Sorra buknak a kormányok, amelyek térdre akarták kényszeríteni Oroszországot – Kiss Rajmund elemzése
Az orosz invázió óta Ukrajna gazdaságát az Európai Unió és az Egyesült Államok finanszírozza. Ennek ellenére az ukrán diplomácia nem csupán hazánkat, de a legnagyobb szövetségeseit, fegyver- és pénzadományozóit is rendszeresen bírálja. Világszerte nő a társadalmi feszültség, Amerikában, Németországban, Franciaországban, Szlovákiában és Ausztriában is sorra buktak, buknak azok a kormányok, amelyek elsődleges célja nem a saját biztonságuk és gazdaságuk védelme, hanem Oroszország térdre kényszerítése volt – hangsúlyozta a hirado.hu-nak Kiss Rajmund. Az MCC Diplomáciai Műhelyének vezetője szerint Donlad Trump beiktatása mérföldkő lehet az orosz–ukrán háború tekintetében.
A szakértő szerint január 20-tól várhatóan nemcsak az Egyesült Államokban hoz teljesen új politikát Donald Trump, hanem a nemzetközi biztonság- és gazdaságpolitikára is rendkívüli hatással lesz, hiszen az elszigetelés és a háborúpárti politika helyett
Trump elnök tárgyalásokat fog kezdeményezni többek között az orosz és az ukrán elnökkel is.
Kiss Rajmund emlékeztetett rá, hogy a Trump–Putyin-találkozóval kapcsolatban már mind a két fél jelezte, készek egymással tárgyalni.
„Ez már önmagában véve jelentős változás az elmúlt három év orosz és amerikai kapcsolataiban” – mutatott rá az elemző. A megválasztott elnök már beiktatása előtt kijelölte, megnevezte az orosz–ukrán béketárgyalásokért felelős különmegbízottat Keith Kellogg személyében, aki már bejelentette,
az elnök célja, hogy a beiktatását követő első száz napban megfékezze, majd megállítsa az évek óta zajló emberi és gazdasági pusztítást.
„Ez rendkívüli az amerikai politika történetében, hiszen általánosságban elmondható, hogy az első száz nap mindig a belpolitikai motor beindításáról szokott szólni, ami lendületet ad az új adminisztráció következő éveihez” – részletezte a bejelentés jelentőségét a külpolitikai szakértő.
Vlagyimir Dzsabarov magas rangú orosz politikusnak arra a nyilatkozatára reagálva, hogy Budapest lenne a legideálisabb helyszín az orosz és az amerikai vezető találkozására, leszögezte, bárhol is legyen a történelmi megbeszélés, a legfontosabb, hogy a béke irányába tegyenek lépéseket a felek.
„Magyarként nagyon büszke lennék, ha Budapesten találkozna Donald Trump és Vlagyimir Putyin, de ha esetleg Pozsonyban vagy Isztambulban születik majd meg a tűzszüneti megállapodás, és ezt követően elindulnak a béketárgyalások is, akkor is örülhet minden magyar, hiszen nem a helyszín, hanem a béke a legfontosabb, amit évek óta várunk” – magyarázta Kiss Rajmund, aki hangsúlyozta, hogy
világszerte nő a társadalmi feszültség a háborúpárti nyugat-európai elittel szemben.
„Biden és számos nyugat-európai politikus Oroszország térdre kényszerítését tűzték ki célul. Ennek eredményeként a német gazdaság lenullázódott, éppenhogy nincs recesszióban. A franciáknál tombol a belpolitikai válság, Ausztriában a Szabadságpárt nyerte a választásokat. Az Osztrák Néppárt nem tudott koalíciót kötni, így Herbert Kickl Orbán Viktor első számú osztrák szövetségese, a Patrióták EP-frakció alapítója lehet Ausztria következő kancellárja” – sorolta a nemzetközi politikai fejleményeket.
Kiss Rajmund kifejtette, hogy Oroszország több területet foglalt el 2024-ben, mint 2022-ben és 2023-ban összesen. Az ukrán lakosság jelentős része pedig békét szeretne már. Arra a nagy sajtóvisszhangot gerjesztő felvetésre reagálva, miszerint az ukránok akár a NATO-ban, akár az Európai Unióban is szívesen átvennék a magyarok helyét, a szakértő leszögezte, hogy
számos nemzetközi jogszabály ellehetetleníti Ukrajna uniós és NATO-csatlakozását.
„Ukrajna azért él, mert a Nyugat életben tartja. Az Egyesült Államok és az Európai Unió nélkül vége lenne. Három éve mi tartjuk el Ukrajnát. Bízunk benne, hogy január 20. mérföldkő lesz az orosz–ukrán háború kérdésében, és végre a béke irányába mozdul a világ” – zárta gondolatait Kiss Rajmund.
Kiemelt képen: Kiss Rajmund, a MCC Diplomáciai Műhelyének vezetője (Kép forrása: Magánarchívum [hirado.hu])