Példaértékű értékmentés – Kézdi-Orbaiszéken

Nem túlzás azt állítani, hogy az utóbbi évek legnagyobb háromszéki értékmentése zajlott – és Istennek hála, jelenhetett meg –, a legkeletibb és egyben az egyik legszebb magyar városkában, Kézdivásárhelyen.

Bartos Lóránt és Iochom István ugyanis olyan könyvet alkotott, amely felöleli és bemutatja Kézdi-Orbaiszék valamennyi római katolikus templomát, s ezzel egy kicsit a székelység történelmét, amelyet, az ezekben a templomokban elmondott imádságok tartottak meg napjainkig. E könyv megszületése minden tekintetben óriási szolgálat, megtartóerő, s talán felhívja a figyelmet hitünk fontosságára, a jövőt tekintve pedig, elsődleges szerepére is. Tehát, a két nagyszerű szerző, székely apostollá is vált e kiemelkedő fontosságú és míves kiadvánnyal.

A lelki jelentőségen túl, remek művészettörténeti összefoglaló is ez a mű. Hiszen különböző korok építészeti és vallási hagyományait, liturgikus tereit ismerhetjük meg, amikor kézbe vesszük a könyvet, s belelapozva elénk tárulnak a múlt mívesen alakított kövei, a faragások, ácsolatok, harangok, orgonák, keresztelő kutak, monstranciák, freskók, oltárképek, szószékek… a felújított várfal, s a modern istenházak.

Ma, amikor olyan világba vagyunk kénytelenek élni, amelyben a hitehagyás, az Isten nélküliség, az erkölcstelenség, a kapzsiság és gyűlölet vegyül az elnyomás mételyével, e könyvet fellapozva, ezek ellenére is boldogság és remény tölti el az ember szívét. Hiszen az évszázadok alatt számos hasonló, keserves kort éltek meg ezek a templomok, de a háborúk és megszállások után is otthona maradt az Istenhez, Máriához forduló, megfáradt és reményét vesztett székely embernek.

E csodálatra méltó könyv segítségével, Kézdi-Orbaiszék templomaiba látogathatunk. Lélekben letérdelhetünk egy „Üdvözlégyre” a futásfalvi Szűz Mária-szobor elé, s egy „Miatyánk” kíséretében fejet hajthatunk a nemrégiben, 101. évében eltávozott torjai báró úr hamvai előtt, a Mária-kápolna kriptájában.

Hosszú lenne felsorolni a könyvben szereplő minden települést, s azokat a képzőművészeti, művészettörténeti, szellemi és lelki lehetőségeket, amelyekkel a két szerző, valamint Román György tördelő, Fórika Balázs kantai karnagy és zeneigazgató, mint lektor és Farkas Imola korrektor – a (Háromszék) Kovászna Megyei Tanács és a (Háromszék) Kovászna Megyei Művelődési Központ jóvoltából megjelent műben – megajándékozták az érdeklődőket. Azokat a székelyeket – és reményeim szerint a Háromszékre látogató magyarokat is, akik hazánk egyik legszebb megyéjében élve, vagy oda ellátogatva kedvet kapnak ahhoz, hogy meglátogassanak néhány, ebben a könyvben megörökített műemlék templomot, és a gyönyörködés mellett, esdő imával kérjék a Történelem Urát… Mert Háromszék Vármegye, e könyv által immár zarándokhellyé is vált…

A szerzők és a megjelenésben résztvevők bebizonyították, hogy nem minden a pénzen múlik. Akarattal, összefogással, kitartással, honszeretettel, hittel és reménnyel, a legkilátástalanabb helyzetben is minden elérhető. Hiszen, ezek a templomok is évszázadok viharait élték túl, de ma is ugyanazon a nyelven mondják a prédikációt, amely nyelven a felszentelés ünnepi miséjén mondták! Ez a könyv tehát, páratlan értékmentés.

A megjelenés ideje is méltón ünnepi, hiszen május – Máriának, a Magyarok Nagyasszonyának a hónapja – van. S ezekben a csodálatos Háromszék vármegyei istenházakban mindenütt ott van a mi Patrónánk, „Nagyasszonyunk, hazánk reménye”!

Köszönet a szerzőknek, a Háromszék Vármegye Kiadónak, és minden, e munkában részt vállalónak, mert ma még fel sem foghatjuk, e mű jelentőségét, áldását, értékét! Deo Gratias!

Stoffán György

Nemzeti Napló – Nemzeti InternetFigyelő (NIF)