes lesz a pártokon felüli konszenzus kialakítására a legfontosabb kérdésekben. De nem szabad semmit elhamarkodni – int Medvegyev -, mert meggondolatlan politikai reformok Oroszországot már nem egyszer katasztrófába sodorták. Konfuciust idézi: „Türelmetlenség kis dolgokban tesz tönkre nagy eszméket”. Az orosz elnök ezt így értelmezi; „Reformokat a népért, nem a népet a reformokért”, amit a mi haladárjaink is meghallgathatnának. Azt is látja, hogy a korrupció az önkény előkészítője és az egész orosz közigazgatási és jogrendszer reformokra szorul. Ennek a mércéje, hogy a köz és ne kiváltságos egyének érdekeit képviselje.

Oroszország nyitni akar

Oroszország minden más állammal kész együttműködni az egyenrangúság és a kölcsönös tisztelet alapján – mondja Medvegyev. Hangsúlyozza, hogy Oroszország kétszer is megállította az egész világot fenyegető önkényuralmat, Napóleont és Hitlert. De a belső nyitás Oroszországnak még fontosabb, ismeri be, mert „korrupt tisztviselők és semmittevő vállalkozók kedélyesen berendezkedtek. Meg van mindenük és elégedettek. Azzal foglalkoznak, hogy a szovjet ipar maradványaiból a profitot kisajtolják és a természeti kincseket, amely mindnyájunké, elpazarolják… De a jövő nem az övék, hanem a miénk. És mi abszolút többségben vagyunk. Mi türelmesen, pragmatikusan, folyamatosan és kiegyensúlyozottan cselekedni fogunk. És máris cselekszünk, ma és holnap is. Legyőzzük az elmaradottságot és a korrupciót. Egy új Oroszországot teremtünk. Előre Oroszország!”

Tanulságok számunkra

Összehasonlítva magyar politikusokkal, Medvegyev különösen elismerést érdemel. Feltárja a valódi bajok lényegét, s csak kis mértékben fordul a régi szólamokhoz, mint felzárkózás a Nyugathoz, termelés- és életszínvonal-emelés. Inkább egy bársonyos új civilizáció képe kezd kibontakozni, amelynek azt kell megtermelnie, amire az embereknek szükségük van. Akkor is, ha ez még csak a vágyak szintén létezik, s a valóságban még folytatódik a narodnyikok és a westlerek harca. Medvegyev túllép a nyugati politikusok kritikátlan GDP- és növekedésorientált eszmevilágán és – főleg – egyértelműen a demokratikus jogállam mellett teszi le a voksot. És ne feledjük: Putyin óta Oroszország sokszor kiállt a globalizáló, azaz kíméletlenül újragyarmatosító, újrakasztosító Nyugattal szemben a jogállam védelmében. Bár vannak olyan „realisták”, akik szerint Medvegyev és Putyin is végső soron a háttérhatalom által irányított, a játszma még nem dőlt el. Így Magyarországnak igenis ígéretes lehetőségeket kínálna az orosz kapcsolatok sokkal intenzívebbé fűzése. Hazánk éppúgy a megsemmisülés szélén áll, mint a 17. században, és megmaradását hasonlóképpen a két hatalmi tömb közötti egyensúlyozásban találhatja meg. Kínát is beleértve a keleti tömbbe, természetesen. Vagy akár a nemrég megalakult BRIC (Brazília, Oroszország, India, Kína) csoportra is gondolhatunk. Magyarország súlyát ezekben a tömbökben, egy szebb jövőben sem gazdasági fontossága szabja meg, hanem az, amivé válnia kell; kulturális nagyhatalommá. A magyar kultúra mellérendelő, demokratikus jellegű gyökerei, a Szent Korona eszme állam- és a népek együttélését szabályozó bölcsessége összekötő szerepre predesztinálják hazánkat Nyugat és Kelet között. „A verseny (a világpolitikában) a szerint dúl, hogy ki, kinek a mintaadását támogatja.

Szerényen magunkba nézve azonban eredményesebbek lehetnénk, sőt bizonnyal sikeresek leszünk, mert akkor feltámadhat végre a sikerességbe vetett magyar hit, amely azonos az egész emberiség boldogulásával, ami minden élő ember célja kell, hogy legyen. Egyúttal e saját elv érvényesítése ellenőrzi a többi versengő nemzetet: komolyan gondolják-e és betartják-e ezeket az elveket, vagy csak megtévesztésként és saját előnyükre, látszólag kötelezik el magukat az emberi egyetemesség mellett, s valójában külön, továbbra is a mi kárunkra és a többi hasonló ellenére akarnak szűkösen boldogulni. Ez az igazi Regnum Marianum eszme, amely mintaként megvalósulva az emberiség számára, egyetemessé teszi a Szent István-i felajánlást.” (Cser Ferenc – Darai Lajos: Európa mi vagyunk)

Vajta Dénes

Nemzeti InternetFigyelő

Facebook hozzászólások

Várjuk véleményét itt! (a hozzászólások moderáció után jelennek meg)

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Read previous post:
Dohán Mihály: Oroszország, az Amerikai Egyesült Államok és a többiek (13. rész)
Vass István: Parlamenti hőbörgés
Lengyel Károly: Csámpás diktatúra
Close