Szigorúan bizalmas! Péter Gábor, életfogytiglanra ítélt fogoly, beadványa az MDP Pártbizottságának

Péter Gábor és Rákosi Mátyás, a két skorpió
Péter Gábor és Rákosi Mátyás, a két skorpió. Egymás páncélzatán keresték a repedést. Rákosi talált!

NIF: Péter Gábor hosszú írása a börtönben, -mint életfogytiglanos ideje volt-, a magyar ellenes párhuzamos társadalom vérengző fenevadnak az anatómiáját tárja elénk!

Péter Gábor beadványa a börtönben, 1956

Szigorúan bizalmas!

Tudatában vagyok annak, hogy magas Pártbizottság részére írok. A lelkiismeretem szavára hallgatok, mely azt diktálja, a pártnak mindent tudni kell! Az igazat! A valóságot! Lelkiismereti kérdést csinálok abból, hogy az igazat írjam. Kötelez erre 30 éves munkásmozgalmi múltam.

1. 22 évig voltam a Kommunista Párt tagja.
2. 20 évig voltam a Párt KV-nek tagja, az illeg[ális] pártnak is.
3. 1932-ben illegális kongresszusi küldött voltam Moszkvában.
4. 1942-45 (majdnem 3 évig) mély illegalitásban dolgoztam, harcoltam a fasizmus, a háború ellen!
5. Nyolc évig voltam az Államvédelmi Hatóság vezetője.
6. Hatszor voltam a Szovjetunióban. A Szovjetunió elvitt Szocsiba, Kiszlovodzba, Barvihára.
7. Kétszer voltam Sztálinnál (aki szeretettel ölelt magához).
8. Voltam Dimitrovnál (aki hozzám nagyon jó volt).
9. A Szovjetunió, a szovjet emberek mentették meg az életemet kétszer. (Először 1945. januárban. Másodszor 1953. júniusban.)
10. A becsületes múltú kommunista, Simon Jolán férje vagyok.

(Szerk.: Simon Jolánnak Wallenberg adott ki menlevelet, lásd tegnapi cikkünket!)

Mindez arra kötelez, hogy kövessem a párt részére lelkiismeretem szavát. Leírjam az igazat – személyre való tekintet nélkül. Mert a pártnak mindent tudni kell! Ezért kérettem a Pártbizottságot, hogy hallgassanak meg! Kezdem azzal, hogy május 4-én miért nem tártam fel a Pártbizottság előtt mindazt, amit most itt elmondok.

1956. április 16-án, hétfőn délben Bakos ügyészségi főosztályvezető elé vezettek, aki a következőket mondta: ,,A pártból jöttem. Az ügyészségen vagyok. Írja le a Rajk-, Kádár- és a katonai ügyek hogy történtek, a valóságnak megfelelően.” Kezdtem ismertetni. Azonban amikor Rákosi Mátyás nevét kiejtettem, közbevágott, rám szólt: ,,Az Öregről ne beszéljen!” Kétszer is rám szólt: ,,Az Öregről ne beszéljen!” – Márpedig Rákosi Mátyásról nem beszélhetek, nincs lehetőségem az igazat megmondani. Írásban kértem a kérdéseket. Másnap, április 17-én, kedden de. 11 órakor újra megjelent Bakos ügyészségi főosztályvezető. Megismételte: ,,Az Öregről ne beszéljen! ” És átadta a mellékelt kérdéseket:

1. Belkinnek milyen szerepe volt ezekben a vizsgálatokban?
2. Hogyan nézett ki a párt ellenőrző munkája ebben az időben?
3. A bírói, ügyészi szervek szerepe milyen volt? Hogyan születtek az egyes ügyekben a bírói határozatok?

Képtelen vagyok ezekre a kérdésekre válaszolni anélkül, hogy Rákosi Mátyásról ne beszélnék. Miért? Mert Rákosi Mátyástól kapta Belkin a Rajk-ügy irányítását! Ez a valóság! Rákosi Mátyás Belkinnel beszélte meg a Rajk kihallgatására vonatkozó összes kérdéseket. Ezekről a megbeszélésekről Belkin a következőket mondta:
,,Heves viták folynak köztünk. Majdnem mindig összeveszünk. Mindig többet és többet akar. Sose elég. Most már az kell, hogy Rajk meg akarta ölni Rákosit. Ha benne van a jegyzőkönyvben, azt mondja: Na ugye, mondtam magának. Ha nincs benne: Maguk nem ismerik az itteni viszonyokat! Ezek magukhoz akarták ragadni a hatalmat! Bennünket meg akartak ölni!!!” (?)

1949 nyár derekán Belkin Makarov ezredes és Szűcs jelenlétében azt mondta:
,,Újra összeszólalkoztunk az Öreggel. Azt akarta, hogy Brankovtól vegyek ki egy jegyzőkönyvet, mely szerint utasításra állt át. Nem vállaltam!” Ebben Belkin nem hazudott! Mert még be sem fejezte, amikor Rákosi Mátyás felhívott telefonon, és utasított, hogy Brankovtól vegyek fel egy jegyzőkönyvet, mely szerint ,,utasításra állt át” . Hozzátette: ,,Nem értem a Belkint; miért nem akarja ezt megtenni?! ” Belkin Rákosi Mátyáshoz hetenként háromszor járt be. Több esetben Makarov ezredessel együtt. Órákat töltött ott. Rákosi Mátyás utasítása alapján folytatta Belkin Rajk ,,kihallgatását” . Rákosi Mátyás utasításait egy könyvbe beírta. ,,Milyen kérdésekre kell Rajkot kihallgatni ? ” Ennek eredményeként készültek Rajk és társainak ,,vallomásai”. Rajk és társainak záró jegyzőkönyvei!

1949. augusztus második felében Rákosi Mátyás (Szabó József u.) lakásán összejöttünk négyen: 1. Rákosi Mátyás, 2. Jankó Péter, 3. Alapi Gyula, 4. Péter Gábor a Rajk-ügy tárgyalásának megbeszélésére. Ezen a megbeszélésen Rákosi Mátyás megadta a ,,szempontokat ” , utasításokat Jankó Péternek mint bírónak, Alapi Gyulának mint ügyésznek a Rajk-ügy tárgyalásának menetére. Jankó Péter, Alapi Gyula az itt kapott utasítások alapján folytatták le a tárgyalást. A Rajk-ügy vádiratát elejétől végig Rákosi Mátyás szerkesztette. ,,Az ügyész csak a paragrafusokat készítse el! ” – mondta Rákosi Mátyás.

Rákosi Mátyás a saját maga által szerkesztett vádiratot külön repülőgépen Moszkvába vitte. Amikor Moszkvából visszahozta a vádiratot, a következőket mondta: ,,Hozzá ne nyúljanak! Ezen egy vesszőt ne változtassanak! Ennek így kell kijönni!” (Ezzel is adtam tovább Décsi Gyulának.) A tárgyalást megelőző napokban Rákosi Mátyás megkérdezte tőlem: ,,Mondja, az ügyész a vádiratot el fogja tudni úgy mondani, mintha a saját szavai lennének?” ,,Majd megtanulja ” – feleltem. Rákosi Mátyás önelégült mosollyal hozzátette: ,,Ugye örülne az ügyész, ha ilyen vádiratot tudna írni?”

A tárgyalás előtt Belkin bement Rákosi Mátyáshoz a tárgyalás előkészítését, lefolyását megbeszélni. A megbeszélés alapján Belkin a bíró, az ügyész részére a vádlottakhoz intézendő kérdéseket elkészítette. A Belkin által a bíró és ügyész részére elkészített kérdéseket a tárgyalás előtt átnézésre, jóváhagyásra Rákosi Mátyáshoz beküldtem. Rákosi Mátyás a tárgyalással kapcsolatban 1. a vádlottak vallomásait, 2. a bíró kérdéseit, 3. az ügyész kérdéseit, 4. a vádbeszédet, 5. a védőbeszédeket, 6. az utolsó szó jogán a vádlottak mit akarnak mondani – szóról szóra elolvasta. Szóban és írásban megjegyzéssel ellátta. Jóváhagyta.

A tárgyalás terméből Rákosi Mátyás szobájába hangszóró volt felszerelve. Az egész tárgyalás menetét végighallgatta. A szobájába – a Rajk-ügy tárgyalásának menetére – egy külön telefont szereltetett, mely a tárgyalási terem emeletén hozzám vezetett. Ezen a telefonkészüléken gyakran felhívott, és a bíró, ügyész (vádlott) részére folyamatosan újabb és újabb kérdéseket, utasításokat adott: ,,A bíró keveset beszéljen! A vádlottat hagyja beszélni!” ,,Ez a vádlott jó lett volna, ha még tovább beszél!” ,,Látja, ez a baj, nem politikus ember ez a bíró! Nem tudja, hogy kell csinálni! ” ,,Ahogy itt hallgatom, a hajam az égnek áll! ” ,,A bíró minek vág közbe mindig a kérdéssel?! Miért nem hagyja a vádlottat kibeszélni?!” ,,Szünet előtt ne zárja le a vádlott kihallgatását, felmerülhetnek újabb kérdések, amit a szünet alatt meg kell beszélni. ” ,,Meddig akarja ma folytatni a bíró a tárgyalást?! 3 órakor okvetlenül be kell fejezni! Különben a reggeli sajtó nem tudja közölni. Az esti adásban a rádiónak is közvetíteni kell! ” Ezek voltak az utasítások a bíróság részére.

Rákosi Mátyás utasításai a vádlottak részére:
– ,,Mondja, meg lehetne azt csinálni, hogy Szőnyi mondja a következőt: ť A nyomozó szervekről azt terjesztették, hogy a vádlottaknál kényszerhatást, aktedront alkalmaznak. Mint vádlott és orvos kijelenthetem, meggyőződtem, hogy ebből egy szó sem igaz! ” (És Szőnyi mondta.) Rákosi Mátyás utasított, hogy ,,a bíró Rajktól kérdezze meg: Na és mi volt a céljuk? Rajk válaszolja: ť A földet visszaadni a földbirtokosoknak! A gyárat a gyárosoknak! ” (Így történt.) Rákosi Mátyás: ,,Meddig lesz még szünet? Folytassák a tárgyalást!” A tárgyalás újra megindult.

Rákosi Mátyás, a tárgyalás folyamán így határozta meg a bíró, az ügyész kérdéseit, a vádlott válaszait. A tárgyalás teljes menetét. Még a tanúkat is Rákosi Mátyás választotta, illetve jelölte ki az őrizetesek közül. (Hozzátette, hogy a tárgyalás termében adjunk olyan látszatot, mintha szabadlábon lévő tanúról lenne szó. Így került Hrubár Szjubica – aki a jugoszlávok ellen tanúskodott – kezébe elegáns ridikül és öltözetnek elegáns utcai kosztüm, hogy olyan benyomást keltsen a tárgyalás [külföldi újságírók] közönségéből, mintha az utcáról most lépne a tárgyalóterembe.) A tanúk feladatát Rákosi Mátyás meghatározta. A tárgyalás közben váratlanul beiktatott kérdések a bírót – nemegyszer – megzavarták. A bíró nem mindig volt elég rugalmas hirtelen átkapcsolni a legújabb kérdéseknek megfelelően.

Az előadottakat bizonyítani tudják: Jankó Péter bíró, Alapi Gyula ügyész, Décsi Gyula elítélt. De tud róla Belkinen kívül számos szovjet állampolgár, akiknek neveit érthető okok miatt nem írom le. Be kell vallanom, a védőkre vonatkozó kérdéseket Rákosi Mátyás nem Belkinnel, hanem velem beszélte meg. A védők életrajzát előzőleg beküldtem. Rákosi Mátyás az életrajzok alapján választotta ki a megfelelőket. Az egyes vádlottakra meghatározta, kinek ki legyen a védője. Hozzátette: ,,A Rajk védője valami csúnya zsidó legyen! ” Amikor a védők által előre előkészített védőbeszédeket (amit a védők szó szerint nem szívesen írtak le, mert szokatlan, felolvasni a védőbeszédet, törvénytelen is) bevittem Rákosi Mátyáshoz – aki előttem minden védőbeszédet elolvasott -, közben ilyen megjegyzéseket tett: ,,Ennek a védőnek beszéde majdnem vádbeszéd. Ez mégis védő. Védje is! Mondja azt, vegye a bíróság figyelembe a vádlott beismerő vallomását és őszinte megbánását . ” Egy másik védőbeszédre megjegyezte: ,,Ki javasolta ezt a védőt? A hajam az égnek áll! Ha a régi világban egy védő így mert volna beszélni, letartóztatták volna!” Rákosi Mátyás a következőket mondotta: ,,A vádlottak az utolsó szó jogán hivatkozzanak büntetlen előéletükre, és mondják azt, hogy tettüket (?) megbánták!” Így folyt le Rákosi Mátyás rendezése mellett a Rajk-ügy tárgyalása!

Ítélet előtt egy nappal Rákosi Mátyás áthívott a pártba. Szobájában kabátzsebének belső zsebéből kivette pénztárcáját. Belőle egy 10 cm hosszú és 5 cm széles papírlapot. A papírlapra rá volt írva Rajk Lászlónak és társainak neve. Ítélete! – Rákosi Mátyás kézírásával. Így születtek a ,,bírói határozatok” ! Így lett kimondva Rajk László és társai fölött a halálos ítélet! Kérdem, hogy mondjam el az igazat, ha ezeket nem mondhatom el?

Ítélet után

Rákosi Mátyás azt mondta: ,,Adjon a bírónak, ügyésznek szép ajándékot! Belkinnek adjon egy szép autót! Az ÁVH-sokat – akik a Rajk-ügyben részt vettek – terjessze fel kitüntetésre!” 
Rákosi Mátyás a Sportcsarnokban a budapesti pártfunkcionáriusok előtt, a következőket mondta: ,,Az ÁVH Péter Gábor elvtárs vezetése alatt nem végzett rossz munkát.” (?!)

A Rajk-ügy nemzetközi elágazása.

Mint ismeretes, Rajk őrizetbe vételét megelőzte Szőnyi Tibor őrizetbe vétele. Szőnyi őrizetbe vételének előzménye a Svájcból érkezett ,,bizalmas jelentés”. Amikor 1949. február elején Farkas Mihály behívott a pártba, és először beszélt a Szőnyi Tibor elleni gyanúról (miközben a ,,svájci jelentést ” felmutatta, és Szőnyi telefonlehallgatására utasítást adott), azt mondta: ,,Erről összesen hárman tudunk: Rákosi et., te meg én.” (Nincs okom kételkedni Farkas Mihály idevonatkozó szavaiban, mert a jelenségek akkor engem megerősítettek.) (R. M.: ,,Fieldet Prágába kellene csalni.”) Ebben a svájci ,,bizalmas jelentésben” fordul elő Noel Field neve először (mint akivel Szőnyinek az amerikaiak részéről kapcsolata volt). Field a nyomozás szempontjából fontos, kívánt személy volt. Bizalmas értesülésünk volt arról, hogy Field időközönként Prágában meg szokott jelenni. – Rákosi Mátyás azt kérdezte: ,,Mondja, a csehek megtennék, hogy Fieldet Svájcból Prágába csalják, és nekünk átadják? ” – ,,Igen” – válaszoltam.

A cseh ÁVH-szervekkel szívélyes, szoros kapcsolatunk volt. Megkértük őket, ha Field megjelenne Prágában, értesítsenek bennünket. Field beesett Prágába. A cseh ÁVH vezetője Field érkezéséről azonnal értesített. Kértem, konspiráltan fogják le. Adják át nekünk. Azt válaszolta, ,,Gottwald hozzájárulására van szükség” . ,,Ha Rákosi Mátyás kéri, Gottwald beleegyezik.” Rákosi Mátyás kérte Gottwaldtól. Gottwald beleegyezett. A csehek Prágában Fieldet a szállodából kicsalták. Elaltatták. Konspiráltan átadták. Így került hozzánk Noel Field. Field vallomást tett nemcsak Szőnyiről, hanem majdnem minden népi demokratikus országban voltak olyan kommunista ismerősei (még Németországban, Ausztriában is) vagy kapcsolatai, akik a háború alatt Svájcban, az amerikai segélyszervek részéről anyagi támogatásban részesültek. Field ilyen vallomásában előfordulhatott Max Reiman neve is. Rákosi Mátyás azt mondta: ,,Ígértem Moszkvában Max Reimanra vonatkozólag terhelő anyagot. Maguknál kell lenni! Szedjék össze! Küldje át nekem sürgősen!” Nem emlékeztem ilyen anyagra.
Rákosi Mátyás egy este felhívott telefonon, és a következőket mondta: ,,Maga nekem okvetlenül szedje össze a terhelő anyagot Max Reimanra! ” Azt válaszoltam: ,,Nem tudok ilyen anyagról. ” Erre Rákosi Mátyás igen emelt, indulatos hangon így válaszolt: ,,Meg vagyok lepetve. Egészen fel vagyok háborodva. Hát az ÁVH vezetője nem tudja, nem ismeri, minek van birtokában?! ” ,,A guta üsse meg ezt a Szűcsöt, biztosan valahova eltüntette! A tűz égesse meg!” Néhány napra rá Rákosi Mátyás a következőt kérdezte: ,,Mondja, meg lehetne azt csinálni, hogy én álszakállal bemenjek Fieldhez, és beszéljek vele?” 

1949. július: Rákosi Mátyás külön repülőgépen Bukarestbe küldött Déshez, hogy nevében kérjem meg Dést, fogja le a bukaresti jugoszláv követség tanácsosát, és adja át nekünk. Dés azonnal fogadott. Előadtam, miről van szó. Meghallgatott, és azt mondta: ,,Nézze, egy ilyen kérdést meg kell beszélni. Majd megnézzük.” Rajk vallomását a jugoszlávokról tartózkodással fogadta. A bukaresti jugoszláv követség tanácsosát nem fogatta le. Nem adta át. Üdvözletét küldte.

Nógrádi Sándor 1949-50 telén (?) Varsóból hozott egy feljegyzést Field bátyjáról, Herman Fieldről, aki a lengyeleknél volt lefogva. Rákosi Mátyás azt kérdezte: ,,A lengyelek nem adnák át nekünk azt a Fieldet is? Képzelje, az még a pártba való felvételét is kéri. Átküldöm magának a feljegyzést.” 

Ausztria

Rákosi Mátyás azt mondta: ,,Az öreg Koplenik itt fog keresztülutazni. 3 nap múlva jön vissza. Állítsák össze az osztrákokra, ami csak birtokukban van. Átadjuk az öreg Kopleniknek.” 

Kelet-Németország

,,Hallgassák ki a Fieldet! Kivel volt kapcsolata a német kommunisták közül? Szedjék össze az anyagot! Elküldjük Piecknek. Ők lefogták Field nevelt lányát. Nem tudnak maguk ezzel a Fielddel boldogulni! Ha én álszakállal bemehetnék hozzá! De kár, de kár!”

Bulgária

,,Szedjék össze a bolgárokra, ami csak van. Átadjuk nekik. Segíteni kell!” A Kosztov-ügy tárgyalása után Rákosi Mátyás azt mondta: ,,Jól néztünk volna ki, ha ez nálunk is így játszódott volna le!” ,,Hiába, nem értenek ők ehhez! “ 

Csehszlovákia

1949. július közepén Rákosi Mátyás a következő utasítást adta: ,,Maguk állítsanak nekem össze a csehszlovákokra, a németekre, az osztrákokra, a lengyelekre, a románokra, a bolgárokra összefoglalót. Készítsenek egy listát mindazokról, akiknek neve előfordul a vallomásokban. Ez legyen készen!” Rákosi Mátyás külön repülőgépen Moszkvába repült. Amikor Rákosi Mátyás visszajött Moszkvából, azt mondta: ,,Vigyázni kell, hogy a cseheknél kinek adja át az ember. Még nem lehet tudni, ki az ellenség. Majd átadom Gottwaldnak. A többi az ő dolga! “ 

1949. augusztus végén Rákosi Mátyás felhív telefonon: ,,Maguknál nincs semmi újság? ” ,,Svermova sógora, Sváb van itt ” – mondom. ,,Igen! Hozza át hozzám. Szeretnék vele beszélni.” Svábbal átmentünk. Rákosi Mátyás Rajk leleplezéséről beszélt. Unszolta Svábot: ,,Vegyenek példát rólunk. Kövessenek bennünket!” Sváb azt válaszolta: ,,Nem tudunk hogy hozzáfogni.” (A Slansky-ügyben felakasztották.)

A Slansky-tárgyalás előtt Gottwald (rajtam keresztül) üzenetet küldött Rákosi Mátyásnak, hogy ,,küldjön két megfigyelőt a Slansky-ügy tárgyalására” . Amikor az üzenetet közöltem Rákosi Mátyással, Rákosi Mátyás azt mondta: ,,Nem küldök én két megfigyelőt. Elég lesz oda egy is… ” (Betlen Oszkárt küldte; mielőtt kiment, beszélt vele. Amikor visszajött, újra beszélt vele. És Betlen Oszkárnak részletesen le kellett írni Rákosi Mátyás részére a Slansky-pör lefolyását.) És azért volt elég egy megfigyelőt küldeni, mert Rákosi Mátyás visszaemlékezett arra, hogy 1952. április 7-én, este 7 óra előtt 5 perccel a Városi Színházban (Köztársaság tér), a díszpáholy melletti kis szobában Vorosilov kérdése nagyon kellemetlenül érintette…

[…]

[Megjegyzés: a dokumentumból itt egy oldal hiányzik.]

Dékány István, a Belügyminisztérium ÁVH-nak vezetője 1956. április 20-án, a déli órákban maga elé vezettetett, és (Szalma őrnagy, Halustyik százados jelenlétében) a következőket mondta: ,,Farkas Mihály (gúnyos mosollyal hozzátette: ť elvtárs ) ügyének kivizsgálására alakult egy ötös bizottság. Írja le Farkas Mihály cselekményeit részletesen. ” Hozzátette: ,,Megértjük, hogy maga is inkább van bilincs nélkül, mint bilincsben, de Farkasnak nem lesz többé lehetősége megbilincselni.” Nem hagyom az igazságot elferdíteni! Még akkor sem, ha nagyon haragszom Farkas Mihályra. Engem 1953. január 3-án este 1/2 8 órakor nem Farkas Mihálynál, hanem Rákosi Mátyás hálószobájában, Rákosi Mátyás utasítására, Rákosi Mátyás (Farkas Mihály, Piros László, Bukor) jelenlétében Boda nevű személyi biztosítója bilincselt hátra, úgy, hogy a nagy izgalomban még az ütőeremet is odacsípték. Hetekig kezelték a Konti utcai fogházban a sebemet (természetesen a bilincs rajtam maradt, nem vették le).

Rákosi Mátyás szobájából, hátrabilincselten (január 3-án), kabát nélkül, homloküreg-gyulladással bevittek Rákosi Mátyás óvóhelyének jégverem pincéjébe. Ahonnan éjjel egy durva kendővel szememet beköttette. Bedobatott egy autóba. Elhurcoltatott ismeretlen helyre. 4-én reggel Boda közölte: ,,Rákosi et. megengedte, hogy ne hátra, hanem előre legyen bilincselve.” Később a Konti utcai fogházba szállítottak Rákosi Mátyás személyi biztosítói (Boda, Bukor, Mészáros). A Konti utcai fogházban 3 hónapig Bukor őrzött (és pofozott), Mészáros kísért kihallgatásra. 1953. január 3-án este 1/2 8 órától, május 25-én déli 12 óráig voltam éjjel-nappal bilincsbe verve. De a Szovjetunió nem hagyott el! Elküldték Moszkvából a Szovjetunió volt budapesti nagykövetének, Puskinnak a helyettesét, Tyiskov tanácsost, aki megszabadított a bilincstől, a koncepciótól (mert egy második Rajk-ügy nyersanyaga már készen volt), a szégyentől, megalázástól. Mély szeretettel és hálával telt szívvel gondolok a Szovjetunióra, az igazi szovjet emberekre. De nem tudom elfelejteni, hogy Rákosi Mátyás hálószobájában bilincsbe verette a Párt Központi Vezetőségének tagját, régi, illegális párttagot. (És 5 hónapig hátrabilincselve tartotta a becsületes múltú, kommunista Simon Jolánt [fél vesével], a Párt KV irodájának [vezetőjét] h. vezetőjét.) Így kezdődött. (Nem Farkas Mihály lakásán.)

De nem azért kérettem a magas Pártbizottságot, hogy magamról beszéljek. Bevezetőben szeretném ismertetni, milyen irányítást kaptam mint az ÁVH vezetője Rákosi Mátyástól már 1945. ősz elején. Az eset a következő: 
1945. augusztusban Rákosi Mátyás behívott a párt (Köztársaság tér) szobájába. Belkin elődjét, Muszejrov tábornokot találtam ott. Hárman voltunk. Rákosi Mátyás, Muszejrov tábornok és én. Rákosi Mátyás azt mondta a tábornoknak: ,,A Péter át fog adni öt embert, azokat el kell intézni !” Muszejrov Budapestről elment. Belkin megjött. Az öt embert a Hősök terén, éjjel 12 órakor Belkin embereinek átadtam. Kik voltak ezek? Demény, Skolnyik, Dobó, Cseh (az ötödik nevére már nem emlékszem). Rákosi Mátyás állandóan nyaggatott: ,,mi van már az öt emberrel?” Megkérdeztem Belkint, aki azt mondta: ,,Már el vannak intézve, a Dunába dobtam őket. ” Rákosi Mátyással közöltem. Rákosi Mátyás sóhajtott egyet, és azt mondta: ó ! Belkin 2 nap múlva így szólt hozzám: ,,Ha nem veszi vissza az öt embert, kiengedem őket az utcára!” Azt mondtam Belkinnek: ,,Hát azt mondta, már el vannak intézve! ” Belkin azt válaszolta: ,,Ha Rákosi ak arja, dobja őket a Dunába, mi ilyesmivel nem foglalkozunk! ” Visszakaptam az öt embert. Így kezdődött Rákosi Mátyás részéről irányításom.

A Magyar Dolgozók Pártjában a gyanakvás és bizalmatlanság nemcsak Farkas Mihálynál volt meg, hanem Rákosi Mátyásnál is. Ez az igazság! És ezt elkendőzni, megkerülni vagy tovább elhallgatni nem volna méltó a KMP dicső múltjához, az 1919-es Tanácsköztársasághoz, a Magyar Dolgozók Pártjához! Mert éppen Rákosi Mátyás mondta: ,,A Pártnak mindent tudni kell! ” Ezért mindent úgy írok le, ahogy történt, mert ,,a pártnak mindent tudni kell” !

Mi az igazság?

A gyanakvás és bizalmatlanság Rákosi Mátyás részéről Rajk László iránt őrizetbe vétele előtt a következőkben nyilvánult meg:
1. 1947. decemberben, a pártban, a szobájában azt mondta: ,,Mit tudott ez a Rajk maguknál esténként 3-4 órát beszélni, amikor itt, a titkársági ülésen alig hallani a hangját? Igaz, itt nála képzettebb emberek vannak. “ 
2. 1947. december végén telefonon a következőket mondta: ,,Miért nem lépteti elő magát ez a Rajk? Na majd én elintézem, hogy maga altábornagy legyen!” 
3. Rajk László belügyminisztersége alatt (amikor még a belügyhöz tartozott az ÁVH) 1946-48 között több alkalommal a következőket mondta: ,,Nézze, én magával már közlöm, de maga még ne tudjon róla. Majd meg fogja kapni Rajktól is – mégis ő a belügyminiszter.” 
4. 1948. májusban Rajk László a Szovjetunióba ment nyaralni. Rákosi Mátyás Kádár Jánost vele küldte (enyhén szólva), nem nyaralás céljából. Mi ez, ha nem kétkedés és bizalmatlanság a régi pártkáderekkel szemben?
5. 1949. április közepén szobájában a következőket mondta: ,,Tudja, az ilyen hosszú, sovány, ť mefisztószerű emberek, mint ez a Rajk, rosszindulatúak, sötét lelkűek, gonoszak. Ezt már régen megírta egy görög filozófus, Arisztotelész.” 

Ezek csak felszínre jött apróságok. Ha szándékomban volna memóriámat erre beállítani – úgy érzem -, más dolgok is eszembe jutnának. Mindez Rajk László őrizetbe vétele előtt történt.

Mi történt Rajk László őrizetbe vétele után? Beria [Berija] őrizetbe vétette Brankovot. Moszkvában kihallgatták. Brankov jegyzőkönyvét, amit Abakomov [Abakumov] vett fel, Beria eljuttatta Rákosi Mátyáshoz. Rákosi Mátyás 1949. június végén, este 1/2 11 órakor lakására hívatott. Íróasztala előtt Brankov moszkvai, orosz nyelvű jegyzőkönyvét – szóban – lefordította. A jegyzőkönyv szerint Brankovnak arról volt tudomása, hogy Mrázovicsnak, Jugoszlávia volt budapesti követének fel kellett volna keresni Rajkot. Rákosi Mátyás azt mondta: ,,Nézzenek utána, mert ez a találkozás biztosan megtörtént valahol, csak maguk nem tudnak róla.” Rajk László akkor már 1 hónapja őrizetben volt. Ilyen találkozásnak nyoma sem volt.

1949. július elején egyik reggel Szűcs Ernő a következőket mondta: ,,Tegnap este az Öreg felhívott, téged keresett. Nagyon dühösen mondta, hogy lehet az, még mindig nem tudták megállapítani, hogy Mrázovics hol találkozott Rajkkal? Hát maguk küldték át azt a jelentést, hogy Mrázovicsnak vidéken van szeretője. Ott kell keresni! Mert az olyan hely a legalkalmasabb az ilyen találkozásokra. Mrázovics csak közvetítő lehetett. Ott a két belügyminiszternek kellett találkozni. Csak maguk nem tudnak róla. ” Így mondta nekem Szűcs. Szűcs azután addig kezdte keresni, hogy eljutott Paksra, ahol Mrázovics szeretője, Tarisznyás Györgyi lakott. Kételkedtem egy ilyen találkozásban. Nehezen tudtam elképzelni. Szűcs kezdett Rajktól idevonatkozó jegyzőkönyveket felvenni. Rákosi Mátyásnak a pártban egyik de. (az alacsony székben ültem) azt mondtam: ,,Vannak a vallomásokban részek, amit hitetlenül fogadok.” Rákosi Mátyás azt mondta: ,,Még az kell, hogy maga is kételkedjék. Majd tisztázódik! “ 

Jevdokimenko szovjet ezredesnek a Gorkij fasorban az autóban, a Lövölde tér és Városliget közötti részen, a Városliget irányába haladva panaszkodtam, hogy erőltetést látok. Megérkezett Belkin. 3 órát tájékoztattam Makarov ezredes jelenlétében a Boróka utcai házban. Kihangsúlyoztam, mit nem hiszek el. Belkin felírta. Belkin kezdett bejárni Rákosi Mátyáshoz. A jegyzőkönyvek gyártása megindult. Belkinnek legalább háromszor mondtam, én nem csinálnám, csak ha a párt főtitkára azt mondaná, ,,a párt érdeke ” . Belkin azt válaszolta, ,,így nem fejezheti ki magát”. (Beküldtem egyszer Mindszenty jegyzőkönyvét olyan aláírással, hogy neve alatt c. f. volt. Rákosi Mátyás megkérdezte, mit jelent a c.f. Azt válaszoltam, ,,valami vallási marhaság” . ,,Nem! Ez nem vallási marhaság, hanem azt jelenti, egy szó sem igaz. ” Visszamentem. Behozattam Mindszentyt [odahívattam Décsit, aki tud latinul]. Décsi jelenlétében megkérdeztem, a c. f. mit jelent. Mindszenty bevallotta, hogy kettős értelmezése van. Rákosi Mátyásnak igaza volt.)

Ezért csodálkoztam azon, ha a c. f.-ből, ami latinul volt, Rákosi Mátyás meg tudta állapítani, hogy nem igaz. Akkor hogy lehet az, hogy olyan óriási műveltséggel rendelkező, hatalmas marxista-leninista tudással felfegyverkezve, gazdag illegális ismeretekkel felszerelve, a konspirációs ismeretének birtokában hihető ilyesmi, hogy Rankovics jugoszláv belügyminiszter illegálisan Magyarországra jön azért, hogy Rajkkal Pakson találkozzon?! Ilyent nem lehet komolyan elhinni olyan embernek, a) aki birtokában van a marxista-leninista elméletnek, és óriási illegális tapasztalatokkal rendelkezik a nemzetközi munkásmozgalom terén; b) aki illegálisan dolgozott hosszú éveken keresztül, és ismeri a konspiráció törvényeit. Miért? Egyszerűen azért, mert dekonspiráció esetén még mindig kevesebb baj származik abból, ha Rajk megy Jugoszláviába, mintha Rankovics jön Paksra. Ez bizonyításra nem is szorul. Rákosi Mátyás felhívott telefonon, és azt mondta: ,,Látja, ha elfogta volna Rankovicsot Pakson, Lenin-rendet kapott volna.” Azt válaszoltam: ,,Meg is érdemeltem volna.” 

Kádár János (belügyminiszter volt) 1949. aug. elején, a Belügyminisztériumban azt mondta: ,,Tudod, Péter, sehogy sem mentek a fejembe ezek a jegyzőkönyvek. Nem tudom, hogy készülnek. Nem tudtam hinni bennük. Tele voltam kétkedéssel. Nem értettem, hogy lehet ez. Bementem az Öreghez, és az Öreg 1 1/2 órán át meggyőzött engem, hogy minden így igaz. Ezért most már hiszem. ” Farkas Mihály azt mondta: ,,Révai írt Barviháról az Öregnek egy levelet, azt írja, nem hisz ezekben a vallomásokban.” (,,Szerencséje ennek a Révainak, hogy most nincs itthon, mert ő is le lenne fogva” – tette még hozzá.)

Kádár János őrizetbe vétele

1951. április végén, csütörtök du. 1/2 5-5-ig beszélt Rákosi Mátyás Zöld Sándorral – lemondásáról. A PB megkritizálta. Másnap, péntek de. mint belügyminiszter lemondott. Minisztertanács után hazament, agyonlőtte feleségét, anyósát, két gyerekét, végül saját magát. Búcsúlevelet hagyott. ,,Kedves Elvtársak! Tudom, mi vár rám és családomra. Minek várjam meg, hogy hosszú tortúra után legyen ez a sorsom? Inkább így fejezem be családommal együtt. Nem így képzeltem el a Kommunista Párt vezetését. Ez nem kritika, amiben részesültem, hanem halálban…” Ezzel a levél megszakadt. (A levelet átadtam Rákosi Mátyásnak.) Még aznap, pénteken du. 1/2 2 órakor telefonon utasított Rákosi Mátyás, hogy Kádár Jánost a du. folyamán vegyem őrizetbe. Később azt mondta: ,,Azért kellett Kádárt őrizetbe venni, mert ha megtudta volna Zöld öngyilkosságát, ő is öngyilkos lett volna.” Magas hely mondta: ,,Ilyesminek nem lenne szabad történni!” Amikor átküldtem az ítéletekre a javaslatot, felhívott telefonon: ,,Ebben az ügyben csak ez az egy (Haraszti? – meg is kérdőjelezte) halálos ítélet lesz?” 

Szűcs Ernő halála

1950. októberben felhívott Rákosi Mátyás: ,,Bevallotta már ez a rohadék Szűcs, hogy provokátor volt? ” ,,Nem” – mondtam. Erre rendkívül dühös hangon mondta: ,,A tűz égesse meg ezt a rohadék Szűcsöt! Két napig éjjel-nappal úgy veresse, hogy ropogjanak a csontjai!” – Továbbadtam Farkas Vladimirnek, Károlyi Mártonnak. Ők úgy megverették, hogy Szűcs Ernő belehalt.

Miért lettem őrizetbe véve?

Mert aláírtam Moszkva részére egy óvó levelet. Mi volt a célja? Jelezni időben, hogy baj készül. A Rajk-ügyben erőltetés folyik. (Szűcs belekevert elvtelen dolgokat is.) Engem jó szándék vezetett. A levél aláírásommal 1949. nyár derekán jutott ki Moszkvába. 1953. január 2-án este 6 órakor került – Berián keresztül – Rákosi Mátyás kezébe. Ezért lettem 24 óra múlva kegyetlen módon, a becsületes kommun ista Simon Jolánnal együtt őrizetbe véve. Ez az aláírás több ember életébe (Szaberszki, Juhász, Susztig stb.), mérhetetlen fájdalomba, kínba, szenvedésbe, testi-lelki gyötrelembe, könnybe, megaláztatásba került. De elégtételt kaptam azzal, hogy a Szovjetunió (volt) budapesti nagykövetének (Puskinnak) helyettese, Tyiskov tanácsos Moszkvából bejött hozzám a Konti utcai fogházba (erre még nem volt példa), ahol 3 fő kérdése volt:

1. Igaz, hogy 1931 óta tagja a pártnak?
2. Igaz, hogy 1932-ben illegálisan kongresszusi küldött volt Moszkvában?
3. Igaz, hogy a háború alatt majdnem 3 évig illegálisan itthon dolgozott?
Felírta. Kivitte Moszkvába. Jólesett. És jólesett az is, hogy Gerő Ernő bejött hozzám (mert erre sem volt még példa).

Befejezésül legyen szabad Simon Jolánról néhány sort írnom. Sok fájdalom, keserűség, megalázás érte. Most gyári munkás. Szorgalmas, becsületes. Már 1928-ban tagja volt a pártnak. 1929-30-ban 16 hónapi börtön alatt, mint 22 éves fiatal lány magánzárkában vett részt a 15 napos országos nagy éhségsztrájkban. (Ez alatt az idő alatt 11 kg-ot lefogyott.) 1932-ben, 34-ben újra bebörtönözték. Majdnem minden évben prevencióra bevitték. 

1940-41-ben a Szovjetunió dicséretéért 9 hónapra leinternálták. A rendőrségen egyik veséjét leverték. A csendőrségen kezét-lábát feketére verték. De Simon Jolán hű maradt a párthoz, a nemzetközi munkásmozgalomhoz. És most nem érdemli meg a becsületes múltú Simon Jolán, hogy párttag legyen? Fáj. Nagyon fáj.

Végül. 1953-54-55-ben írtam a szovjet tanácsadónak, hogy szovjet emberrel szeretnék beszélni. Háromszor nem ettem 3-4 napig (levelem elakadt). 1955. szeptember végén írtam Gerő Ernőnek. A levél 5 napon keresztül bejárt ,,ungot-berket” . A 6. napon Halustyik Mihály százados elővezettetett, és emelt hangon a következőket mondta: ,,Magának nincs joga írni! Már megmondtam!” És ezzel előttem a Gerő Ernő részére írt borítékot darabokra összetépte. Miért nincs nekem jogom Gerő Ernőnek – aki a Konti utcai fogházban bent volt nálam – az igazat megírni?

Kérelem a Pártbizottsághoz

Az írásban szovjet állampolgárok nevei is szerepelnek. Kérek egy példányt átadni a Szovjetunió Kommunista Pártjának. Köszönöm, hogy a Pártbizottság meghallgatott.

Budapest, 1956. július 10-én

Péter Gábor
életfogytiglanra elítélt

In El nem égetett dokumentumok l. Szerk.: Koltay Gábor, Bródy Péter. Bp., Szabad Tér Kiadó 1990.

Forrás: Link, http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?SID=&pev=2010&pho=07&pnap=1&n=cobraboy

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Facebook hozzászólások


Várjuk véleményét itt! (a hozzászólások moderáció után jelennek meg)

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Ezeket olvasta már?
Hurrá!!! Tele van buzival a brit belső elhárítás!!!

Nekem az ügyeikben társakra van szükségem és nem félelemtől reszkető alakokra.
ENSZ-főtitkár lenne Obama, de Netanjahu keresztbe tehet
Close