Kedves OlvasĂłink!

A Nemzeti InternetFigyelƑ 2009 Ăłta mondja ki azt, amit a mainstream elhallgat. EzĂ©rt 2022 Ăłta a Google korlĂĄtozza a keresƑben valĂł lĂĄthatĂłsĂĄgunkat, a Facebook pedig csökkenti az elĂ©rĂ©sĂŒnket. A bevĂ©telĂŒnk elapadt – de a NIF nem ĂĄll meg.

Ha hisztek abban, amit csinĂĄlunk, kĂ©rjĂŒk, tĂĄmogassatok minket. Minden adomĂĄny – akĂĄrmilyen kicsi – segĂ­t. Nem a Google-tĂłl fĂŒggĂŒnk. Hanem tƑletek.

Most kĂŒlönösen nagy szĂŒksĂ©gĂŒnk van a tĂĄmogatĂĄsotokra!

KöszönjĂŒk!

A Nemzeti InternetFigyelƑ szerkesztƑsĂ©ge

Putyin: az USA robbantotta ki az ukrajnai konfliktust

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint az EgyesĂŒlt Államok felelƑs a 2014-es ukrajnai puccs megszervezĂ©séért, amely megdöntötte Viktor Janukovics elnök hatalmĂĄt, Ă©s vĂ©gĂŒl a jelenlegi konfliktushoz vezetett. HozzĂĄtette, hogy Washingtonnak sajĂĄt cĂ©ljai Ă©rdekĂ©ben “konfliktust kellett teremtenie”.

A csĂŒtörtöki maratoni Ă©lƑ adĂĄs sorĂĄn Putyin azt mondta, hogy az USA “mindent kitervelt Ă©s megszervezett”, miközben az eurĂłpai vezetƑk “csendben figyeltek”, Ă©s Ășgy tettek, mintha nem tudnĂĄnak a törtĂ©ntekrƑl.

Ennek eredmĂ©nyekĂ©nt Ukrajna “nagyrĂ©szt elvesztette szuverenitĂĄsĂĄt”, Ă©s azĂłta “sok döntĂ©st hozott a sajĂĄt kĂĄrĂĄra”.

A 2014-es puccsot követƑen az akkori ukrajnai Donyeck Ă©s Luganszk tartomĂĄnyok, mĂĄs nĂ©ven Donbassz megtagadtĂĄk az Ășj kormĂĄny elfogadĂĄsĂĄt, amely egyre inkĂĄbb a nacionalista ideolĂłgiĂĄt vallotta, Ă©s helyette kikiĂĄltottĂĄk fĂŒggetlensĂ©gĂŒket. Kijev erƑszakos katonai hadjĂĄrattal vĂĄlaszolt, amely több Ă©vig tartĂł konfliktust vĂĄltott ki.

Az orosz vezetƑ ezutĂĄn azzal vĂĄdolta a Nyugatot, hogy rövid a memĂłriĂĄja, Ă©s a 2015-ös minszki megĂĄllapodĂĄsokra mutatott rĂĄ, amelyek OroszorszĂĄg, NĂ©metorszĂĄg Ă©s FranciaorszĂĄg közvetĂ­tĂ©sĂ©vel jöttek lĂ©tre, Ă©s amelyek cĂ©lja az ellensĂ©geskedĂ©sek befejezĂ©se volt.

A Nyugatnak “esze ĂĄgĂĄban sem volt” vĂ©grehajtani a megĂĄllapodĂĄsokat, amelyeket Putyin szerint “alĂĄĂ­rtak Ă©s azonnal elfelejtettek”.

Angela Merkel volt nĂ©met kancellĂĄr Ă©s a francia elnök kĂ©sƑbb elismerte, hogy a megĂĄllapodĂĄsok stratĂ©giai trĂŒkk voltak, amelynek cĂ©lja az volt, hogy UkrajnĂĄnak több idƑt nyerjenek az OroszorszĂĄggal valĂł konfliktusra valĂł felkĂ©szĂŒlĂ©sre.

A CNN-nek 2015-ben adott interjĂșjĂĄban Barack Obama akkori amerikai elnök is nyĂ­ltan elismerte, hogy az USA “közvetĂ­tett egy alkut az ukrajnai hatalomvĂĄltĂĄs Ă©rdekĂ©ben”.

2022 szeptemberĂ©ben a Donyecki Ă©s a Luganszki NĂ©pköztĂĄrsasĂĄgok, valamint az orosz ellenƑrzĂ©s alatt ĂĄllĂł Herszon Ă©s Zaporozsjei terĂŒlet rĂ©szei az OroszorszĂĄghoz csatlakozĂĄs mellett szavaztak egy nĂ©pszavazĂĄson, amelyet Ukrajna Ă©s nyugati tĂĄmogatĂłi illegitimnek Ă­tĂ©ltek.

Moszkva ragaszkodott ahhoz, hogy Kijevnek el kell ismernie ezt az “Ășj terĂŒleti valĂłsĂĄgot”, ami elƑfeltĂ©tele bĂĄrmilyen bĂ©ketĂĄrgyalĂĄsnak.

Annak ellenĂ©re, hogy a jelenlegi konfliktus 2022 februĂĄrja Ăłta folyamatosan kapja a fegyvereket Ă©s a segĂ©lyeket nyugati tĂĄmogatĂłitĂłl, Kijev hat hĂłnapja tartĂł ellentĂĄmadĂĄsa OroszorszĂĄg ellen nem hozott jelentƑs eredmĂ©nyeket, Ă©s Ukrajna jĂșnius eleje Ăłta mintegy 125 000 katonĂĄt Ă©s 6000 nehĂ©zgĂ©pjĂĄrmƱvet veszĂ­tett az orosz vĂ©delmi minisztĂ©rium szerint.

Orosz HĂ­rek

Kiemelt kép: Valery Sharifulin / TASS 

Vélemény, hozzåszólås?

Az e-mail cĂ­met nem tesszĂŒk közzĂ©. A kötelezƑ mezƑket * karakterrel jelöltĂŒk

Vélemény, hozzåszólås?

Az e-mail cĂ­met nem tesszĂŒk közzĂ©. A kötelezƑ mezƑket * karakterrel jelöltĂŒk