KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Stoffán György: Gyászmise XVI. Benedek pápáért a Szent István Bazilikában

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

A keresztény világ szinte minden főpapi templomában bemutattak szentmisét XVI. Benedek pápa lelki üdvéért. A budapesti Szent István Bazilikában Őeminenciája, Erdő Péter bíboros, prímás, érsek, ünnepi papi segédlettel celebrált megemlékezésén mintegy negyven ország nagykövetsége, állami és egyházi vezetők vettek részt. Ez is jelzi az elhunyt pápa szellemi és hitbéli nagyságát, amelyet pontifikátusa idején kevesen ismertek fel, ám a lemondása utáni időszak rádöbbentette a keresztény világot Benedek pápa hitbéli és lelki nagyságára…

Erről a nagyszerűségről beszélt a gyászmisén a magyar bíboros:

„(Benedek pápa jelmondatában is kifejezte, hogy az igazság munkatársa (cooperator veritatis) akart lenni. Életműve Krisztus igazságának kifejtése volt, de nem elvont spekuláció formájában, hanem a szeretet szavaival, korunk embere számára. A Názáreti Jézusról szóló műve nem csak tudományos munkásságának, hanem pásztori küldetésének is a betetőzése volt. Mert a kereszténység nem elvont filozófia, hanem Jézus Krisztus tanításának, életének, halálának és feltámadásának a megvallása. Szabadító örömhír, isteni kinyilatkoztatás, amely minden idők minden emberéhez szól. Benedek pápa elkötelezetten kereste a keresztények egységét és a párbeszédet minden jóakaratú emberrel. Ennek során tisztelettel meghallgatta és figyelembe vette mások véleményét. Ugyanakkor rendületlenül hűséges volt Krisztus tanításához, amely a Szentírásból és a Szenthagyományból hitelesen megismerhető. Az igazság munkatársa volt. Ezzel is a szeretetet akarta gyakorolni. Hűséges volt Jézus örökségéhez, aki kijelentette: „Ha kitartatok tanításomban, valóban tanítványaim lesztek, megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz benneteket” (Jn 8, 31-32).”

„(…)Benedek pápa különösen is átérezte korunk nagy problémáit, így például az idős kor kihívását. Ő már tudatosan reflektált arra, hogy az emberiség átlagos életkora megnövekedett. Személyesen is megélte ezt a problémát. Pápává választása előtt, még mielőtt a konklávé elkezdődött, betöltötte 78. évét. Mikor gratuláltak neki, elgondolkozva és gondterhelten ismételgette ezt a számot: 78, 78. Nem gondolta azt, hogy neki kell még Péter utódának hivatalát átvennie. Amikor pedig a választás után kilépett a Szent Péter-bazilika erkélyére, hogy üdvözölje az egybegyűlt hívők tömegét, mi, bíborosok azt hallottuk, hogy a nép ütemesen kiabálja: Grazie, grazie! Köszönjük! Az új pápa viszont üdvözlésre emelte két kezét és a fehér reverenda alól kilátszott a fekete pulóver. Aligha gondolta, hogy ő ezen az estén ilyen helyzetbe kerül. Mégis alázattal vállalta a szolgálatot, amit, erejét meghaladó tehernek tekintett.”

Benedek pápa különösen érzékenyen kezelte és érezte át a magyar nemzet sorsát, ismerte fájdalmait és sérelmeit, de ismerte történelmünket és példaképeinket is. Erről Őeminenciája Erdő Péter bíboros a következőket mondta:

„(…)Benedek pápa ismerte és értette Közép-Európa népeit. Tisztában volt hazánk és nemzetünk sorsával. Szent Erzsébet születésének 800. évfordulója alkalmából 2007-ben külön levelet intézett hozzánk, magyarokhoz. Ebben Szent Erzsébetről kijelenti: „Úgy tekintettek rá, mint a keresztény erények tiszta példaképére, amelyeket radikálisan élt meg a házasságban, a családban és az özvegységben egyaránt. Példája politikai személyiségek számára is ösztönzőnek bizonyult, hogy buzgóságán felbátorodva a népek közti kiengesztelődésen fáradozzanak.” Benedek pápa hitünk igazságai fényében nagy érzékenységgel támogatta a házasság és a család értékeit, a népek közötti kiengesztelődést, a békét és a társadalmi igazságosságot. Többször elmondta nekem, hogy különös szeretettel imádkozik a magyarokért. Most itt az alkalom, hogy mi is imádkozzunk érte.”

A megjelent résztvevők, a gyászmisében átérezhették a magyar nemzet XVI. Benedek iránti szeretetét, és azt a veszteség feletti fájdalmat, amely az elmúlt évszázad második – a magyarokat szinte saját népének tekintő – pápa elvesztése okoz. Hiszen, XII. Pius és XVI. Benedek egyaránt szívén viselte a magyar nép sorsát és ismerte keresztény erényeit, amelyeknek a keresztény világ számára kiemelkedő jelentőséget tulajdonított mindkét egyházfő.

Jó volna, ha a mindennapokban is éreznénk e két nagyszerű pápa magyarokba vetett bizalmát, s ennek a bizalomnak a fényében a nemzet egysége és összetartása példa lehetne a mai, hitében meggyengült és üldözött keresztény világ számára, mint megmaradás és a hitben való megerősödés kárpát-medencei pillére…

Kiemelt kép: Esztergom-budapesti Főegyházmegye / Fotó: Csapó József

Várjuk véleményét itt!

%d bloggers like this: