Sophie in ’t Veld: Az Európai Parlamentnek meg kellene szakítania kapcsolatait a magyar uniós soros elnökséggel

Az Európai Tanács elnökségének rotációs rendszerében maga a tanács a jogalkotó, amely meghatározza az elnökség működését – fogalmazott John Morijn, a Meijers-bizottság tagja a LIBE és az AFCO tagjai előtt az Európai Parlamentben. Bár az európai emberi jogok adjunktusa szerint ellentmondásos lehet, hogy hazánkkal és Lengyelországgal szemben folyamatban van a 7. cikkely szerinti eljárás, az Európai Bíróság elítélő határozatokat hozott mindkét tagállammal szemben, valamint az Európai Bizottság is e két ország kapcsán fogalmazta meg a legtöbb negatív észrevételét, mégis a soros elnökség módosítására az Európai Parlamentnek legfeljebb javaslattételi lehetősége van.

A szakértők rámutattak, hogy az EP meghatározhat olyan szabályokat, amelyek alapján diszkvalifikálnak adott tagállamokat a soros elnökség alól, azonban nem lenne kötelező jogi érvényű, hanem vitát indítana.

„Soha senki nem írta le, hogy nekünk a tanács elnökségével kapcsolatot kellene tartani” – fogalmazott, majd arról beszélt, hogy az EP „a saját életét tenné ezzel jobbá, és ha a tanács a magyar elnökséget akarja, akkor ez az ő problémája”.

Megjegyzendő, hogy a holland politikus jó eséllyel nem lesz már jelen az Európai Parlamentben a 2024-es magyar elnökség idején, mivel új pártja, a Volt visszautasította az EP-képviselői jelölését.

Ugyanakkor fájlalta, hogy a források befagyasztásának az utca emberére nézve nincs mellékhatása.

A politikus azt is hangsúlyozta, hogy nem érdemes az összes tagállamra vonatkozóan a soros elnökség feltételeként megszabni, hogy nem állhatnak jogállamisági eljárás alatt, mivel az ellenállást váltana ki belőlük. Freund szerint kettős feltételt kell meghatározni. Ennek alapjául az EP által elfogadott Delbos-Corfield-jelentést vette, amelyben Magyarországot választási autokráciaként határozták meg. Freund szerint hazánk esetében nem teljeskörűen demokratikus országról van szó, amelyre ezért továbbra is nyomást kell gyakorolni.

Az úgynevezett „eszmecsere” során a független Meijers-bizottság független jogásza, John Morijn is megjegyezte, hogy az EP-nek válaszolnia kell az illiberális rendszerekre. Majd a lengyel soros elnökséget illetően abbéli reményét fejezte ki, hogy kormányváltás fog bekövetkezni Lengyelországban.

„Reménykedjünk abban, hogy Lengyelországban változások lesznek a választások után” – fogalmazott.

A LIBE–AFCO-ülésen a baloldali képviselők részéről többször felmerült hazánk és Lengyelország érintettsége a jogállamisági eljárásban. A jogi szakértők meglátása szerint az EP számára járható út lenne, hogy a magyar soros elnökség alatt például jogállamisági ügyeket ne tárgyaljanak.

Ez esetben azonban a soros elnökségi poszton hazánkat követő Lengyelország esetében is ki kellene zárni a jogállamisági kérdések megvitatását a tanáccsal, ami azt jelentené, hogy egy évig nem születnének érdemi döntések ilyen ügyekben.

Mindazonáltal, ahogyan a meghívott jogi szakértők is elmondták, az Európai Parlamentnek a tanácsi témák meghatározására sincs hatása. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a magyar elnökség egyik fő célja az EU-s intézményeken belüli olyan reformok elindítása, amelyek biztosítják, hogy az uniós intézményeiben is érvényesüljenek a jogállamisági feltételek.

Közmédia központ Brüsszel / Ritó Szabolcs / hirado.hu

Kiemelt kép: Sophie in’t Veld holland liberális európai parlamenti képviselő (Fotó: nos.nl)

 

Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.

Kérjük Önöket, hogy a

DONATE

gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!

A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.

Nagyon köszönjük!