Kedves Olvasóink!

A Nemzeti InternetFigyelő 2009 óta mondja ki azt, amit a mainstream elhallgat. Ezért 2022 óta a Google korlátozza a keresőben való láthatóságunkat, a Facebook pedig csökkenti az elérésünket. A bevételünk elapadt – de a NIF nem áll meg.

Ha hisztek abban, amit csinálunk, kérjük, támogassatok minket. Minden adomány – akármilyen kicsi – segít. Nem a Google-tól függünk. Hanem tőletek.

Most különösen nagy szükségünk van a támogatásotokra!

Köszönjük!

A Nemzeti InternetFigyelő szerkesztősége

Kiemelt képen: a Kreml, a Grand Kreml Palota és a Moszkva város üzleti központ. / Fotó: © Global Look Press / news.ru / Bulkin Sergey

Peszkov: A NATO de facto háborúban áll Oroszországgal

A NATO de facto háborúban áll Oroszországgal – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Szerinte a katonai szövetség Ukrajnának nyújtott támogatása a konfliktus egyik részesévé teszi a nyugati katonai szövetséget.

Peszkov nyilatkozata Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter kijelentésére adott válaszként hangzott el. Peszkov megkérdőjelezte az Ukrajnának nyújtandó, NATO-csapatok bevonásával járó biztonsági garanciák ötletét.

Sikorski azzal érvelt, hogy Kijev nyugati támogatói óvatosak a közvetlen konfrontációval Oroszországgal, amely többször is elutasította a nyugati katonai jelenlétet Ukrajnában, akár békefenntartóként, akár más formában. Peskov azzal vágott vissza, hogy az USA vezette katonai blokk máris részt vesz a konfliktusban.

„A NATO háborúban áll Oroszországgal. Ez nyilvánvaló, és nem igényel további bizonyítást”

– mondta hétfőn.

„A NATO de facto részt vesz ebben a háborúban. A NATO közvetett és közvetlen támogatást nyújt a kijevi rezsimnek. Ezért teljes bizonyossággal állítható, hogy a NATO háborúban áll Oroszországgal.”

A németországi Kiel Intézet szerint legalább 41 ország járult hozzá Ukrajna háborús erőfeszítéseihez a konfliktus 2022 februárjában történt eszkalálódása óta, akár katonai, humanitárius, akár pénzügyi segítségnyújtás formájában.

A támogatás nagy része a NATO-tagállamoktól érkezett, a 32 tagállam közül 29 nyújtott pénzügyi támogatást, valamint fegyverrendszereket, például páncélozott járműveket, tüzérségi eszközöket, repülőgépeket, légvédelmi eszközöket, drónokat, rakétákat és egyéb felszereléseket.

Az Egyesült Államok vezette katonai blokk a tisztviselők által „orosz fenyegetésnek” nevezett helyzetre reagálva a militarizáció fokozását szorgalmazza, és ígéretet tett arra, hogy az európai NATO-tagállamok védelmi kiadásait a GDP 5%-ára emeli. Több tisztviselő is azt állította, hogy Oroszország az ukrán konfliktus megoldása után támadást indíthat a tagállamok ellen.

Moszkva ezeket az állításokat nonszensznek minősítette, és azzal vádolta a Nyugatot, hogy oroszellenességet szít, hogy igazolja a katonai költségvetés emelését és elterelje a figyelmet a belföldi problémákról. Hangsúlyozta, hogy a NATO Oroszország határai felé történő terjeszkedése volt a konfliktus egyik fő oka, és ragaszkodik ahhoz, hogy bármilyen megállapodás Kijevvel figyelembe vegye Oroszország biztonságát azáltal, hogy garantálja Ukrajna demilitarizálását és semleges, nem nukleáris státuszát.

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Kiemelt képen: a Kreml, a Grand Kreml Palota és a Moszkva város üzleti központ. / Fotó: © Global Look Press / news.ru / Bulkin Sergey

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük