Stoffán György nyílt levele Osztie Zoltán atyhoz

Főtisztelendő Úr!

Jézus arra utasította tanítványait és az Őt hallgatókat, hogy hirdessék az Evangéliumot, és tegyenek tanítványává minden népet. (Máté 28:19–20) Ahol pedig nem fogadják be a tanítást, onnan menjenek el és a port is verjék le a lábukról, tanúságul azok ellen, akik nem fogadják be a tanítást. (Márk 6:11, Lukács 9:5, Máté 10:14)

Tehát, amit Ön tett, nem más, mint a krisztusi igazságok hirdetése, a keresztény tanítás felidézése egy prédikációban. Ezt kifogásolni botorság. Azonban, ha már kimondjuk egy párt nevét és az ahhoz a párthoz köthető, és az Evangéliummal ellenkező cselekményeit, akkor bizony ki kell mondanunk, illetve már korábban ki kellett volna mondanunk annak a pártnak a bűneit is, amely e bűnök miatt elvesztette a kormányzás lehetőségét.

Minden bűn magában hordozza a büntetést is. Amikor tehát, Ön a szószékről az egyik pártot – joggal – ostorozza, de nem említi a másik hibáit, máris kétségeket ébreszt a gondolkodó emberben. Felmerül a kérdés azt illetően is, hogy érdemes-e ebben a világban pártneveket emlegetni akkor, amikor minden egyes politikai párt, hasonló igaztalanságokat és az Evangélium ellen szóló tanokat hirdet? Nem volna-e elég, ha meg nem nevezve az elkövetőket, magukat a tapasztalható bűnöket állítjuk szembe Krisztus tanításával? Van erre elegendő példa a gyalázatos és magyarellenes 20. században. Prohászka Ottokár, Shvoy Lajos, Zadravecz István ofm, Mindszenty József, Márton Áron nevét ezerszer felsoroltam már, ám ők csupán jelképei annak a sok ezer papnak, vártanúnak, akik hűek voltak Krisztushoz és a keresztény magyar nemzethez, a krisztusi tanításhoz, és akár életük árán is hirdették az Evangélium igazságát.

Ön azzal, hogy az internet világában is megjelentette az inkriminált prédikációt, voltaképpen egy önmagával is ellentétes eredményt ért el. Egyrészt, az Ön által pellengérre állított párt szavazóit a papok és az Egyház ellen fordította, s ugyanakkor azokat, akik ismerik és követik Krisztus tanítását megerősítette abban a tévhitben, hogy a politika felülírhatja a szeretet krisztusi parancsát, hogy a pártelkötelezettség egyenlő a keresztény magyarsággal. Emellett még negatív érzelmeket is kiváltott az Önt hallgatókból, hiszen akiket joggal és pártnév szerint bírált és kritizált, csupán egy átmeneti, emberi, politikai formula, amely áldozatokat követel, ha nem a krisztusi szellemiségben élünk mellettük, igyekezvén – akár összeszorított foggal is, de – beteljesíteni a krisztusi szeretet parancsát. Az Evangélium örök, cáfolhatatlan és nem relativizálható, még a politika kedvéért sem.

Kérem tehát Önt, hogy ne a Fidesz és a Tisza harcaként világítsa meg hallgatósága előtt a mai magyar világot, hanem az erkölcs és az erkölcstelenség, a hit és az istentelenség szembeállításával. Ne emlegessen Főtisztelendőséged pártokat, csak a bűnös cselekedeteket és azok várható következményeit, valamint azt, hogy e következményeket miként lehet megelőzni Krisztussal, a keresztény hittel és a Magyarok Nagyasszonya támogatásával. Az igazság kimondása és hirdetése nekünk, keresztény magyar embereknek kötelességünk, ám az igazság Krisztusban van, nem hatalommániás, pénzéhes és a világhatalmat kiszolgáló nemzeti vagy liberális, kommunista vagy náci pártokban. Mindre volt már példa, és mind beleveszett a történelem süllyesztőjébe.

Emelje hát magasra Főtisztelendőséged a keresztet, és Krisztusért, a hitért és Mária országáért hirdessen szellemi, lelki harcot Isten segítségével, Mária oltalmában – a krisztusi tanítás szellemében! Vértanúink már voltak elegen. Ne akarjon Ön is azzá lenni! Ne akarjon ötven év után az első letartóztatott katolikus pappá válni. Ma az Ön, és minden, pártokon felül és kívül gondolkodni tudó magyar keresztény ember legfőbb dolga a Kárpátok gyűrűjében a keresztény magyar nemzet szellemi, lelki újraélesztése – Krisztusban. Ehhez pedig sem a Fideszre, sem a Tisztára, sem más pártokra nincs szükség… a Szentlélek irányítására annál inkább.

Kívánok Önnek jó egészséget, és kérem Isten áldását további munkájára.

Stoffán György